A hamis hírek (fake news) jelenléte az interneten 2025-re továbbra is számottevő, sőt, egyes források szerint világszerte „infodémiáról” beszélhetünk. Az OECD, a Reuters Institute és a World Economic Forum friss jelentése is kiemeli, hogy a dezinformáció és a félretájékoztatás ma az egyik legfőbb globális kockázatnak számít, különösen, ahogy a közvélemény egyre inkább aggodalommal figyeli a manipulált hírek terjedését a digitális térben.

A Reuters Institute 2025-ös Digital News Report-ja szerint világszerte a közönség több mint fele aggódik amiatt, hogy mi igaz vagy hamis az online hírekben. Egy globális felmérés szerint több mint 80% tartja nagy problémának a hamis híreket a saját országában. Az álhírek jelentős mértékben elterjedtek a közösségi médiában, különösen a fiatalabb korosztály körében, akik egyre inkább influenszerektől
tájékozódnak.

Az USA-ban a főként közösségi oldalakon terjedő álhírek miatt a közönség 66%-a gondolja úgy, hogy ezek a platformok leginkább elfogultak vagy félretájékoztatnak. A deepfake videók és hanganyagok száma 2023-hoz képest háromszorosára, illetve nyolcszorosára nőtt!

Az internetre épülő hírterjesztés és a mesterséges intelligencia, különösen a deepfake technológia, jelentősen felgyorsította a hamis tartalmak előállítását és elterjedését. A hagyományos hírforrások visszaszorulásával párhuzamosan a közösségi és videómegosztó platformok (TikTok, YouTube stb.) szerepe nőtt – ezek pedig lehetővé teszik, hogy hamis hírek gyorsan és széles körben eljussanak a felhasználókhoz.

A fake news főbb felhasználási területei 2025-ben:

  • Politikai célok: Választások és közéleti események befolyásolása, közvélemény manipulációja, politikai ellenfelek lejáratása.
  • Gazdasági érdek: Kattintásvadászat reklámbevételekért, tőzsdei vagy piaci manipuláció rágalmakkal.
  • Botok, influenszerek, és MI: Automatizált fiókok (botok) és MI-vezérelt rendszerek gyorsan és célzottan terjesztenek félrevezető tartalmakat, gyakran mikro-célzott reklámok vagy politikai üzenetek formájában.
  • Álhírek egészségügyi témákban: Például csodaszer hirdetések, járványokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek.
  • Szórakoztatás és szatíra: Ezek néha szándékosan humorosak (pl. The Onion), de a legtöbb fogyasztó számára nem mindig egyértelmű, hogy ezek nem valós hírek.
    Miért ilyen hatékonyak az álhírek?
  • A közösségi média algoritmusai ráerősítenek az érzelmileg túlfűtött vagy meglepő álhírek terjedésére.
  • Sokan – különösen fiatalok – inkább influenszerektől értesülnek a világ dolgairól, és kevésbé ellenőrzik az információkat.
  • Az MI és a deepfake technológiák miatt ma már szinte bárki készíthet látványos, hitelesnek tűnő „bizonyítékokat”.

„2025-ben a fake news mennyisége tovább növekedett, különösen a közösségi médiában és a videókban. Ezek az álhírek leggyakrabban politikai, gazdasági és társadalmi manipulációra szolgálnak, de egészségügyi, szórakoztató és szatirikus célból is készülnek. A mesterséges intelligencia és az automatizáció tovább gyorsítja és bonyolítja a helyzetet, miközben a felhasználók egy része egyre kevésbé tudja, vagy akarja ellenőrizni a hírek valóságtartalmát.
Készült a Perplexity AI kutatási adatai alapján

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.