Versenyautó helyett megbízható igásló

A talpon maradás érdekében a Mistral most gyökeres stratégiaváltást hajt végre. Ahelyett, hogy az MI-modellek méregdrága, elérhetetlen „szupersportkocsiját” próbálnák megépíteni, a jövőben egy megbízható, mindennapi használatra tervezett modellt kínálnak. A cél az, hogy az európai gazdaság szereplői zökkenőmentesen és biztonságosan integrálhassák a mesterséges intelligenciát a mindennapi munkafolyamataikba. A cél eléréséért a vállalat kész feladni korábbi merev alapelveit:

• Nyilvánossá teszik a modelljeiket a fejlesztők számára.
• A csúcstehetségek toborzása mellett masszív fizikai infrastruktúrába – ahogy a szakmában mondják: „betonba” és adatközpontokba – fektetnek be.

A nyílt forráskód mint üzleti fegyver

A Mistral stratégiaváltásának legfontosabb pillére az open-source (nyílt forráskódú) megközelítés. Ez a modell nem csupán technológiai hitvallás, hanem egy rendkívül tudatos üzleti stratégia, amely közvetlen előnyöket biztosít az európai piacon:

• Adatszuverenitás és biztonság: A zárt rendszerekkel (mint az OpenAI vagy a Google megoldásai) ellentétben a nyílt modelleket a vállalatok a saját belső szervereikre vagy saját felhős környezetükbe is telepíthetik. Ezáltal a szenzitív európai vállalati adatok soha nem hagyják el a céges infrastruktúrát, megfelelve a legszigorúbb adatvédelmi előírásoknak.
• Költséghatékonyság és testreszabhatóság: A cégek ingyen vagy lényegesen alacsonyabb licencdíjakkal férhetnek hozzá az alapmodellekhez. Nem kell vagyonokat fizetniük az API-hívásokért, a modelleket pedig saját specifikus iparági adataikkal (fine-tuning) finomhangolhatják.
• Függőség (Vendor Lock-in) elkerülése: A nyílt forráskód szabadságot ad. Ha egy vállalat a Mistral alapjaira építkezik, nem válik kiszolgáltatottá egyetlen tengerentúli tech-óriás árazási politikájának vagy geopolitikai kitettségének sem.
• Globális fejlesztői közösség: Azáltal, hogy a modellek kódja nyilvános, a világ minden tájáról érkező fejlesztők folyamatosan javítják, optimalizálják és biztonságosabbá teszik azt, ami radikálisan felgyorsítja az innovációt.

Mit jelent ez a gyakorlatban? – Példa egy magyar KKV szemszögéből

A nyílt forráskódú megközelítés közvetlen mentőövet jelent a hazai kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) is. Gyakorlati példákon keresztül jól látható a különbség:
Vegyünk egy magyar könyvelő- vagy ügyvédi irodát, amely mesterséges intelligenciával szeretné automatizálni a belső dokumentumok, szerződések és ügyféladatok elemzését vagy kivonatolását. [1]

• A zárt (amerikai) modell kockázata: Ha az adatok feldolgozását egy zárt, külső felhős MI-vel (pl. ChatGPT API) végzik, a bizalmas ügyféladatok kikerülnek a cég ellenőrzése alól. Ez sértheti a GDPR-t és az üzleti titoktartási kötelezettségeket.
• A Mistral open-source előnye: Az iroda letöltheti a Mistral valamelyik hatékony, kisebb alapmodelljét, és futtathatja azt egy saját, helyi szerveren vagy egy védett európai felhőben. Az adatok így garantáltan az iroda falain belül maradnak. Ráadásul az MI-t saját, korábbi magyar nyelvű dokumentumsablonjaikkal is finomhangolhatják (fine-tuning), amivel sokkal pontosabb szakmai válaszokat kapnak, mintha egy általános, globális modellt használnának.

Az EU AI Act szorításában: Szabályozás mint versenyelőny?

A Mistral „megbízható mindennapi modell” víziója tökéletesen rímel az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletére, az EU AI Act-re. A szigorú uniós szabályozás az alkalmazás kockázata szerint kategorizálja a rendszereket: [2]

• Szigorú korlátok a magas kockázatnál: Az olyan területek, mint a toborzási önéletrajz-szűrés, a hitelképesség-értékelés vagy a kritikus infrastruktúrák üzemeltetése, „magas kockázatúnak” minősülnek, és rendkívül komoly dokumentációs, transzparenciai kötelezettségek alá esnek.
• A nyílt kód előnye a megfelelésben: Mivel az amerikai csúcsmodellek mögöttes architektúrája és tanítási adatai üzleti titoknak minősülnek (zárt kód), az európai cégek számára kínszenvedés, vagy egyenesen lehetetlen bizonyítani a hatóságok felé, hogy a rendszer megfelel az átláthatósági követelményeknek. Ezzel szemben a Mistral nyílt forráskódú modelljei teljesen átvilágíthatók. A vállalatok pontosan látják, hogyan működik a rendszer, ami drasztikusan leegyszerűsíti az AI Act jogi megfelelési (compliance) folyamatait. [1, 3, 4]

A Mistral így ahelyett, hogy a szabályozás ellen harcolna, azt saját maga javára fordítja: az ő modelljük a „legális, biztonságos és auditálható” választás az európai piacon.

A kiberbiztonság mint az MI-korszak aranybányája

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése és az attól való félelem egy olyan szektort lökött a reflektorfénybe, amely korábban a háttérben húzódott meg: az IT-biztonságot. Az aggodalmak nem alaptalanok. A Bitkom digitális szövetség becslései szerint a hacker-támadások és kiberbűncselekmények évente legalább 160 milliárd eurós kárt okoznak a német vállalatoknak. Nem véletlen, hogy a hadseregek és az IT-szakértők – mint például a 2026. áprilisi kalkari kibervédelmi hadgyakorlaton – egyre szorosabban működnek együtt.
Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékony védelmi pajzsot biztosítani a digitális térben, hatalmasat profitálnak a jelenlegi helyzetből:

• Secunet: Az esseni központú német technológiai specialista Secunet Security Networks részvényárfolyama az év során látványos emelkedést mutatott be.
• CrowdStrike: A kormányoknak és világcégeknek globális védelmet nyújtó amerikai CrowdStrike Holdings még ennél is gewaltigabb növekedést produkált, ahogy az MI-alapú fenyegetések elleni védekezés felértékelődött a piacon. [5, 6, 7]

Az alábbi grafikon jól szemlélteti a két vezető kiberbiztonsági vállalat részvényeinek relatív teljesítményét az elmúlt időszakban, rávilágítva a szektor iránti robbanásszerű piaci keresletre:

Piaci körkép: Európa vs. USA az MI-versenyben

Az alábbi összefoglaló jól szemlélteti, milyen strukturális és pénzügyi különbségekkel kell szembenéznie az európai bajnoknak az amerikai riválisokkal szemben:

Az európai MI jövője tehát már nemcsak a tiszta számítási kapacitásról szól, hanem arról a gazdasági és védelmi ökoszisztémáról, amely képes garantálni az adatok biztonságát és a jogi megfelelést egy geopolitikailag feszült digitális korban.

[1] https://csernaklevente.hu
[2] https://commission.europa.eu
[3] https://www.facebook.com
[4] https://workflo.hu
[5] https://finance.yahoo.com
[6] https://finance.yahoo.com
[7] https://www.trefis.com

https://www.thepioneer.de

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Európa mesterséges intelligencia-álma: a Mistral stratégiaváltása és a kiberbiztonsági láz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Nemrég az Egyesült Arab Emírségek jelentette be, hogy két éven belül állami szolgáltatásainak felét mesterséges intelligenciára bízza. Az elképzelés szerint az MI „végrehajtó partnerként” működne: elemezne, döntene, végrehajtana és folyamatosan fejlesztené saját működését – emberi beavatkozás nélkül. A cél a gyorsaság és a hatékonyság. A kritikusok szerint azonban ez a digitális technokrácia veszélyes kísérlete, hiszen az élet már most tele van figyelmeztető példákkal.

Hollandiában egy önfejlesztő algoritmus több mint 35 ezer családot bélyegzett meg gyermeknevelési támogatással való csalás miatt. A rendszer kockázati tényezőként kezelte a kettős állampolgárságot és az idegen hangzású neveket. Családok veszítették el otthonukat, gyerekek kerültek állami gondozásba, végül a Mark Rutte vezette kormány bukásához vezetett az ügy.

Ausztráliában a „Robodebt” program több százezer segélyezettet üldözött állítólagos tartozások miatt. Az automatikusan generált fizetési felszólítások sokszor hibásak voltak, mégis behajthatónak minősültek. A vizsgálóbizottság később kimondta: a rendszer jogellenesen működött.

Az Egyesült Államokban algoritmusok döntöttek arról, ki mennyi otthoni ápolási támogatást kapjon. Súlyosan beteg emberek ellátását egyik napról a másikra csökkentették, mert a rendszer így „számolta ki”. Mire a bíróságok közbeléptek, sok esetben már visszafordíthatatlan károk keletkeztek. És ezek még csak részrendszerek voltak. Mi történik akkor, ha ugyanez a logika az egész államigazgatást áthatja?

Az MI-állam logikája

A mesterséges intelligencia különösen vonzó a politikai vezetők számára, mert azt ígéri: gyorsabb ügyintézés, kevesebb bürokrácia, kisebb költség, kevesebb emberi hiba. Egy jól működő digitális rendszer valóban képes lehet egyszerűsíteni az adminisztrációt – például adóügyekben, időpontfoglalásban, dokumentumkezelésben vagy közlekedési rendszerekben. Csakhogy a kormányzás nem futószalag.

Az állam nem csomagküldő szolgálat, ahol a sebesség az egyetlen mérőszám. A közigazgatás döntései emberi sorsokat érintenek: nyugdíjat, segélyt, tartózkodási engedélyt, gyámügyet vagy egészségügyi ellátást. Ezekben az esetekben nemcsak a döntés számít, hanem az is, hogy ki hozta meg, milyen indokkal, és hogyan lehet ellene jogorvoslatot kérni.

A probléma az, hogy az MI-rendszerek gyakran „fekete dobozként” működnek. Még fejlesztőik sem mindig tudják pontosan megmagyarázni, hogyan jutottak egy adott döntésre. Ha egy ügyintéző hibázik, számon kérhető. De kit lehet felelősségre vonni egy önfejlesztő algoritmus esetében? A minisztériumot? A szoftvercéget? Az adatbázist? A felelősség itt kezd el elmosódni.

A másik nem kevésbé fontos tapasztalat, hogy az algoritmusok már a szociális médiában legyőzték az embert, az ingyenes használatért az adatainkkal és a figyelmünkkel fizettünk, az algoritmusok pedig egy információs buborékba zártak bennünket, olyanba, amelyből meglehetősen. nehéz kilépni. Nem kétséges, hogy ha állami hátszéllel működnek, hatalmuk még nagyobb lesz.

A politikai csábítás: kontroll és hatékonyság

A világ különböző politikai rendszerei eltérő módon közelítenek az MI-hez, de egy közös pont jól látható: a technológia a hatalomgyakorlás új eszközévé válik. Kínában az MI-t már ma is használják társadalmi megfigyelésre, arcfelismerésre, prediktív rendészetre és állampolgári pontozási rendszerekhez kapcsolódó adatfeldolgozásra. Az algoritmus itt nem pusztán adminisztrációs segéd, hanem a politikai kontroll infrastruktúrája.

Az Európai Unió ezzel szemben szabályozási oldalról próbálja megközelíteni a kérdést. Az AI Act célja, hogy korlátozza a magas kockázatú rendszerek használatát, különösen ott, ahol alapjogokat érinthetnek. Az EU szemlélete szerint az állam nem mondhat le az emberi felügyeletről.

Az Egyesült Államokban inkább piaci logika dominál: az állam és a technológiai vállalatok együttműködése alakítja az MI-kormányzást. Ez gyors innovációt eredményez, ugyanakkor komoly összefonódásokat is teremt az állam és a Big Tech között. Közben autoriter és demokratikus rendszerek egyaránt ugyanabba az irányba sodródhatnak: az automatizált állam felé.

És mi lesz a bíróságokkal?

A következő nagy frontvonal valószínűleg az igazságszolgáltatás lesz. Már ma is léteznek olyan rendszerek, amelyek előrejelzik egy vádlott visszaesési kockázatát, segítik az ítéletkiszabást vagy elemzik a bírósági precedenseket. Az Egyesült Államokban a COMPAS nevű algoritmust használták bírói döntések támogatására – később azonban kiderült, hogy a rendszer faji torzításokat tartalmazott.

A technológia támogatást nyújthat a bíróságoknak dokumentumelemzésben vagy jogi kutatásban. A veszély ott kezdődik, amikor az algoritmus ajánlása gyakorlatilag ítéletté válik, pedig a bíráskodás nem puszta adatfeldolgozás. A jog nemcsak szabályok mechanikus alkalmazása, hanem mérlegelés, körülmények értelmezése és erkölcsi felelősség is. Egy algoritmus kiszámíthat valószínűségeket – de nem érez arányosságot, méltányosságot vagy irgalmat.

A hatékonyság ára

A mesterséges intelligencia kétségtelenül átalakítja az államot. A kérdés azonban az, hogy az állam közben mivé alakul át. Egy emberközpontú digitális közigazgatás valódi előrelépés lehetne: gyorsabb ügyintézés, jobb hozzáférés, kevesebb bürokrácia. De ha a politikai vezetők kizárólag hatékonysági mutatóként tekintenek az MI-re, akkor könnyen létrejöhet egy olyan rendszer, ahol az állampolgár többé nem emberként, hanem adatpontként jelenik meg. És amikor egy algoritmus hibázik, annak következményeit mindig valódi emberek viselik.

A Kormányon a mesterséges intelligencia, avagy az automatizált állam bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

“Kína már nem követő hanem vezető szerepet játszik a globális piacon a mesterséges intelligencia fejlesztésében” – büszkélkedett Sanghajban a Pokee AI alapító elnöke, aki szerint “mind több mesterséges intelligencia alkalmazás egyenesen a világpiacra készül.”

Sanghajban hétfőn ért véget a Globális Mesterséges Intelligencia vásár, amely azt mutatta, hogy a jelentős állami támogatást felhasználva a kínaiak messze előre jutottak a mesterséges intelligencia terén. A Deloitte AI Institute menedzsere, Roman Fan arról nyilatkozott a China Dailynek, hogy “a mesterséges intelligencia teljesen átalakítja az ipari ökoszisztémát és a tudományt.” Példaként hozta fel a Unilever China-t, amely Sanghajban bemutatta az AI for Science program csomagot, amely évekről hónapokra csökkenti a tudományos kutatás időtartamát a mesterséges intelligencia segítségével.
Sanghaj városa megalapította
A Shanghai AI Corporate Venture Capital Fundot, amely 3 milliárd jüannal – 418 millió dollárral – kívánja támogatni a mesterséges intelligencia fejlesztését Kína legnagyobb városában és első számú üzleti központjában.

A kínai miniszterelnök kijelentette: globálisan kell szabályozni a mesterséges intelligenciát!
Az Egyesült Államokkal ellentétben Pekingben úgy vélik, hogy egységes nemzetközi szabályozás szükséges a mesterséges intelligencia terén. A sanghaji mesterséges intelligencia vásáron Li Csiang miniszterelnök beszédet mondott, és ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia immár a gazdasági és tudományos élet aktív szereplőjévé vált, ezért valamiféle nemzetközi ellenőrzésre feltétlenül szükség van. Ennek érdekében Kína már több javaslatot is tett, és több országgal együttműködik.

“Meg kell találni a helyes egyensúlyt a fejlődés és a biztonság között“– hangsúlyozta Kína miniszterelnöke, aki szerint “mindig emberi ellenőrzés alatt kell tartani a mesterséges intelligenciát!” A kínai miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy “Kína megosztja tudását a mesterséges intelligencia terén elsősorban a fejlődő világgal és a BRICS országokkal.” Li Csiang miniszterelnök elmondta a sanghaji mesterséges intelligencia vásáron, hogy Kína már kidolgozott egy akciótervet “a mesterséges intelligencia globális ellenőrzésére.”

A Kína szerint globálisan kell szabályozni a mesterséges intelligenciát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Reuters Institute 2025-ös Digital News Report-ja szerint világszerte a közönség több mint fele aggódik amiatt, hogy mi igaz vagy hamis az online hírekben. Egy globális felmérés szerint több mint 80% tartja nagy problémának a hamis híreket a saját országában. Az álhírek jelentős mértékben elterjedtek a közösségi médiában, különösen a fiatalabb korosztály körében, akik egyre inkább influenszerektől
tájékozódnak.

Az USA-ban a főként közösségi oldalakon terjedő álhírek miatt a közönség 66%-a gondolja úgy, hogy ezek a platformok leginkább elfogultak vagy félretájékoztatnak. A deepfake videók és hanganyagok száma 2023-hoz képest háromszorosára, illetve nyolcszorosára nőtt!

Az internetre épülő hírterjesztés és a mesterséges intelligencia, különösen a deepfake technológia, jelentősen felgyorsította a hamis tartalmak előállítását és elterjedését. A hagyományos hírforrások visszaszorulásával párhuzamosan a közösségi és videómegosztó platformok (TikTok, YouTube stb.) szerepe nőtt – ezek pedig lehetővé teszik, hogy hamis hírek gyorsan és széles körben eljussanak a felhasználókhoz.

A fake news főbb felhasználási területei 2025-ben:

• Politikai célok: Választások és közéleti események befolyásolása, közvélemény manipulációja, politikai ellenfelek lejáratása.
• Gazdasági érdek: Kattintásvadászat reklámbevételekért, tőzsdei vagy piaci manipuláció rágalmakkal.
• Botok, influenszerek, és MI: Automatizált fiókok (botok) és MI-vezérelt rendszerek gyorsan és célzottan terjesztenek félrevezető tartalmakat, gyakran mikro-célzott reklámok vagy politikai üzenetek formájában.
• Álhírek egészségügyi témákban: Például csodaszer hirdetések, járványokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek.
• Szórakoztatás és szatíra: Ezek néha szándékosan humorosak (pl. The Onion), de a legtöbb fogyasztó számára nem mindig egyértelmű, hogy ezek nem valós hírek.
  Miért ilyen hatékonyak az álhírek?
• A közösségi média algoritmusai ráerősítenek az érzelmileg túlfűtött vagy meglepő álhírek terjedésére.
• Sokan – különösen fiatalok – inkább influenszerektől értesülnek a világ dolgairól, és kevésbé ellenőrzik az információkat.
• Az MI és a deepfake technológiák miatt ma már szinte bárki készíthet látványos, hitelesnek tűnő „bizonyítékokat”.

„2025-ben a fake news mennyisége tovább növekedett, különösen a közösségi médiában és a videókban. Ezek az álhírek leggyakrabban politikai, gazdasági és társadalmi manipulációra szolgálnak, de egészségügyi, szórakoztató és szatirikus célból is készülnek. A mesterséges intelligencia és az automatizáció tovább gyorsítja és bonyolítja a helyzetet, miközben a felhasználók egy része egyre kevésbé tudja, vagy akarja ellenőrizni a hírek valóságtartalmát.
Készült a Perplexity AI kutatási adatai alapján

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.

A A dezinformáció az egyik legnagyobb globális kockázat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Felvettem egy lett népdalt, a Pūt, vējiņi – „Fújj, kis szél / Hajtsd a csónakot / Vigyél el / Kurföldre.” Lássuk, mit tud ezzel kezdeni a mesterséges intelligencia – írja a lett kolléga, Ilze Kaive. Miután feltöltöttem a felvételt a számos MI-generáló platform egyikére – a Suno.ai-ra –, eldönthettem, hogy mit tegyek vele legközelebb. Talán egy táncremixet? Mivel a MI nehezen érti a lettet, a legjobb, ha manuálisan adom meg a helyes dalszöveget. Széles stílusválaszték áll rendelkezésre. A MI a hip-hopot részesíti előnyben, bár az ingyenes verzió hangminősége nem túl jó. A reggae is működik, bár az eredeti dal alig felismerhetővé válik. A techno verzió elég furcsán hangzik. De az elektronikus tánczenei verzió meglepően jól sikerült.

Kértem egy kórusfeldolgozást is – az eredmény nagyon lenyűgöző lett. A dalszöveg alapján a MI megértette, hogy a dal egy tengeri hajóról szól, és találó képet generált. A népzenei témára írt zongorai improvizáció is jól sikerült. Eközben egy másik oldalon – az artlist.io-n – készítettem egy öt másodperces videót, amely ingyenesen elérhető.

Most már végtelenül sok hasonló zenét generálni, és a mesterséges intelligencia be is lépett a lett zenei életbe – bár gyakran anélkül, hogy felfednék, hogy részt vett a kreatív folyamatban.

Az Egyesült Királyságban megrendezett Brighton Zenei Konferencián egy külön panelbeszélgetés foglalkozott a mesterséges intelligencia által jelentett problémákkal és kihívásokkal. A résztvevők között voltak mind a zenében mesterséges intelligenciával dolgozó vállalatok képviselői, mind az ellentábor tagjai – azok, akik legalábbis egyelőre nem hajlandók mesterséges intelligencia által generált zenét használni.

Sammy Dean, DJ és producer, ezt mondta: „Én nem tenném ezt. Azt hiszem, ha kreatív ember vagy, élvezed a kreatív folyamatot. Tehát a mesterséges intelligencia használata egy egész zenemű elkészítéséhez elveszi az összes kreatív elemet. De a mesterséges intelligencia segíthet bizonyos dolgokban.”

Taz Matter, az Egyesült Királyság legnagyobb független zenei kiadójának, a Cavendish Musicnak a hangstúdiójának vezetője elmondta, hogy még nem érezte teljes mértékben a mesterséges intelligencia hatását:„Azt hiszem, a kiadók, zenei cégek és produkciós könyvtárak számára végzett masterelés veszélybe kerülhet. Sok mesterséges intelligencia által támogatott masterelési szolgáltatás érhető el online. Az MI még gyerekcipőben jár a zenekészítés tekintetében. Talán az iparág néhány alacsonyabb szintje, mint például az elektronikus zene és a tévés háttérzene, mesterséges intelligencia alapúvá válhat.”

A konferencián több szakértő is hangsúlyozta, hogy a kérdés már nem az, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztatja-e a zeneipart – már megváltoztatta, még ha nem is vettük észre. Rebecca Brook, zenei és technológiai tanácsadó azzal érvelt, hogy fontos egyértelműen különbséget tenni a segítő mesterséges intelligencia eszközök és a generatív eszközök között, amelyek önállóan hoznak létre tartalmat: „Nagy rajongója vagyok a segítő eszközöknek, de azt hiszem, óvatosnak kell lennünk a generatív zenei eszközökkel kapcsolatban.”

Eközben Gareth Deakin, egy mesterséges intelligenciával foglalkozó cég társalapítója meg van győződve arról, hogy a mesterséges intelligencia a zenetörténet következő hullámát képviseli: „Valaki azt mondta, hogy a kérdés nem igazán arról szól, hogyan marad fenn a zene – mert túl fog élni –, hanem arról, hogyan marad fenn a zeneipar. Ez a lényegesebb kérdés.”

A norvég zeneszerző, Hedda Roste, aki film- és televíziós zenével foglalkozik, bevallotta, hogy kezdetben ódzkodott a mesterséges intelligenciától, attól tartva, hogy az elveheti az állását. De ez most valószínűtlennek tűnik – legalábbis a belátható jövőben: „Az emberek annyira a valódi zene használatára koncentrálnak, és mindig vannak következményei, ha mesterséges intelligenciával előállított zenét használsz, például lemondhatják a műsort… Nem hiszem, hogy manapság bármelyik nagy show megúszhatná a mesterséges intelligenciával előállított zenét – az emberek ellenőriznék, hogy ki áll mögötte, mi a neve, ki a zeneszerző, és ha az a mesterséges intelligencia, nem hiszem, hogy jól venné ki magát.”

A brightoni konferencia megbeszélése során különös figyelmet fordítottak a nagy technológiai vállalatok, mint például a Meta és a Google szerepére. Az általános következtetés az volt, hogy a prioritásaik a profit és a piaci dominancia – így a zenészek és a tágabb zeneipar is járulékos kárt szenvednek.

A Mesterséges intelligencia kontra zenészek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Most még önkéntes a részvétel. Az állami televízió azonban már részletes útmutatásokat terjeszt a kérelem benyújtásáról és a regisztrációról. Így a kínaiak digitális életének megfigyelése új szintre emelkedhet. A intézkedéseket a Közbiztonsági Minisztérium vezette be. Ennek értelmében az internethasználók ezentúl egyedi „hálózati számot” kapnak az államtól, amely személyes adataikhoz kapcsolódik.

Egy lehetséges előny: Kína számos magán- és félmagán internetes cége már nem rögzíti közvetlenül a felhasználók személyes adatait, hanem csak ezt a számot kapja meg, amellyel az internetfelhasználó regisztrálhat a szolgáltatásaikra. Az online csalások és a reklámhívások elterjedtek Kínában. Az identitáslopás kockázata csökken, írja a kínai állami média.

Ami nem szerepel az állami média beszámolóiban: a kínai állambiztonsági szolgálat az általa kiadott számok révén még közvetlenebbül és központosítottabban tudhatja meg, hogy az egyes kínaiak mikor melyik alkalmazásokat és internetes oldalakat használják. Ez ugyan már most is lehetséges, de így még könnyebb lesz néhány kattintással megtalálni a személyes fiókokat a közösségi médiában. Shen Kui, a Pekingi Egyetem jogprofesszora arra figyelmeztetett, hogy az egységes hálózati identitás bevezetése egy „központosított megfigyelőrendszer” kialakulását vetíti előre. Cikkét a Wechat platformról időközben eltávolították.

Mások attól tartanak, hogy a cyber-ID az internet egyéni kikapcsolójává válhat: ha egyszer kötelezővé válik, a felhasználó annak visszavonásával többé nem tud bejelentkezni, és alig tudja használni az internetes portálokat, legalábbis a közösségi hálózatokon már nem tud írni.

Aki ezt a számot igényli, annak nagykorúnak kell lennie, vagy szülői hozzájárulással kell rendelkeznie. Ezután egy külön mobiltelefonos alkalmazásban meg kell adni a telefonszámot, be kell szkennelni az útlevelet és az arcot. Így Kínában már sok internetes portálon lehetséges a regisztráció állami azonosító számmal. Egy repülőjegy-foglalási portálon például a Wechat, Alipay, Weibo vagy Apple regisztrációs lehetőségei mellett található a megfelelő regisztrációs gomb az állami cyber-ID-hez. A hatalmi apparátus továbbra is saját kezében szeretné tartani ezeknek a nemzetközi szinten is működő gazdasági óriásoknak az adatáramlását. Ez is része Peking nemzetbiztonsági politikájának.

„A »intézkedések« valódi célja, ahogyan azt a szerzők állítják, a személyes adatok védelme, vagy az egyének online viselkedésének és nyelvhasználatának további ellenőrzése?” – tette fel a kérdést Lao Dongyan jogprofesszor a neves Tsinghua Egyetemről tavaly, amikor bejelentették a cyber-ID bevezetését. Az interneten közzétett hozzászólását időközben szintén törölték. Lao professzor szerint a valódi cél „az emberek online viselkedésének ellenőrzése. A személyes adatok védelmének állítólagos célja csak álca – legjobb esetben sem ez a fő cél.”

Az új cyber-ID-t a koronavírus-járvány idején Kínában használt egészségügyi kóddal hasonlította össze: a vezérlési logika azonos. „A hálózati azonosító rendszer egyenértékű azzal, hogy mindenki online viselkedését figyelő eszközt telepítenek” – foglalta össze Lao Dongyan. „Minden digitális nyomot, beleértve a böngészési előzményeket is, könnyen összegyűjthetnek.” Ha cinikus akar lenni az ember, azt mondhatja: negyven egy év késéssel, de megérkeztünk az orwelli 1984-be…

A Kína bevezeti az állami személyazonosító rendszert az interneten bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ez alig néhány nappal azután történt, hogy a Grok antiszemita bejegyzésekkel váltott ki heves reakciókat, többek között Adolf Hitler dicsőítésével az X-en, a Musk tulajdonában lévő közösségi média platformon.

Musk szerint a bot „túl engedelmes” és „túl buzgó”. Elmondta, hogy a problémát már kezelik.

Musk xAI cége szerint az új szerződés lehetővé teszi az amerikai kormányzati szervek számára a Grok 4, a chatbot legújabb verziójának használatát, és testreszabott eszközöket kínál nemzetbiztonsági célokra.

A cég emellett technikai támogatást is tervez biztosítani titkosított környezetek számára. A Pentagon bejelentette, hogy hasonló szerződéseket kötött az Anthropic, a Google és az OpenAI vállalatokkal is, mindegyik 200 millió dolláros felső határral.

„Az AI bevezetése átalakítja a minisztérium képességét, hogy támogassa harcosainkat és stratégiai előnyt tartson fenn ellenfeleinkkel szemben” – mondta Doug Matty, a kormányzat digitális és AI-felelőse.

A Tesla és a SpaceX vezérigazgatója 250 millió dollárt költött Trump 2024-es újraválasztási kampányára, és aktívan kampányolt érte.

Később kinevezték a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (Doge) élére, amely egy szövetségi költségcsökkentési kezdeményezés, amelynek feladata az amerikai kormány méretének csökkentése.

Az elmúlt hónapokban azonban Musk nyíltan bírálni kezdte azt, amit Trump „Big Beautiful Bill”-nek nevezett, egy kiterjedt kiadási és adócsökkentési törvényt, amely a Tesla vezérigazgatója szerint túl drága az amerikaiak számára.

Musk májusban lemondott a Doge-nál betöltött posztjáról, bár a minisztériumot hivatalosan még nem szüntették meg.

Azóta Trump azt javasolta, hogy a Doge-ot felhasználhatnák Musk cégeinek károsítására. Trump azt is javasolta, hogy deportálják Muskot, aki amerikai állampolgár, de Dél-Afrikában született. Kanadai állampolgársággal is rendelkezik.

Amíg Musk a Doge élén állt, a Fehér Ház bírálatokat kapott azért, mert lehetővé tette Musknak, hogy korlátlanul hozzáférjen az amerikai állampolgárokról szóló kormányzati adatokhoz. A botrány ellenére Musk xAI cége tovább bővítette kormányzati tevékenységét. Az újonnan bejelentett szerződés szintén lehetőséget teremthet az adatgyűjtés folytatására. A Grok-ot 2023 végén mutatták be, mint a ChatGPT-hez hasonló más AI-csevegőrobotok szűretlenebb alternatíváját. Már integrálták Musk X nevű közösségi média platformjába, amely korábban Twitter néven volt ismert.

A Elon Musk 200 millió dolláros szerződése a Pentagonnal a Grok nevű mesterséges intelligencia használatára bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A ‘60-as évekbeli rock’n’roll hangzásvilágát idéző Velvet Sundown nevű együttes (készítője) tegnap árulta el a titkot, miután a rajongók észrevették, hogy gyakorlatilag semmilyen nyom nem található az interneten az állítólagos tagokról. A zenekar „Floating on Echoes” című bemutatkozó albuma június 5-én jelent meg, és hatalmas online sikert aratott.

A lemez legnépszerűbb dala, a „Dust on the Wind” című békepárti folk-rock szám június 29. és július 1. között az első helyre került a Spotify napi „Viral 50” toplistáján az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svédországban is.

Eközben a több mint egymillió hallgató, aki elkezdte követni a Velvet Sundownt, nem is sejtette, hogy csupán mesterséges intelligencia által generált „zenészeket” hallgatnak.

Árulkodó nyom volt, hogy a zenekarról készült képek – amelyeket a lemezborítón és a közösségi médiában is megosztottak – feltűnően mesterségesnek tűntek: túlságosan simák és élettelenek voltak, a gitáros keze például torz volt és összeforrt ujjakkal szorította a hangszert – ezek klasszikus jelei az AI által generált képeknek.

A dalszövegek is tökéletesen sablonosak voltak, tele klisés békeüzenetekkel, mint például:
„Semmi sem tart örökké, csak a föld és az ég, elsiklik minden, és a pénzed sem vesz neked egy percet sem.”

A mű-rocksztárok ijesztően gyors tempóban dobták ki az új albumokat: júniusban kettőt, majd július közepére újabbat is beharangoztak – olyan gyorsan, amit emberi zenészek nem tudnának követni. – A zenekar végül a hétvégén leleplezte magát.

Szombaton frissítette a Spotify-profilját, és nyilvánosságra hozta az igazságot – hangsúlyozva, hogy nem átverésnek szánta a művet.

„A Velvet Sundown egy szintetikus zenei projekt, amelyet emberi kreatív irányítás vezérel, és mesterséges intelligencia segítségével komponált, megszólaltatott és vizualizált. Ez nem trükk – hanem tükör. Egy folyamatos művészi provokáció, amely az alkotás, identitás és a zene jövőjének határait feszegeti az MI korszakában” – olvasható az új bemutatkozó szövegben.

Közben néhányan, akik idő előtt átlátták a „cselt”, megpróbálták kihasználni a hirtelen népszerűséget: egy kanadai (québec-i) webbiztonsági szakember például „Andrew Frelon” álnéven – ami franciául darazsat jelent – a zenekar szóvivőjének adta ki magát, és még a Rolling Stone magazint is félrevezette hamis információkkal. Később maga a „Frelon” elismerte, hogy csak online trollkodásból tette mindezt.

Nem tudható, hogy a Velvet Sundown szembesül-e valamilyen következménnyel a Spotify vagy más streaming-platformok részéről, amelyek jogosultak lehetnek kizárni az MI-tartalmakat a bevételszerzésből.

A YouTube például július 15-től már bejelentette: minden mesterséges intelligenciával generált tartalomnál megszünteti a monetizációt, beleértve a reklámokat is.

Nemrég a híres YouTuber, MrBeast is hasonló vitába keveredett, miután egy AI-alapú indexkép-generáló eszközt próbált bevezetni. A kritika hatására gyorsan eltávolította azt, mivel az MI működtetése nagy energiafogyasztással jár – ezzel pedig évek óta végzett környezetvédelmi munkáját hiteltelenítette volna.

Az eset figyelmeztet arra is, hogy az AI-vel generált tartalmak a mindennapok során egyre kevésbé megkülönböztethetőek az ember által létrehozott tartalmaktól. Igaz ugyan, hogy tapasztalt vagy szakértői szemmel még könnyen felismerhetők a mesterséges intelligencia hibái, de a mindennapok során az átlagemberek nem szoktak alaposan megvizsgálni minden tartalmat.

Ez ugyanaz a mechanizmus, mint amit az online csalások esetében láthatunk: alapos szemrevételezéssel lehet, hogy felismerhető az adathalászlevél, de a használók a legtöbb információt csak felületesen dolgozzák fel. Ezért elképzelhető, hogya mesterséges intelligencia által generált tartalmak rövidesen tömegével megjelennek a félrevezető politikai kommunikációban és az átverésekben.

A Mesterséges intelligencia alkotta rockzenekar – egymillió Spotify-hallgató bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nyári szünetben sok tini hosszú ideg van egyedül, és az otthon töltött hetekben a figyelme gyakran a képernyőre korlátozódik.

(A kép forrása: moderne-eltern.net)

A kibertér azonban nemcsak lehetőség, hanem lehetséges veszélyforrás is – különösen a kamaszok számára, akik gyakran jóhiszemű tudatlansággal, tapasztalatlansággal kezelik a digitális világ interakcióit. Ezt támasztja alá az ESET múlt év végén készült viselkedéskutatása is: az összes válaszadó negyede nem fél egy esetleges kibertámadástól – ezen belül pedig a 16–29 évesek fele azt mondta, hogy nem tart semmilyen internetes veszélytől. Ugyanígy ebben a korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem használnak védelmi programot, mert úgy gondolják, hogy saját maguk is ki tudják szűrni a gyanús dolgokat.

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a gyerekek-fiatalok biztonságát veszélyeztető csalások egyre kifinomultabbak. Egy 15 éves fiú például egy „ingyenes” játékbővítményt töltött le, de vele együtt egy olyan zsarolóvírust is, amelyik titkosította a családi fotókat. Egy kamaszlányt egy ismeretlen fiú kezdett el bombázni üzenetekkel a közösségi médiában – hamarosan pénzt és intim képeket követelt. Volt, aki egy leárazott cipőt rendelt egy hirdetés alapján, de se cipő, se pénz nem lett a végén. Ezek a történetek, sajnos, egyre gyakoribbak – a gyerekek sérülékeny célpontok, ha nincsenek felkészítve a digitális kockázatokra.

A fiatalokra leselkedő leggyakoribb veszélyek:

• Adathalászat: a támadók hamis weboldalak és üzenetek segítségével próbálnak meg személyes információkat kicsalni a diákoktól. Sőt, a megszokott webáruházukat is megfertőzhetik olyan kártékony kódokkal, hogy elég egy látogatás az oldalon és már el is lopták az adataikat. Ezek az adatok aztán különféle visszaélésekre adhatnak lehetőséget – legyen szó bankkártyás csalásról, személyazonosság-lopásról, zsarolásról. Egy naprakész védelmi szoftver viszont észleli és kiszűri ezeket a kártevőket.
  Gyakori, hogy igazinak látszó, ám hamis számla érkezik mobiltelefon- vagy Netflix-előfizetésről, ám a link adathalász-oldalra vezet.
• Zsarolóvírusok: Az iskolai anyagokat, családi fényképeket is titkosító kártevők súlyos következményekkel járhatnak, ha nem készítünk rendszeres biztonsági mentést, és nincs kellő védelem az eszközökön. Ehhez igencsak biztonságtudatosnak kell lenni – és ebben a szülői felkészítésnek is nagy a szerepe.
  Legnagyobb, pótolhatatlan digitális értékek a saját készítésű dokumentumaink. Családi fotók, diplomamunka, dolgozataink, jegyzeteink elvesztése érzékeny veszteség, nem is beszélve ezek esetleges illetéktelen kezekbe kerüléséről.
• Észrevétlenül települő rejtett kártevők: az illegális letöltés, a torrentezés időnként nem várt eredménnyel járhat. A letöltőfájllal együtt kártevő is érkezhet a gépre. Ugyanez megtörténhet hamis trójai appokon keresztül is – ezek aztán titkosíthatják a fájlokat, ellophatják az adatokat, akár magát az eszközt is használhatatlanná tehetik.
  Célszerű, ajánlott mindig a gyártók weboldaláról letölteni a kívánt szoftvereket, illetve csak a hivatalos piactérről telepíteni a megbízható alkalmazásokat.
• Közösségi médiás manipulációk: sok átverés épp ott jelenik meg, ahol a fiatalok a legtöbb időt töltik. Kamu nyereményjátékok, hírességek nevével visszaélő posztok vagy megtévesztő üzenetek könnyen adatlopáshoz, kártékony szoftverek letöltéséhez vezethetnek.
  Sajnos, nagyon gyakori az állítólagos nyereményekhez kapcsolódó csalás; a használt cikkek adás-vételi oldalain is aktívak a csalók. Figyeljünk: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az mindig legyen gyanús.
• Álprofilos kapcsolatok: a romantikusnak tetsző, idegenektől érkező ismerkedős megkeresések sok esetben érzelmi manipulációra, zsarolásra irányulnak. A tizenévesek könnyen hisznek a hozzájuk érkező romantikus, őket dicsérő üzeneteknek: a csaló pedig sok esetben olyan személynek adja ki magát, akit a kamaszok többsége vonzónak talál.
  Sose töltsünk fel a netre vagy küldjünk tovább magunkról olyan képeket, információkat, amit később megbánhatunk!
• Hamis munkaajánlatok és ösztöndíjak: sok diák keres zsebpénz-kiegészítő munkát a nyaralása vagy fesztivál-belépőjének fedezetére. A nyári munkalehetőséget kereső vagy továbbtanulásra vágyó diákokat a csalók csábító, kihagyhatatlannak tűnő ajánlatokkal ostromolják – ilyen esetekben gyakorta előre kérnek pénzt, vagy az így megszerzett személyes adatokat használják fel további visszaélésekhez.
  Mindig bizonyosodjunk meg: hivatalos szervezettel van-e dolgunk, illetve a különféle költségekre hivatkozva előre kért befizetések esetén is joggal gyanakodhatunk átverésre.
• Olcsó luxustermékek hirdetése: ha a hamis hirdetések nevetségesen alacsony áron kínálnak luxuscikkeket, úgy minden bizonnyal kamu webáruházba tévedtünk. Ezekben hamis vagy nem létező termékeket árulnak, a kamaszok körében kifejezetten népszerű márkákat kínálnak – a becsapás miatt azonban a fiatalok nemcsak a pénzüket, hanem bankkártyaadataikat is elveszíthetik.
  A megbízható webáruházak, a gyanúsan olcsó akciós termékek felismerése nem egyszerű feladat, ám elkerülhetetlen, hogy biztonságtudatos stratégia szerint intézzük online vásárlásainkat.

Mit tehetnek a szülők?

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a szülőknek óriási szerepe van abban, hogy felkészítsék gyerekeiket az internetes veszélyekre.

Tanítsuk meg őket, hogy ne osszanak meg azonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi nevükre utaló használónevet sem.

Válasszanak mindenhol erős, egyedi jelszavakat, sőt, még inkább jelmondatokat, lehetőleg kétfaktoros hitelesítéssel védve, amelyeket jelszószéfben tárolnak.

Óvják a bankkártyaadataikat, az interneten használjanak olyan virtuális kártyát korlátozott költési limittel, amin nincs rajta a teljes zsebpénzük, ösztöndíjuk és nyári keresetük.

Védjék a webkamerájukat – amikor nem használják, takarják le, és olyan védelmi szoftvert használjanak, amelyik figyelmeztet az illetéktelen hozzáférési kísérletekre.

Ellenőrizzék rendszeresen az alkalmazásokat és regisztrációkat, valamint azt, hogy az egyes alkalmazások mihez férnek hozzá a telefonon. Nézzék át, hogy a közösségi a platformok biztonsági beállításai rendben vannak-e és nem nyilvános-e minden adatuk.

Frissítsék az eszközeik szoftverét és operációs rendszerét, illetve rendszeresen készítsenek biztonsági mentést külső adathordozóra.

Minden eszközükön használjanak megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amely napjában többször is frissíti kártevő-adatbázisát, így azonnal reagál a legújabb támadástípusokra is. Ezzel a gépre települő kártevőket, a fertőzött weboldalakat, a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni!

Fontos, hogy megtanítsuk, a szoftveres védelem mellett a józan eszüket is használják a fiatalok – gondolkodjanak, mielőtt megnyitnak egy-egy linket vagy gyanús csatolmányt, sose engedjenek a sürgetésnek, legyenek mindig résen!

Figyeljünk a WiFi-nk biztonságára, erős jelszóval védjük és rendszeresen frissítsük – ha egy családban többen is ugyanazt a WiFi-hálózatot használják, akkor ha az egyik eszköz például egy gyanús letöltés miatt megfertőződik, akkor azon keresztül akár az összes többi is sebezhetővé válhat.

„A digitális világban való eligazodás mára ugyanolyan nélkülözhetetlen alapkészséggé vált, mint korábban az olvasni vagy számolni tudás. Ehhez viszont folyamatos tanulásra és éberségre van szükség – nemcsak a gyerekek, hanem a szülők részéről is. A jó hír, hogy sok családban már a gyerekek segítik a szüleiket is a digitális kérdésekben – ám a biztonságról továbbra is a felnőtteknek kell gondoskodniuk – egyebek közt megfelelő védelmi szoftver formájában” – mondja Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője.

Az ESET évek óta kiemelt figyelmet fordít a fiatalok védelmére – ezért 30 százalékos diákkedvezménnyel teszi elérhetőbbé biztonsági megoldásait a tanulók számára. Ezek a szoftverek nemcsak a kártevőket és az adathalász weboldalakat képesek kiszűrni, hanem segítenek a szülőknek szabályozni a gyerekek online jelenlétét is. A digitális biztonság nem tanévhez kötött – egész évben szükség van rá.

A Nyár a képernyők előtt: hogyan védhetjük meg a gyerekeket a kibertérben? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az LG öt ország bevonásával készült, országonként reprezentatív mintákon alapuló friss kutatása az emberek digitális jelenlétét és ennek hatását vizsgálta a személyes kapcsolataikra. A felmérésből kiderült, hogy az emberek több, mint egyharmada naponta 2-4 óra hosszat használja a közösségi médiát, és mintegy ötödüknél ez az idő még hosszabb: 4-6 óra. Bár a modern, online kommunikációs platformok elterjedése a rendszeres kapcsolattartást jócskán megkönnyítette, tízből mintegy hét válaszadó gondolja úgy, hogy ennek ellenére a közösségi média korában nehezebb személyes kapcsolatokat ápolni, mint azelőtt.

A válaszadók harmada havonta egyszer vagy ennél is ritkábban érzi úgy, hogy volt része mély, emberi kapcsolatban. A közösségi média viszont valamelyest kárpótolhat is: a megkérdezetteknek harmada véli úgy, hogy az érzelmek kifejezése ezen a felületen keresztül fontos módja a valódi kapcsolatok kialakításának és ápolásának. Csakhogy – a felmérés alapján – ezeknek kialakítását és fenntartását leggyakrabban az időhiány, a fizikai távolság és a kínos helyzetektől való félelem nehezíti meg.

Az emberek döntő többsége (86%) egyetért azzal, hogy a mély kapcsolatok hatására sokkal pozitívabban látják a saját életüket.

Az LG új kezdeményezése kifejezetten azzal az ellentmondással foglalkozik, hogy a digitális korszakban – bár folyamatosan kapcsolatban vagyunk egymással – egyre nehezebb mély, tartalmas kapcsolatokat kialakítani. A kampány azon a felszínességen igyekszik javítani, amit gyakran érezhetünk az online térben zajló érintkezéseink során. A zene erejére és univerzális nyelvére építkező kezdeményezés célja, hogy az átlagosnál mélyebb kötelékeket alakítson ki az emberek között.

A kampányban az általunk választott zenei stílusban, egyénileg megadott üzenettel komponálhatunk személyre szabott, angol nyelvű mesterségesintelligencia-/AI-dalokat, majd elküldhetjük barátainknak, szeretteinknek. Olyan stílusok közül válogathatunk, mint a hip-hop, az R&B, a punk, a reggaeton, a jazz, vagy az LG eredetéhez hű koreai K-pop, ráadásul a stílus mellett a zene hangulatát is megadhatjuk. A dalhoz az AI által alkotott borítóképet is kapunk. A dalok létrehozásához használt AI-algoritmusokat előzetesen szűrt és rendszerezett zenei adathalmazon tanították be. 

Az AI-alapú zenéket az angol nyelven elérhető RadioOptimism.lg.com weboldalon hozhatják létre az érdeklődők. A kampányról további részletek a https://www.lg.com/hu/lifesgood/ oldalon olvashatók.

A Szeressük egymást, emberek! – AI, a zeneszerző bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.