A hét híreiben feltőnt egy közös gondolat: egyre kevésbé próbáljuk kívülről legyőzni a biológiai és fizikai rendszereket, inkább azok saját mechanizmusait használjuk fel. Az idegrendszer gátló jelzéseivel fékeznénk a tumort, a sejt saját fehérjebontó rendszerével tüntetnénk el egy rákkeltő fehérjét, a természet fényt szóró struktúráit másolva készítenénk fehér anyagokat, az elektrokémiát pedig arra használjuk, hogy egy kémiai reakciót menet közben „előre húzzunk”.
Talán ez a hét legérdekesebb üzenete: a tudomány egyre gyakrabban nem azt kérdezi, hogyan kényszeríthetjük a természetet valamire, hanem azt, hogyan vehetjük rá, hogy elvégezze helyettünk a munkát.

Újfajta biológiai kezelés csökkentette a COPD súlyos rosszabbodásait

A New England Journal of Medicine szeptember 8-án közölte két III. fázisú vizsgálat eredményeit a tozorakimab nevű monoklonális antitesttel. A több mint 1700 beteg részvételével végzett OBERON és TITANIA vizsgálatokban a kezelés mintegy 29–34 százalékkal csökkentette a közepes vagy súlyos COPD-exacerbációk számát a placebóhoz képest, miközben a betegek továbbra is megkapták szokásos inhalációs kezelésüket. (New England Journal of Medicine)
Miért fontos? A COPD, egy lassan előrehaladó, tartós tüdőbetegség az egyik vezető halálok. Különösen érdekes, hogy a hatás nem csak egy szűk biomarker-csoportban jelentkezett. A gyógyszer azonban még nem jelenti azt, hogy minden COPD-s beteg számára azonnal elérhető új kezelésről beszélhetünk.

Az agy idegsejtjei maguk is fékezhetik a gliomát

A Neuron szeptember 7-i tanulmánya szerint a GABA-t használó, gátló idegsejtek közvetlenül kapcsolatba léphetnek a felnőttkori gliomasejtekkel. Állatkísérletekben a gátló idegi aktivitás fokozása lassította a daganat növekedését és meghosszabbította a túlélést, részben azzal, hogy mérsékelte a tumorsejtek kalciumjelzéseit, valamint az mTOR- és YAP1-jelpályák működését. (EurekaAlert)
Miért fontos? A felismerés új nézőpontot ad az úgynevezett rákkal foglalkozó idegtudománynak: az agy környezete nemcsak táplálhatja, hanem fékezheti is a tumort. Emberi kezelésről egyelőre nincs szó; ez még preklinikai eredmény.

Megtalálták az első ismert gyenyiszovai alkarcsontot

Délnyugat-Kínában, a Jünnan tartománybeli Bianfu-barlangban több mint 60 ezer csonttöredéket vizsgáltak át. Fehérjeelemzéssel két koponyacsontdarabot, két fogat és egy orsócsonttöredéket azonosítottak gyenyiszovai emberként. Utóbbi az első biztosan gyenyiszovai alkarcsont, amelyet valaha találtak. A leletek körülbelül 167–134 ezer évesek, a barlang kulturális rétegei pedig 190 ezertől 70 ezer évvel ezelőttig terjednek. Több mint 1300 kőeszköz és nagyszámú állatcsont alapján a kutatók szerint a gyenyiszovaiak közepes és nagytestű állatokra is rendszeresen vadásztak. (Nature)
Miért fontos? A gyenyiszovaiakat sokáig szinte kizárólag genetikai nyomokból ismertük. A mostani leletek már testalkatukról, életmódjukról és Ázsián belüli elterjedésükről is sokkal többet árulnak el.

Sokkal több mikroműanyag kerülhet folyókból az óceánokba, mint hittük

A Science szeptember 10-i globális elemzése szerint a folyók 2022-ben mintegy 263 ezer tonna mikroműanyagot szállíthattak a tengerekbe. A becslés szerint ennek 96 százaléka a globális Dél országaiból származott, és Délkelet-, illetve Kelet-Ázsia önmagában több mint a feléért felelt. A kutatás fontos új felismerése, hogy a heves esőzések rövid idő alatt rendkívül nagy szennyezési hullámokat indíthatnak el. (EurekAlert)
Miért fontos? A klímaváltozás miatt gyakoribbá váló szélsőséges esők így nemcsak árvizeket okozhatnak, hanem a műanyagszennyezést is felgyorsíthatják. A probléma tehát egyszerre hulladékgazdálkodási és klímakérdés.

Ammóniából tiszta hidrogént – kisebb energiaigénnyel

Az MIT kutatói olyan elektrokémiai rendszert mutattak be szeptember 9-én a Nature-ben, amely palládiummembrán segítségével folyamatosan kivonja a reakció során felszabaduló hidrogént. Ezzel négyszeresére növelték a hidrogénleválasztás sebességét, és 250 °C-on az ammónia akár 91 százalékát hidrogénné tudták alakítani. A rendszer közvetlenül tiszta hidrogéngázt állít elő. (Nature)
Miért fontos? A hidrogén egyik nagy problémája a tárolás és szállítás. Ha ammóniában vagy más stabil vegyületben lehet szállítani, majd helyben hatékonyan felszabadítani, az jelentősen javíthatja a hidrogéngazdaság esélyeit. A technológia azonban egyelőre laboratóriumi bizonyítás.

Fehér festék nélkül is lehet vakítóan fehér – és víztaszító

A Nature szeptember 9-i tanulmánya egy új, mélyhab-fotolitográfiának nevezett eljárást mutat be. UV-fénnyel mikroszkopikus pórusokat alakítanak ki polimerekben, amelyek a természetes fehér struktúrákhoz hasonlóan szórják a fényt. A módszer körülbelül 20 000 dpi felbontásra képes, és olyan felületeket is létrehozhat, amelyek festék nélkül fehérek, illetve fluorozott PFAS-bevonatok nélkül víztaszítók. (Nature)
Miért fontos? Festékek, textilek, csomagolóanyagok és vízlepergető bevonatok készülhetnek kevesebb pigmenttel és problémás vegyszerrel. Jó példája annak, amikor a kívánt tulajdonságot nem új vegyület, hanem maga az anyag mikroszerkezete adja.

„Molekuláris ragasztóval” tüntetnének el egy tüdőrákot hajtó fehérjét

A Nature szeptember 9-én közölte a TRI-611 nevű vegyület preklinikai eredményeit. A molekula nem egyszerűen blokkolja az ALK nevű, bizonyos tüdőrákokat hajtó fehérjét, hanem hozzákapcsolja a sejt saját fehérjebontó rendszeréhez, amely ezután lebontja az ALK-t. Egérmodellekben a szer agyi daganatáttétekben is hatott, és több olyan ALK-változatot is célzott, amelyek a jelenlegi gyógyszerekkel szemben rezisztensek. (Nature)
Miért fontos? A „molecular glue”, vagyis molekuláris ragasztó új gyógyszerfejlesztési elv: nem feltétlenül kell egy hibás fehérje működését blokkolni – rá lehet venni a sejtet, hogy egyszerűen semmisítse meg. A TRI-611 esetében az emberi klinikai hatásosságot még bizonyítani kell.

Az összeállítás az MI segítségével készült

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Forrás: Anthropic Egy mesterségesintelligencia-ügynökökből álló rendszer 11 nap alatt készítette el Fermat utolsó tételének teljes, számítógéppel ellenőrizhető formalizálását. A Claude több tízmillió sor kódot és csaknem harmincezer köztes bizonyítást állított elő – miközben egy hasonló emberi projektet eredetileg évekre terveztek.

A matematika történetének egyik leghíresebb problémáját nem fedezték fel újra, hanem a számítógép számára is minden részletében ellenőrizhetővé tették. Az Anthropic szeptember 4-én jelentette be, hogy Claude mesterségesintelligencia-rendszere 11 nap alatt elkészítette Fermat utolsó tételének első teljes, géppel ellenőrzött formalizálását.

A teljesítmény azért különösen figyelemre méltó, mert a projekt során az AI 13 millió sor Lean kódot írt, és mintegy 30 300 matematikai tételt bizonyított számítógéppel, amelyek közül 29 500 került be a végső bizonyításba. A kész bizonyítás több mint ötször akkora, mint a matematikai bizonyítások egyik legfontosabb közösségi könyvtára, a Mathlib.

Mi Fermat utolsó tétele?

Fermat utolsó tétele első pillantásra szinte gyermekien egyszerűnek tűnik. Azt állítja, hogy ha n nagyobb 2-nél, akkor nincs három olyan pozitív egész szám, amelyekre igaz lenne: aⁿ + bⁿ = cⁿ

A legegyszerűbb esetben, amikor n = 2, természetesen vannak megoldások. Ilyen például a jól ismert 3² + 4² = 5², vagyis 9 + 16 = 25. Ezek a pitagoraszi számhármasok. Fermat azt állította, hogy amint a kitevőt 2-ről 3-ra vagy annál nagyobbra emeljük, a dolog lehetetlenné válik: nincs olyan nem nulla egész számokból álló a, b és c hármas, amely kielégíti az egyenletet.

Ez nem azt jelenti, hogy néhány számmal nem sikerül megoldást találni. A tétel ennél sokkal erősebb: azt mondja, hogy semmilyen számmal nem létezik ilyen megoldás, bármilyen nagy számokat is próbálunk.

Egy 350 éves matematikai rejtély

A tétel névadója, a francia matematikus Pierre de Fermat 1637 körül egy ókori matematikai mű, Diophantosz Arithmetikája egyik példánya széljegyzetében írta le az állítást. Azt is megjegyezte, hogy talált rá egy „csodálatos bizonyítást”, amely azonban nem fért el a könyv margóján. A bizonyítást soha nem találta meg senki.

A matematikusok évszázadokon keresztül próbálták megfejteni Fermat állítását. A probléma végül a modern számelmélet egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A megoldásra egészen 1994-ig kellett várni.

Andrew Wiles és a bizonyítás, amely majdnem összeomlott

A brit matematikus Andrew Wiles 1993-ban jelentette be, hogy bizonyította Fermat utolsó tételét. A bizonyítás azonban az ellenőrzés során komoly hibába ütközött: a matematikusok egy olyan rést találtak benne, amelyet nem lehetett egyszerűen áthidalni. Wiles több mint egy évig dolgozott a probléma megoldásán, végül Richard Taylor közreműködésével sikerült kijavítaniuk a bizonyítást. A teljes, helyes bizonyítás 1995-ben jelent meg.

Itt válik igazán érdekessé az AI mostani teljesítménye. A Claude nem fedezte fel újra Fermat tételét, és nem talált új bizonyítást. Wiles bizonyítása évtizedek óta elfogadott a matematikai közösségben. A gép azt csinálta, ami bizonyos szempontból még nehezebb: Wiles bizonyítását és az ahhoz szükséges teljes matematikai apparátust olyan precíz formába öntötte, amelyet egy számítógép minden egyes logikai lépésében ellenőrizni tud.

Mit jelent az, hogy „formalizálta” a bizonyítást?

A matematikusok számára egy bizonyítás lehet több száz oldalas, és bizonyos lépéseket természetesnek vesznek. Egy emberi szakértő elolvassa például azt, hogy egy következtetés „triviális”, és többnyire érti, miért következik az előző lépésekből.

Egy számítógép azonban nem működik így. A formalizált bizonyításban minden szükséges logikai lépést olyan formában kell megadni, amelyet egy úgynevezett bizonyításellenőrző rendszer képes mechanikusan ellenőrizni.

Az Anthropic ehhez a Lean nevű formális matematikai rendszert használta. A Lean nem egyszerűen „elhiszi”, amit az AI állít. Ellenőrzi, hogy a megadott bizonyítás valóban következik-e a megengedett matematikai axiómákból és korábban bizonyított állításokból.

Ez lényeges különbség a hagyományos chatbotokhoz képest. Egy nyelvi modell képes meggyőzőnek tűnő, ám hibás matematikai magyarázatot is generálni. Egy formális bizonyításnál viszont a végső ellenőrzést nem a nyelvi modell végzi. A gépnek bizonyítania kell, hogy igaza van.

Nem egyetlen AI dolgozott rajta

A projekt egyik legérdekesebb része éppen az, hogy nem egyetlen Claude „ült le” Fermat problémája elé.

Több tucat AI-ügynök dolgozott párhuzamosan: egyesek fogalmakat definiáltak, mások résztételeket bizonyítottak, megint mások a már elkészült eredményeket használták fel újabb, nehezebb állítások bizonyítására.

A fordulópontot egy közös, irányított gráf, úgynevezett DAG (directed acyclic graph) alkalmazása jelentette. Ez lényegében közös memóriaként szolgált: nyilvántartotta, milyen tételeket kell még bizonyítani, melyek készültek el, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes matematikai eredmények. A rendszert a Columbia Egyetem kutatóival együttműködésben fejlesztett Prove2Me platform segítette.

Tizenegy nap kontra öt év

A teljesítmény különösen azért látványos, mert a matematikai közösség már korábban megkezdte Fermat bizonyításának formalizálását.

Kevin Buzzard, az Imperial College London matematikusa 2024-ben többéves közösségi projektet indított azzal a céllal, hogy Wiles bizonyítását Leanben teljes egészében formalizálják. A munkát ötéves, 1 millió fontos brit kutatási támogatás is segítette. Ehhez képest Claude 11 nap alatt jutott el a teljes, géppel ellenőrzött bizonyításig.

A különbség azonban nem egyszerűen az, hogy „AI gyorsabb, mint az ember”. Az emberi kutatók munkája közben ugyanis maga a formalizálás módszertana és a szükséges matematikai infrastruktúra is épült. Claude már egy jelentős részben előkészített matematikai ökoszisztémára támaszkodhatott.

Nem a matematika végét, hanem egy új korszak kezdetét jelentheti

A Fermat-projekt legfontosabb következménye ezért nem az, hogy egy AI „legyőzte” a matematikusokat. A valódi jelentősége az lehet, hogy megváltozik a matematikai eredmények ellenőrzésének sebessége. Egy új, rendkívül bonyolult matematikai bizonyítás szakértői ellenőrzése hónapokig vagy akár évekig tarthat. A formalizálás során viszont a számítógép végső soron nem azt vizsgálja, hogy a bizonyítás szerzője mennyire tekintélyes matematikus, hanem azt, hogy minden egyes következtetés logikailag helyes-e.

Az Anthropic szerint a cél éppen ezért egy olyan jövő, amelyben a matematikai eredmények sokkal könnyebben és gyorsabban ellenőrizhetők. Ez különösen fontos lehet a matematikán túl is. Ha az AI képes bonyolult tudományos érveléseket formalizálni, akkor idővel más tudományterületeken is megjelenhetnek hasonló rendszerek. A nagy kérdés az, hogy képes lesz-e a tudomány egyre nagyobb részét olyan formába önteni, amelyet a gépek folyamatosan, automatikusan és megbízhatóan ellenőrizhetnek.

Fermat több mint három évszázadon át várt a bizonyítására. Wilesnek évek kellettek hozzá. Az AI-nak pedig most 11 napra volt szüksége ahhoz, hogy ugyanezt a bizonyítást a számítógép számára minden részletében ellenőrizhetővé tegye. A matematika ettől még nem lett egyszerűbb. Csak a bizonyítására állt be egy újfajta „digitális kutatócsapat”.

A cikk az AI segítségével készült

A Fermat utolsó tétele és az AI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Elindult a Roman – új korszak kezdődhet a világegyetem feltérképezésében

Augusztus 30-án sikeresen elindult a NASA Nancy Grace Roman Space Telescope űrtávcsöve egy Falcon Heavy rakétával Floridából. A Roman most a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre fekvő L2 pont felé tart. Feladata többek között a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata, galaxisok milliárdjainak feltérképezése és exobolygók keresése lesz. Látómezeje több mint százszor nagyobb a Hubble-énál, miközben hasonló képélességet ígér.

Miért fontos? A Webb rendkívül mélyre tud nézni az univerzumban, de viszonylag kis területeket vizsgál. A Roman ennek szinte az ellenkezőjét teszi: hatalmas kozmikus térképeket készít majd. Az első tudományos képeket 2027 elejére várják.

Tízszög jelent meg a Szaturnusz déli pólusán

A Hubble többéves megfigyeléseinek elemzése során csillagászok egy hatalmas, tízoldalú – dekagonális – légköri hullámot azonosítottak a Szaturnusz déli pólusa körül. Az északi pólus híres hatszögét évtizedek óta ismerjük, de a déli féltekén most először figyeltek meg hasonló szabályos szerkezetet. A jelenség nyomai már 2023-as felvételeken is látszanak.

Miért fontos? A Szaturnusz légköre hatalmas természetes laboratórium: az ilyen formák megértése segíthet megfejteni, miként viselkednek az óriásbolygók rendkívül gyors légáramlásai. És igen: a bolygó, amelynek már volt egy hatszöge, most láthatóan geometria-szakkört indított.

A gének sokkal többféleképpen „keverhetik össze” az utasításaikat, mint hittük

A Nature-ben szeptember 2-án megjelent kutatás szerint emlőssejtekben különböző génekből származó RNS-darabok egyesülhetnek, és úgynevezett kiméra-mRNS-eket hozhatnak létre. Egér immunsejtekben a kutatók több mint 30 ezer jelölt kiméra-transzkriptumot találtak, emberi makrofágokban pedig több mint 900-at. Egy egéreredetű kimérafehérjéről azt is igazolták, hogy ténylegesen befolyásolja a gyulladásos immunválaszt.

Miért fontos? Az emberi genom nagyjából húszezer fehérjekódoló génből áll, de a sejtek fehérjekészlete ennél sokkal összetettebb lehet. A kutatás azt sugallja, hogy a gének közötti RNS-szintű „összeszerelés” a biológiai változatosság eddig alábecsült forrása. A 30 ezres szám ugyanakkor jelölt RNS-eket jelent, nem 30 ezer bizonyított új fehérjét.

Új célpontot találtak a daganatos betegek súlyos izomvesztése ellen

A daganatos betegek egy részénél kialakuló cachexia során a szervezet súlyos izom- és zsírszövet-vesztésbe kezd. A Cancer Discovery új tanulmánya szerint egyes daganatok az ADAMTSL4 nevű fehérjét választják ki, amely a TGF-β jelátviteli út aktiválásával hozzájárulhat ehhez a leépüléshez. Egérkísérletekben az ADAMTSL4 kikapcsolása mérsékelte az izom- és zsírvesztést; összefüggést emberi tüdő- és vastagbélrákos betegekben is találtak.

Miért fontos? A cachexiára jelenleg nincs igazán hatékony célzott kezelés, pedig jelentősen rontja a daganatos betegek állapotát és terápiás esélyeit. Az ADAMTSL4 ezért új gyógyszercélpont lehet – de egyelőre nem új gyógyszerről, hanem egy mechanizmus feltárásáról beszélünk.

A pszilocibin védheti az idegeket a kemoterápia károsító hatásától

Az MD Anderson Cancer Center kutatói állatkísérletekben azt találták, hogy a pszilocibin kemoterápia előtt beadva megakadályozhatja a kezelés egyik kellemetlen és gyakran tartós mellékhatását, a perifériás idegkárosodást. A szer az 5-HT2A szerotoninreceptoron keresztül segített fenntartani a mitokondriumok mozgását az idegrostokban, miközben a kísérletek szerint nem csökkentette a kemoterápia daganatellenes hatását. Az eredmények szeptember 3-án jelentek meg, és egy II. fázisú klinikai vizsgálat előkészítését is megalapozzák.

Miért fontos? A kemoterápiás neuropátia sok betegnél hónapokig vagy akár évekig fennmaradhat. A különösen érdekes rész azonban az, hogy hasonló idegvédő hatást egy nem hallucinogén, ugyanazt a receptort aktiváló vegyületnél is láttak. Embereknél a hatást még bizonyítani kell.

„Újrahasznosító állomásokat” találtak az emberi spermiumok magjában

Krio-elektronmikroszkópos módszerrel kutatók részletesen feltérképezték az emberi spermiumok rendkívül tömör sejtmagját. Meglepő módon olyan, DNS-től mentes üregeket találtak benne, amelyekben nagy számban helyezkednek el proteaszómák – a sejtek elöregedett vagy fölösleges fehérjéinek lebontására szolgáló molekuláris gépezetek. A kutatás egy spermiumokra jellemző proteaszóma-változatot is részletesen leírt.

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni a spermiumok érését, a férfi termékenységet, sőt azt is, mi történik az apai genetikai állománnyal közvetlenül a megtermékenyítés után. Az viszont még kutatási kérdés, pontosan milyen feladatokat végeznek ezek a struktúrák az érett spermiumban.

Rendkívül erős El Niño alakul ki – 2027-ig érezhetjük a hatását

A Meteorológiai Világszervezet szeptember 3-i friss előrejelzése szerint az El Niño már határozottan kialakult, és az év végére „nagyon erős” eseménnyé válhat. A WMO modelljei közel 100 százalékos valószínűséget adnak arra, hogy 2027 februárjáig fennmarad. A Csendes-óceán egyenlítői térségében augusztus közepére egyes heti felszínihőmérséklet-eltérések már 2,2–2,6 °C között jártak.

Miért fontos? Egy nagyon erős El Niño világszerte átrendezheti a csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat, növelve egyes térségekben az aszály, máshol az áradások és a szélsőséges hőség esélyét. A WMO külön hangsúlyozza: az El Niño természetes jelenség, de egy eleve felmelegedett bolygón fejti ki a hatását.

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Új fegyver a hasnyálmirigyrák ellen

Az amerikai FDA augusztus 26-án engedélyezte a daraxonrasib nevű új RAS-gátlót az áttétes hasnyálmirigy-adenokarcinóma kezelésére. Ez azért különleges, mert a RAS fehérjék mutációi a hasnyálmirigyrákok döntő részében szerepet játszanak, mégis sokáig szinte „gyógyszerezhetetlen” célpontnak számítottak. Egy 500 beteget bevonó vizsgálatban a medián teljes túlélés 13,2 hónap volt, szemben a hagyományos kemoterápiával elért 6,7 hónappal. (U.S. Food and Drug Administration)

Miért fontos? A hasnyálmirigyrák továbbra is az egyik legrosszabb prognózisú daganat. Itt nem laboratóriumi ígéretről, hanem már engedélyezett kezelésről van szó.

A CRISPR-nél jóval kisebb génkapcsolót fejlesztettek

A Stanford kutatói bemutatták a TIGRa nevű génaktiváló rendszert, amely kevesebb mint feleakkora, mint a hasonló CRISPR-alapú eszközök. Emiatt könnyebben befér az orvosi génterápiában gyakran használt vírusvektorokba. Laboratóriumban egyszerre akár 12 gént is aktiváltak vele; egereknél pedig két védő gén bekapcsolásával retinalis sérülés után a látás egy részét sikerült megőrizni. (Stanford Medicine)

Miért fontos? A génterápiában gyakran nem az a probléma, hogy tudjuk-e, melyik gént kellene módosítani, hanem hogy a szükséges molekuláris gépezetet hogyan juttassuk be a szervezetbe. A TIGRa ezt a szállítási problémát kerülheti meg, emberen azonban még nem próbálták ki.

Új lehetséges kulcsszereplő az Alzheimer-kórban

A Nature augusztus 26-i tanulmánya szerint az ERBB4 nevű receptor rendellenes megjelenése az agy serkentő idegsejtjeiben az Alzheimer-kór korai folyamatainak egyik mozgatója lehet. Egérmodellekben az Erbb4 gén kikapcsolása mérsékelte a szinapszisvesztést, az abnormális idegi aktivitást, az amyloidlerakódást és a kognitív romlást. Emberi génexpressziós adatok is támogatják a mechanizmus létezését. (Nature)

Miért fontos? A kutatás azt sugallja, hogy a szinapszisok pusztulása nem pusztán az agyi gyulladás következménye lehet. Az ERBB4 új gyógyszercélponttá válhat — de ez egyelőre elsősorban mechanisztikus és állatkísérletes eredmény.

Elkezdődött a genetikai kód „újraírásának” automatizálása

George Church és munkatársai egy robotizált, sejten kívüli rendszert építettek, amely alternatív genetikai kódokat képes gyorsan megtervezni és kipróbálni. A kutatók olyan rendszert is létrehoztak, amely 34 kodonból és 34 aminosav-hozzárendelésből áll, és a természetben nem használt aminosavakat is fehérjékbe tud építeni. Mivel a kísérletek sejten kívül történnek, nem kell élő szervezetek teljes genomját újraszerkeszteni. (Nature)

Miért fontos? A genetikai kód eddig többnyire adottság volt, amelyet módosítgattunk. Most lassan mérnöki tervezési felületté válik. Ennek jelentősége lehet új gyógyszerek, enzimek és mesterséges biomateriálok létrehozásában.

A Mars belseje ma sem olyan egyforma, mint hittük

Mars körül keringő űrszondák 16 évnyi pályakövetési adataiból kutatók kimutatták, hogy a bolygó déli felföldje alatt a köpeny akár 200–400 Celsius-fokkal melegebb lehet bizonyos más területeknél. A különbséget a Mars Nap által keltett periodikus árapály-deformációinak parányi gravitációs hatásából sikerült meghatározni. (Nature)

Miért fontos? A Mars északi és déli féltekéje feltűnően különbözik: északon alacsony síkságok, délen vastagabb, ősi kéreg található. Az új eredmény arra utal, hogy ennek az évmilliárdos különbségnek a nyoma még ma is ott lehet a bolygó mélyében.

Több százmillió gyerek kapott „plusz egy hónap hőséget”

A Science Advances-ben megjelent új attribúciós vizsgálat szerint az ember okozta klímaváltozás miatt világszerte akár 560 millió 0–9 éves gyermek, vagyis e korosztály mintegy 43 százaléka él át évente legalább harminccal több veszélyesen meleg, párás napot, mint emberi eredetű felmelegedés nélkül. A legnagyobb kitettség Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Nyugat-Afrikában jelentkezik. (Keleti Finnország Egyetem)

Miért fontos? A kutatás nem haláleseteket vagy betegségeket számol, hanem klímaváltozásnak tulajdonítható hőkitettséget. Az eredmény mégis megmutatja, hogy a globális felmelegedés egészségügyi terhei erősen generációfüggők.

Vasárnap indulhat az egyik legfontosabb új űrtávcső

Augusztus 30-ára tervezik a NASA Nancy Grace Roman Space Telescope indítását. A Roman nagyjából Hubble-minőségű képeket készíthet, de egyszerre több mint kétszázszor nagyobb égterületet lát. Fő feladata a sötét energia és a sötét anyag vizsgálata, valamint exobolygók keresése lesz. Az ESA szerint mikrolencsézéssel több mint 1200, tranzitmódszerrel pedig akár 100 ezer bolygót is észlelhet. (Európai Űrügynökség)

Miért fontos? A James Webb nagyon mélyre néz kis égterületeken; a Roman ezzel szemben hatalmas kozmikus térképeket készít majd. A kettő együtt olyan lesz, mintha a csillagászat egyszerre kapna mikroszkópot és panorámakamerát.

És a hét meglepetése: az esőcsepp elektromosan is „rágja” a fémet

Egy Nature-tanulmány szerint a felületen végiggördülő vízcseppek spontán elektromos töltést vehetnek fel, potenciáljuk akár ezres volt nagyságrendű lehet. A kísérletekben a feltöltődött cseppek elektromosan károsították a fém korrózióvédő bevonatát, majd megindult a korrózió. (Nature)

Miért fontos? Eddig az eső okozta anyagkárosodást főként mechanikai és kémiai folyamatokkal magyaráztuk. Kiderülhet, hogy hidak, hajók, autók és épületek korróziójában egy eddig alábecsült elektromos mechanizmus is dolgozik. Az eső tehát néha nemcsak áztat — finoman villanyszerel is.

A hét trendje

Ezen a héten két irány különösen erősen kirajzolódott. Az egyik az, hogy az orvostudomány egyre kevésbé „általában” akar betegségeket kezelni: konkrét mutációt céloz a hasnyálmirigyrákban, egy-egy gén működését próbálja szabályozni, vagy egy Alzheimer-kórban szerepet játszó sejtes útvonalat keres. A másik a mérési felbontás elképesztő növekedése. Egy bolygó belsejének néhány száz fokos hőmérséklet-különbségét űrszondák pályájának hajszálnyi eltéréseiből olvassuk ki; genetikai kódokat robotok próbálnak végig; a Roman pedig hamarosan olyan mennyiségű égboltot figyelhet meg, amelyből már nem egyes ritkaságokat, hanem egész kozmikus népességeket lehet statisztikailag feltérképezni.A tudomány egyik nagy változása tehát nem feltétlenül az, hogy új dolgokat kezdünk látni. Hanem hogy abból, amit eddig csak egyenként láttunk, most már rendszert tudunk csinálni.

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

1.Sikeres III. fázisú vizsgálat a személyre szabott mRNS-rákvakcinával

A Moderna és a Merck augusztus 19-én jelentette be, hogy a személyre szabott intismeran mRNS-kezelés a pembrolizumab immunterápiával együtt csökkentette a melanoma kiújulásának kockázatát a pembrolizumab önmagában történő alkalmazásához képest. A több mint ezer beteg bevonásával végzett III. fázisú vizsgálat különösen fontos, mert ez az első személyre szabott mRNS-alapú daganatkezelés, amely késői klinikai fázisban pozitív eredményt ért el. A részletes adatokat azonban még nem publikálták, ezért egyelőre vállalati „topline” eredményről beszélünk. (Nature)

Miért fontos? Ha a részletes eredmények is megerősítik a hatást, az mRNS-technológia a fertőző betegségek elleni vakcinák után a daganatgyógyászatban is új korszakot nyithat.

2. Első génterápia egy ritka anyagcsere-betegségre

Az amerikai FDA augusztus 19-én gyorsított eljárásban engedélyezte a Genglycos nevű egyszeri génterápiát a glikogéntárolási betegség Ia típusára. A genetikai betegségben szenvedők szervezete nem képes megfelelően felszabadítani a májban tárolt glükózt, ezért akár néhány órás koplalás is veszélyes vércukoresést okozhat. A vizsgálatban a kezelés átlagosan 31 százalékkal csökkentette a szükséges napi kukoricakeményítő-bevitelt, amely jelenleg a betegség kezelésének egyik alapja. (U.S. Food and Drug Administration)

Miért fontos? Ez az első engedélyezett gyógyszeres kezelés erre a betegségre, ráadásul közvetlenül a genetikai okot célozza. Ugyanakkor további vizsgálatoknak kell igazolniuk a hosszú távú klinikai előnyt és biztonságosságot.

3. Öt évig fejlődő „miniagyakat” tartottak életben laboratóriumban

Harvardi kutatók emberi sejtekből létrehozott agyorganoidokat több mint öt éven át tenyésztettek. A sejtek nem pusztán életben maradtak: fejlődésük időben meglepően jól követte az emberi agy természetes érését. A néhány hónapos organoidok magzati, az egyévesek már újszülöttkori agyra jellemző génaktivitási mintázatokat mutattak. (Nature)

Miért fontos? Ezek a modellek lehetővé tehetik olyan betegségek vizsgálatát, amelyek csak az agy fejlődésének későbbi szakaszaiban jelennek meg. Fontos persze: ezek nem „kis agyak” emberi értelemben, hanem összetett sejttenyészetek.

4. A vákuum is segíthet a szupravezetésben

A Nature-ben augusztus 19-én megjelent kísérletben kutatók azt találták, hogy az NbSe₂ nevű szupravezető anyagot speciális elektromágneses rezonátorba helyezve megemelkedett a kritikus hőmérséklete, áramsűrűsége és mágneses tere. A magyarázat szerint a kvantumvákuum fluktuációi kedvezőbbé tehetik a szupravezető állapotot. (Nature)

Miért fontos? Ha az eredmény más anyagokban is megismételhető, új módszert adhat a szupravezetők tulajdonságainak érintésmentes szabályozására – ez a kvantumszámítógépek és más kvantumtechnológiák szempontjából különösen érdekes.

5. Nőtt az Antarktisz jégtömege – de ettől még nincs vége a problémának

2021 és 2023 között Kelet-Antarktiszon olyan sok hó hullott, hogy időlegesen ellensúlyozta Nyugat-Antarktisz jégveszteségét. A friss kutatás szerint az Antarktisz mintegy 695 gigatonna jeget nyert 22 hónap alatt, ám ezt nem a globális felmelegedés megfordulása okozta. A kutatók a trópusi Csendes- és Indiai-óceán különösen meleg vízfelszíne által elindított légköri hullámrendszerrel magyarázzák a rendkívüli havazást. Hasonló esemény körülbelül évtizedenként fordulhat elő. (Nature)

Miért fontos? Az időszakos jégtömeg-növekedés nem cáfolja az antarktiszi olvadást. Jó példa arra, mennyire óvatosan kell értelmezni néhány éves klímaadatokat a több évtizedes trendek mellett.

 6. Sugárvédő mellény segíthet a Holdra és Marsra utazó űrhajósoknak

Az Artemis–I küldetésen két emberi testet utánzó mérőbábu repült a Hold körül: az egyik sugárvédő mellényt viselt, a másik nem. A frissen elemzett adatok alapján az AstroRad mellény egy erős, 1972-eshez hasonló napkitörés esetén körülbelül 60 százalékkal csökkenthetné az effektív sugárdózist, egy másik történelmi napvihar esetén pedig közel 40 százalékkal. (DLR)

Miért fontos? A kozmikus sugárzás az egyik legnagyobb akadálya a hosszú emberes Hold- és Mars-misszióknak. A kísérlet azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell az egész űrhajót súlyos árnyékolással ellátni: célzott személyi védelem is működhet.

7. A biomedicinai tanulmányok többségén már látszik a mesterséges intelligencia keze?

Egy augusztusban közzétett elemzés szerint a 2025 decemberében publikált, PubMed Centralban elérhető angol nyelvű orvosbiológiai tanulmányok közel 90 százaléka mutatott valamilyen nyelvi jelet arra, hogy mesterséges intelligenciát használhattak az írás során. A teljes 2025-ös évre 77 százalékos arányt becsültek. Az adat azonban különösen óvatosan kezelendő: a kutatás egyelőre preprint, nem esett át szakmai lektoráláson, és nyelvi statisztikából következtet az MI használatára, nem közvetlen bizonyítékból. (Nature)

Miért fontos? Nem feltétlenül az a baj, ha a tudósok MI-t használnak szövegszerkesztésre. A valódi kérdés az, hogy miként marad ellenőrizhető, ki felel az állításokért, az adatokért és az esetleges hibákért.

 A hét trendje

Ezen a héten különösen jól látszott, hogy a tudomány három fronton halad nagyon gyorsan.

Az első a személyre szabott orvoslás: a rákvakcina már egyetlen beteg daganatának genetikai sajátosságaihoz igazítható, a génterápia pedig közvetlenül egy örökletes betegség molekuláris okát próbálja kijavítani.

A második a korábban hozzáférhetetlen rendszerek modellezése és szabályozása: ötéves agyorganoidokkal már hosszú távú emberi fejlődési folyamatok tanulmányozhatók, a kvantumvákuum pedig lassan nem pusztán elméleti fogalom, hanem anyagok tulajdonságainak szabályozó eszköze lehet.

A harmadik pedig maga a tudomány működésének átalakulása az MI miatt.

Ma már nemcsak az a kérdés, mire képes a mesterséges intelligencia a kutatásban. Egyre inkább az is, hogy hogyan lehet majd tudni, pontosan mit végzett az ember – és mit a gép. Ez utóbbi alighanem nem egy hétre szóló tudományos hír, hanem a következő évek egyik nagy története.

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az iPhone dobozán egyelőre nincs olyan figyelmeztetés, hogy használata csökkentheti a gyermekvállalás valószínűségét. Biológiai értelemben természetesen nem is kellene ráírni. Társadalmi értelemben azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

A New York Times által ismertetett két friss tanulmány azt vizsgálja, hogy van-e kapcsolat az okostelefonok elterjedése és a termékenységi mutatók visszaesése között. A kutatók abból indulnak ki, hogy az amerikai születési ráta 2007 körül kezdett meredekebben csökkenni – éppen abban az évben, amikor megjelent az első iPhone. Az időbeli egybeesés persze önmagában semmit sem bizonyít. Ugyanebben az évben mutatták be például a Ratatouille című animációs filmet is, mégsem lenne bölcs dolog a francia konyhát okolni a demográfiai fordulatért.

Egy különös természetes kísérlet

Az első kutatás szerzői azonban találtak egy olyan körülményt, amely alkalmas lehetett az ok-okozati kapcsolat tesztelésére. Az iPhone-t 2007 júniusa és 2011 februárja között az Egyesült Államokban kizárólag az AT&T hálózatán lehetett használni. Emiatt azokban a térségekben, ahol az AT&T megfelelő lefedettséggel rendelkezett, sokkal könnyebb volt hozzáférni az új készülékhez, mint a gyenge lefedettségű területeken.

A kutatók így összehasonlíthatták a jó és a rossz AT&T-lefedettségű körzetek születési adatait. Számításaik szerint az iPhone-hoz való hozzáférés a 15–19 évesek körében 4,5–8 százalékkal, a 20–24 évesek körében pedig 3,2–6,6 százalékkal csökkenthette a születések számát. Modelljük alapján az okostelefon elterjedése a 2007 és 2011 közötti amerikai termékenységi visszaesés akár harmadát-felét is megmagyarázhatta. Fontos azonban, hogy egy frissen közzétett NBER-műhelytanulmányról van szó, vagyis az eredmények még nem tekinthetők a tudományos vita lezárásának.

Az okostelefon természetesen nem közvetlenül akadályozza meg a fogamzást. A feltételezett hatás társadalmi és viselkedési: kevesebb személyes találkozás, kevesebb randevú, ritkább szexuális együttlét, több digitális szórakozás és pornófogyasztás, valamint könnyebb hozzáférés a fogamzásgátlással és a reproduktív egészséggel kapcsolatos információkhoz.

Vagyis nem arról van szó, hogy az emberek egy párkapcsolat közepén hirtelen inkább videókat kezdenek nézni, mintsem gyermeket vállaljanak. A telefon már jóval korábban belép a történetbe: befolyásolhatja, hogy létrejön-e egyáltalán a találkozás, a kapcsolat és az a közös élet, amelyben később felmerülhet a gyermekvállalás.

A tinédzserkori születések globális visszaesése

Egy másik, 128 ország adatait elemző tanulmány arra jutott, hogy a tinédzserkori termékenység csökkenése világszerte éppen az okostelefonok tömeges elterjedése után gyorsult fel. A szerzők az Egyesült Államokban a szélessávú internet és a 4G-hálózat térnyerését is vizsgálták, és azt találták, hogy a jobb digitális hozzáférés gyorsabb termékenységi visszaeséssel járt együtt a fiatalok körében. Időmérleg-adatok szerint eközben a tizenévesek személyes társas együttlétei erősen visszaszorultak, a digitális szabadidő pedig megsokszorozódott.

Az eredményeket ugyanakkor óvatosan kell kezelni. Az amerikai tinédzserkori születések száma már az 1990-es években csökkenésnek indult, jóval az iPhone megjelenése előtt. A telefonhasználat pedig összefügghet számos más változással is: a párkapcsolati normák átalakulásával, a fogamzásgátlás javulásával, az oktatásban töltött idő meghosszabbodásával vagy a fiatalok gazdasági önállósodásának későbbre tolódásával. Még a tanulmányokat ismertető amerikai kutatók egy része is arra figyelmeztet, hogy a kiszámított hatásokat nem szabad szó szerint, egyetlen végleges magyarázatként értelmezni.

A tinédzserkori, jellemzően nem tervezett születések visszaszorulását ráadásul önmagában aligha kellene demográfiai tragédiának tekinteni. A valódi kérdés az, hogy a digitális életforma később is akadályozza-e a stabil párkapcsolatok létrejöttét és a tervezett gyermekek megszületését.

A gyermekvállalás egyre későbbre kerül

A fejlett országokban tapasztalható termékenységi visszaesés jóval régebbi az okostelefonnál. Az OECD országaiban az egy nőre jutó átlagos gyermekszám az 1960-as 3,3-ról 2022-re 1,5-re csökkent. A 2000-es évek óta elsősorban a harminc év alattiak gyermekvállalása esett vissza, miközben a harminc év feletti nőké több országban emelkedett. Az első gyermek születésekor mért átlagos anyai életkor 2000 és 2022 között 26,4 évről 29,5 évre nőtt.

Az Európai Unió teljes termékenységi arányszáma 2024-ben mindössze 1,34 volt, messze elmaradva a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges, megközelítőleg 2,1-es szinttől.

A gyermekvállalás halasztása egyéni szempontból gyakran racionális döntés: előbb tanulás, munka, lakás, megfelelő társ, csak azután család. Társadalmi szinten azonban a halasztásnak komoly következménye lehet. Minél később születik meg az első gyermek, annál kevesebb idő marad a második vagy harmadik vállalására, és annál nagyobb az esélye annak is, hogy a tervezett gyermekek egy része végül nem születik meg.

Az ENSZ Népesedési Alapja ezért nem egyszerűen az alacsony termékenységet nevezi válságnak, hanem azt a helyzetet, amikor az emberek nem tudják megvalósítani saját gyermekvállalási terveiket. Egy 14 országot átfogó felmérésben a reproduktív korú válaszadók közel ötöde vélte úgy, hogy nem lesz annyi gyermeke, amennyit szeretne; 39 százalékuk az anyagi korlátokat is megjelölte ennek okaként.

Magyarország: emelkedés után történelmi mélypont

A magyarországi folyamat különösen érdekes ellenpróbája az okostelefonos elméletnek. Miközben a 2010-es években nálunk is tömegessé vált az okostelefon és a mobilinternet használata, a teljes termékenységi arányszám nem csökkent, hanem jelentősen emelkedett: a 2011-es 1,23-ról 2021-re 1,61-re nőtt.

Ez azt mutatja, hogy a digitális technológia terjedése önmagában nem teszi elkerülhetetlenné a termékenység zuhanását. A társadalompolitikai környezet, a gazdasági várakozások, a családtámogatások, a lakhatás, a munkaerőpiac és a korstruktúra együttesen alakítják a gyermekvállalást.

A 2021-es csúcs után azonban gyors fordulat következett. Magyarországon 2021-ben még 93 039 gyermek született. Ez a szám 2022-ben 88 491-re, 2023-ban 85 225-re, 2024-ben 77 511-re, 2025-ben pedig 72 017-re esett. A teljes termékenységi arányszám ugyanezen idő alatt 1,61-ről 1,31-re csökkent. A 2025-ös születésszám a KSH hosszú történeti idősorának legalacsonyabb értéke.

A visszaesés 2026 első felében sem állt meg. Január és június között 34 312 gyermek jött világra, 2 százalékkal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában. Az időarányos teljes termékenységi arányszám 1,27-re süllyedt.

Nemcsak a gyermekvállalási kedv, a korfa is fogy

A magyar születésszám csökkenésének egyik legfontosabb oka nem a telefonok képernyőjén, hanem a népesség korfáján látható. A nagyobb létszámú nemzedékeket fokozatosan jóval kisebb korosztályok követik a szülőképes életkorban.

A KSH koréves népességi adataiból számolva 2012 és 2026 között a 20–39 éves nők száma körülbelül 1,39 millióról 1,09 millióra csökkent. Ez közel 300 ezer fős, mintegy 22 százalékos visszaesés. Másképpen fogalmazva: még változatlan gyermekvállalási hajlandóság mellett is kevesebb gyermek születne, mert egyre kevesebb a potenciális anya.

Ezért kell különbséget tenni a születések abszolút száma és a teljes termékenységi arányszám között. Az előbbit erősen meghatározza a szülőképes korú nők létszáma, az utóbbi azt próbálja megmutatni, hogy az adott év életkor szerinti termékenységi viszonyai alapján átlagosan hány gyermek jutna egy nőre.

A jelenlegi magyar visszaesést az teszi igazán súlyossá, hogy már nemcsak a potenciális anyák száma fogy, hanem maga a termékenységi arányszám is romlik.

A fiataloknál kevesebb, az idősebbeknél későbbi gyermekvállalás

A magyar korcsoportos adatok részben igazolják az amerikai kutatások megfigyeléseit. Ezer 15–19 éves nőre 2007-ben még 19,4, 2025-ben már csak 14 születés jutott. A 20–24 évesek mutatója ugyanebben az időszakban 45,3-ről 37,7-re csökkent.

A harmincas évek második felében és negyven fölött viszont hosszabb távon emelkedett a termékenység. A 35–39 éveseknél az ezer nőre jutó születések száma 2007 és 2025 között 29,7-ről 44,1-re, a 40–44 éveseknél 5,7-ről 10,3-re nőtt. A magyarok tehát nem egyszerűen kevesebb, hanem egyre későbbi életkorban vállaltak gyermeket.

Az utóbbi néhány év fejleménye azonban már túlmutat a puszta halasztáson. 2021 és 2025 között valamennyi vizsgált, 15 és 44 év közötti korcsoportban csökkent az életkor szerinti termékenység. Vagyis a korábban későbbre elhalasztott születések egy része egyelőre az idősebb korcsoportokban sem jelenik meg.

Lehet-e több gyermek a képernyőidő csökkentésétől?

Ha a fiatalok ritkábban találkoznak személyesen, kevesebb tartós kapcsolat születhet. Ha az ismerkedés egyre inkább alkalmazásokon keresztül történik, az elvileg növelheti a választékot, de közben megnehezítheti az elköteleződést is. Ha pedig a lakhatási nehézségek, a munkahelyi bizonytalanság és a jövőtől való félelem mellé társas elszigetelődés is társul, a gyermekvállalás még könnyebben tolódik a bizonytalan jövőbe.

A demográfiai politika ezért nem szűkíthető le pénzügyi ösztönzőkre, ahogy képernyőidő-korlátozásra sem. Megfizethető lakhatásra, kiszámítható életpályára, elérhető bölcsődei és egészségügyi szolgáltatásokra, a munka és a család összeegyeztethetőségére, valamint olyan közösségi terekre is szükség van, ahol a fiatalok nemcsak üzenetet küldenek egymásnak, hanem valóban találkozhatnak. Az OECD és az ENSZ elemzései is arra utalnak, hogy a kívánt gyermekek megszületését elsősorban az élet bizonytalanságának és a családalapítás gyakorlati akadályainak csökkentése segítheti.

Az okostelefon tehát aligha az egyetlen oka a csökkenő születésszámnak. De lehet egy olyan technológiai katalizátor, amely felerősíti a már meglévő társadalmi folyamatokat: az elmagányosodást, az elköteleződés bizonytalanságát, a kapcsolatok lassabb kialakulását.A demográfiai válság ott kezdődik ahol nincsenek se valódi kapcsolatok, se megfizethető otthonok és elfogy a jövőbe vetett bizalom is.

Források: Központi Statisztikai Hivatal), European Commission), OECD) , (United Nations Population Fund), The Star), NBER),

https://www.nytimes.com/2026/06/08/us/iphone-birthrate-decline-studies.html?mc=aud_dev&ad_name=TafiAd%2Fhttps%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F2

A cikk az AI segítségével készült

A Az okostelefon nem fogamzásgátló, de köze lehet a zuhanó születésszámhoz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Örvények keverik a plazmát a Nap felszínén

A Daniel K. Inouye Naptávcső felvételein először sikerült közvetlenül azonosítani a Kelvin–Helmholtz-instabilitást a Nap fotoszférájában. Ez a jelenség akkor alakulhat ki, amikor két, eltérő sebességgel mozgó közeg határán örvények keletkeznek. Földi megfelelői a felhőkön vagy a víz felszínén is megfigyelhetők, a Nap mágneses plazmájában azonban eddig nem állt rendelkezésre elegendő térbeli felbontás a kimutatásukhoz.

A kutatók 19 kilométer körüli részletességű felvételeket elemeztek. Negyvenhét örvényt vizsgáltak meg, amelyek mérete 25 és 170 kilométer között változott. A megfigyelt szerkezeteket nagy felbontású magnetohidrodinamikai szimulációk is visszaadták. Az eredmény arra utal, hogy az instabilitás fontos szerepet játszhat az anyag, az energia és a mágneses fluxus keveredésében, valamint a naplégkör turbulenciájának kialakulásában. A szerzők szerint a folyamat a mágneses erővonalak összefonódásához is hozzájárulhat, így közvetve a napkitörések és a napkorona fűtésének megértéséhez is közelebb vihet.

A tanulmány augusztus 5-én jelent meg a Nature folyóiratban. Az eredeti közlemény

Új kétkvantumbites kapu könnyítheti meg a hibajavítást

Ugyancsak a Nature augusztus 5-i közlése egy új, két kvantumbitet összefonó műveletről számolt be. A kísérletben úgynevezett dual-rail kvantumbiteket használtak: az információt két szupravezető mikrohullámú rezonátor együttes állapota tárolja.

A megoldás előnye, hogy a leggyakoribb hibák jelentős része felismerhető, mert a rendszer észlelni tudja, ha az állapot kilépett a számításra kijelölt tartományból. A bemutatott kapuművelet mintegy 500 nanoszekundum alatt ment végbe. A mérhető törlési hibák aránya körülbelül 0,5 százalék, a fennmaradó Pauli-hibáké 0,1 százalék alatt volt; a bitátfordulások gyakoriságát egymillió műveletenként néhány esetre korlátozták.

Az eredmény nem jelent kész, általános célú kvantumszámítógépet. A kísérlet azt mutatja meg, hogy a kedvező hibaszerkezet összefonó művelet közben is nagyrészt megőrizhető, ez pedig csökkentheti a működő kvantumos hibajavításhoz szükséges hardverigényt. Az eredeti közlemény

Egy elpusztult holdrendszer maradványai keringhetnek a Neptunusz körül

A James Webb-űrtávcső infravörös színképeiben magnéziumban gazdag filloszilikátokat, vagyis víz jelenlétében képződő agyagásványokat azonosítottak a Neptunusz két kis belső holdján, a Larissán és a Galateán, valamint a bolygó gyűrűiben. Ilyen ásványokat korábban nem mutattak ki a külső Naprendszerben, a Jupiter pályáján túl.

A kutatók értelmezése szerint az anyag nagyobb, belsejében egykor folyékony vizet tartalmazó égitestekből származhat. Ezeket a Neptunusz által befogott Triton hold gravitációs hatása és az ezt követő ütközések pusztíthatták el. A törmelék egy részéből később létrejöhettek a ma ismert kis belső holdak és gyűrűk.

Ez valószínű magyarázat, nem közvetlenül megfigyelt eseménysor. A szerzők egy másik lehetőséget sem zárnak ki: egy, a Plutóhoz hasonló differenciálódott égitest túl közel kerülhetett a Neptunuszhoz, majd az árapályerők szétszakíthatták. A tanulmány július 29-én jelent meg a Science Advances folyóiratban, és augusztus első hetében kapott szélesebb nyilvánosságot. Az eredeti közlemény, a Caltech kutatási összefoglalója

A Vénusz hasadékvölgyei még ma is változhatnak

Háromdimenziós termomechanikai modellek alapján a Vénusz egyes hasadékvölgyei jelenleg is aktívak lehetnek, vagy legfeljebb néhány tízmillió éve szűnhetett meg bennük a kéreg tágulása. A kutatók azt vizsgálták, hogyan alakul és miként simul el a felszín domborzata a tektonikai mozgások közben, illetve azok megszűnése után.

A Ganis, a Dali és a Devana Chasma peremének széles kiemelkedései leginkább a modell korai, aktív hasadékképződési szakaszához hasonlítottak. A szimulációkban ehhez évi 3–10 centiméteres tágulási sebesség társult. A szerzők ezt köpenycsóvák közelmúltbeli vagy jelenlegi működésével hozzák összefüggésbe.

A következtetés domborzati adatok és számítógépes modellek összevetésén alapul, nem a felszín mozgásának közvetlen mérésén. A tanulmány július 24-én jelent meg a lektorált Nature Geoscience folyóiratban, a hozzá kapcsolódó szakmai értékelést augusztus 3-án közölte a Nature. Az eredeti közlemény, a szakmai értékelés

Idő előtt öregedhetnek a vérképző őssejtek sarlósejtes betegségben

A sarlósejtes betegség nemcsak a vörösvértesteket károsíthatja: egérmodellekben, valamint 6–23 éves betegek csontvelőmintáiban a vérképző ős- és elődsejtek korai öregedésének jeleit találták. Ezek a sejtek gyengébben szaporodtak, és rosszabbul hoztak létre új vérsejteket.

A kutatók egerekben, illetve laboratóriumi sejtvizsgálatokban két, öregedő sejtek eltávolítását célzó kezelési megközelítést próbáltak ki. A navitoclax, illetve a dasatinib és a kvercetin kombinációja részben helyreállította az őssejtek működését. Az eredmény a génterápiák szempontjából is fontos lehet, mert ezekhez a beteg saját vérképző őssejtjeit kell összegyűjteni és módosítani.

A vizsgálat nem igazolja, hogy a gyógyszer-kombináció sarlósejtes betegek kezelésére hatásos vagy biztonságos lenne: klinikai beavatkozás nem történt. A ltanulmány július 22-én jelent meg a Science Translational Medicine folyóiratban, a Nature augusztus 3-án emelte ki. A tanulmány PubMed-adatlapja, a St. Jude kutatási összefoglalója

Szén-dioxidot köthet meg az óceán vastrágyázása, de máshol okozhat ökológiai kárt

Az óceánok vassal történő trágyázása serkentheti a fitoplankton szaporodását, amely fotoszintézissel szén-dioxidot von ki a légkörből. Egy új globális biogeokémiai modellezés szerint azonban a beavatkozás következményei nem maradnának a trágyázott területen.

A hat évtizedes szimuláció tíz óceáni régiót vizsgált. A Csendes-óceán egyenlítői térsége és a Déli-óceán bizonyult a szén eltávolítása szempontjából a leghatékonyabbnak. Az egyenlítői térségben ugyanakkor a helyi algavirágzás más régiókból vonhatná el a tápanyagokat, és távoli területeken is csökkenthetné a zooplankton mennyiségét. A Déli-óceánban a modell kisebb ökológiai mellékhatást jelzett, de a szerzők ott sem zárták ki a hosszabb távú, globális következményeket.

A munka modellezési tanulmány, nem tengeri terepkísérlet, ezért nem bizonyítja, hogy a módszer nagy léptékben biztonságosan alkalmazható. A cikk július 29-én került online, és a Nature augusztus 6-i számának címlaptémája lett. Az eredeti közlemény, a Nature szakmai kommentárja

Franciaországban minden korábbinál melegebb júliust mértek

A Météo-France augusztus 4-én közzétett országos mérési értékelése szerint 2026 júliusa volt a legmelegebb hónap Franciaország szárazföldi területén a mérések huszadik század eleji kezdete óta. Az országos havi középhőmérséklet 24,9 Celsius-fok volt. A hónap egyben a rendkívül száraz júliusok közé került.

Ez intézményi mérési közlés, nem szakfolyóirati tanulmány. Hírértékét az országos rekord, valamint az adja, hogy a júliusi eredmény egy ugyancsak rekordmeleg júniust követett. A meteorológiai szolgálat az értékelést a hosszabb ideje megfigyelhető, az 1991–2020-as éghajlati átlagnál jóval melegebb nyári hónapok sorába helyezte. A Météo-France 2026-os éghajlati értékelései, a mérési eredmények összefoglalója

Az összefoglaló az MI segítségével készült

A A hét tudománya: vérképző őssejtek, napplazma és óceáni szénmegkötés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A NASA Curiosity rover egy hatalmas, hatszögletű repedésmezőt fedezett fel a Gale-kráterben. Az ilyen mintázatok a Földön rendszerint akkor keletkeznek, amikor az iszap ismételten benedvesedik, majd kiszárad. Ez ismét erősíti azt a képet, hogy a Mars egykor nemcsak nedves volt, hanem időszakosan változó éghajlatú is lehetett – ami kedvezőbb feltételeket teremthetett az ősi mikrobiális élet számára. (People.com)

Miért fontos?
A kutatók szerint ez az eddigi legerősebb geológiai bizonyíték arra, hogy a Mars felszínén hosszabb ideig fennállhattak lakható körülmények.

Indulásra kész a Roman űrtávcső

A NASA befejezte a Nancy Grace Roman Space Telescope előkészítését, amelyet augusztus végén indítanak. Az új obszervatórium:

• egyszerre sokkal nagyobb égterületet lát majd, mint a James Webb,
• mintegy 2 milliárd galaxist térképez fel,
• segíthet megérteni a sötét anyagot és a sötét energiát,
• exobolygókat is keres majd közvetlen megfigyeléssel. (Space)

Miért érdekes?
A következő évtized egyik legfontosabb csillagászati küldetésének tartják.

Új CRISPR-rendszer közvetlenül a rákos sejtek DNS-ét roncsolja

A Nature egyik legtöbbet idézett híre szerint egy szokatlan CRISPR-fehérje képes felismerni bizonyos daganatos mutációkat, majd szó szerint „széttépni” az érintett sejtek DNS-ét. Az eredmények még koraiak, de az első laboratóriumi vizsgálatok ígéretesek. (Nature)

Miért fontos?
Ha működik emberekben is, a jövőben rendkívül célzott daganatkezelések alapja lehet.

Az agy rendelkezik egy belső „alvásidőzítővel”

Új idegtudományi kutatások szerint az agy nem csupán reagál a külső ingerekre ébredéskor, hanem egy belső idegi mechanizmus folyamatosan számolja az alvás mélységét és időtartamát.

Ez segíthet megérteni:

• miért ébredünk néha percekkel az ébresztő előtt,
• hogyan szabályozza az agy az alvási ciklusokat,
• mi történik alvászavarok esetén. (Nature)

A PFAS („örök vegyi anyagok”) eltávolítása olcsóbb lehet

Kutatók egy új eljárást mutattak be, amely a talajból jóval olcsóbban képes eltávolítani a PFAS-vegyületeket. Ezek az anyagok:

• rendkívül lassan bomlanak le,
• ivóvízbe is bekerülhetnek,
• számos egészségügyi problémával hozhatók összefüggésbe. (ScienceAlert)

A Vénusz légkörében óriási koncentrikus gyűrűket figyeltek meg

Bolygókutatók különös, hatalmas köralakú hullámszerkezeteket azonosítottak a Vénusz felső légkörében.

A jelenség arra utal, hogy a bolygó légköri dinamikája sokkal összetettebb, mint korábban gondolták. (ScienceAlert)

Az El Niño tovább növeli a rekordmeleg esélyét

Klímakutatók szerint a jelenlegi El Niño rendkívül erős, és jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy 2026–2027 globálisan rekordmeleg évek legyenek. (Nature) A hosszú távú felmelegedés fő oka továbbra is az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása; az El Niño ezt átmenetileg tovább erősítheti.

A hét trendje

Ezen a héten feltűnően sok jelentős hír kapcsolódott három területhez:

• 🔭 űrcsillagászat (Roman-távcső, Mars, Vénusz),
• 🧬 genetikai orvoslás (új CRISPR-megközelítések),
• 🌍 klíma és környezetvédelem (PFAS, El Niño).

Úgy tűnik, 2026 második felében továbbra is ezek a kutatási irányok hozzák a legnagyobb áttöréseket és a legtöbb figyelmet.

Az összeállítás a MI segítségével készült

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Egy hét tudomány

Az orvosi kutatások közül a hét egyik legerősebb híre a stroke-kezeléshez kapcsolódik. A JAMA július 22-én közölt klinikai vizsgálata a mechanikus trombektómia alkalmazását vizsgálta olyan iszkémiás stroke-esetekben, amelyeknél az elzáródás nem a legnagyobb agyi erekben, hanem közepes vagy disztális érágakban jelentkezik. A téma azért fontos, mert a trombektómia az elmúlt években a stroke-ellátás egyik meghatározó beavatkozása lett, de nem minden betegcsoportnál egyértelmű, hol húzódik a haszon és a kockázat határa. A tanulmányt érdemes óvatosan kezelni: klinikai vizsgálatról van szó, nem általános terápiás ajánlásról, de jól jelzi, hogy a stroke-ellátás finomhangolása továbbra is aktív kutatási terület.

Az egészségügyi mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról szól a JAMA Network Open tanulmánya is, amely a szepszisellátás minőségellenőrzésében vizsgált nagy nyelvi modellre épülő rendszert. A kutatás szerint a gyors, MI-támogatott kórlap-értékelés javíthatta egyes minőségi mutatók teljesülését, ugyanakkor a 30 napos halálozásban nem mutatott egyértelmű javulást. Ez a kettősség fontos: az MI hasznos lehet az adminisztratív és ellenőrzési folyamatokban, de ebből nem következik automatikusan, hogy közvetlenül jobb betegkimeneteket eredményez.

Az Alzheimer-kutatásban a Johns Hopkins Medicine kutatói betegsejtekből létrehozott agyi organoidokkal dolgoztak. Ezek a laboratóriumi idegszövet-modellek nem „miniagyak” a hétköznapi értelemben, hanem olyan kísérleti rendszerek, amelyekben emberi eredetű sejtek viselkedése és gyógyszerválasza vizsgálható. A kutatók azt nézték, miként reagálnak az Alzheimer-kórban érintett sejtekből növesztett organoidok az escitalopram nevű antidepresszánsra, amelyet a betegséghez társuló pszichiátriai tünetek kezelésében is alkalmaznak. A munka korai fázisú, de arra mutat, hogy a személyre szabott neurológiai kutatásban egyre nagyobb szerephez juthatnak a betegspecifikus sejtrendszerek.

Az antibiotikum-rezisztencia ellen is új irány körvonalazódik. A Cold Spring Harbor Laboratory és partnerei egy pghi-4 nevű kis molekulát vizsgáltak, amely a beszámolók szerint segíthet visszaadni a vancomycin hatását bizonyos rezisztens baktériumokkal, köztük az Enterococcus faeciummal szemben. A vegyület nem önálló csodaszer, hanem a rezisztencia egyik mechanizmusát gyengítő kémiai eszköz. Ez a megközelítés azért figyelemre méltó, mert az antibiotikum-fejlesztésben nemcsak teljesen új hatóanyagokra, hanem a régi szerek hatékonyságát helyreállító kombinációkra is szükség lehet.

A daganatkutatásban matematikai modellezés hívta fel magára a figyelmet. A City St George’s, University of London kutatói azt vizsgálták, javíthat-e a kezelésen, ha az orvosok nem várják meg, amíg a daganat ellenállóvá válik egy terápiával szemben, hanem időben másik kezelésre váltanak. A modell szerint az előre megtervezett váltás megnehezítheti, hogy egy rezisztens sejtcsoport átvegye az uralmat a tumorban. Fontos azonban: ez egyelőre modell, amelyet laboratóriumi és klinikai vizsgálatoknak kell követniük.

A közegészségügy és a környezettudomány határán mozog a Nature friss tanulmánya, amely az európai por- és aeroszolszennyezés egészségügyi hatásait vizsgálja. A sivatagi por nem pusztán látványos légköri jelenség: a levegőminőség romlásán keresztül egészségügyi kockázatot is jelenthet. Az ilyen kutatások jelentősége nőhet, mert a klímaváltozás, a szárazodás és a légköri folyamatok átalakulása a következő években újraírhatja a levegőminőségi kockázatokat.

A fizika és kémia határterületéről a Dalian Institute of Chemical Physics kutatása emelkedik ki. A Nature Materialsben közölt munka egy proton által segített energiaátadási mechanizmust ír le kvantumpontok és a hozzájuk kapcsolt molekulák között. A jelenség lényege, hogy a proton átmeneti mozgása összehangolhatja az elektronok viselkedését, és hatékonyabbá teheti az energiaátadást. Ha az eredményeket más rendszerekben is sikerül igazolni, a kutatás a fényvezérelt anyagtechnológiák, például a napelemek, lézerek vagy katalitikus rendszerek fejlesztésében lehet fontos.

Az informatika és a robotika területéről az MIT CSAIL SceneSmith nevű rendszere került előtérbe. A kutatók több MI-ügynökből álló rendszert építettek, amely valószerű, háromdimenziós beltéri környezeteket hoz létre robotok tanításához. A robotok így előbb virtuális éttermekben, konyhákban vagy szállodai szobákban gyakorolhatják a tárgyak kezelését és a mindennapi feladatokat. A cél nem a látványos demonstráció, hanem a tanítási adatok olcsóbb, biztonságosabb és változatosabb előállítása.

A mesterséges intelligencia kutatási szerepét egy Nature-tanulmány is árnyalja, amely a „Co-Scientist” típusú, több ügynökből álló MI-rendszerek lehetőségeit mutatja be. Az ilyen rendszerek hipotéziseket javasolhatnak, szakirodalmat rendezhetnek, kísérleti terveket hasonlíthatnak össze. A kulcsmondat mégsem az, hogy az MI kutatóvá vált, hanem az, hogy új eszközt adhat a kutatók kezébe. A tudományos felelősség, az ellenőrzés és a kísérleti bizonyítás továbbra is emberi és intézményi feladat.

A mesterséges intelligencia árnyoldalát jelzi az a kutatás is, amely több millió rákkutatási publikáció nyelvi mintázatát elemezte, és számos olyan cikket talált, amely hasonlított korábban gyanúsnak vagy visszavontnak minősített „papírgyári” közleményekre. Ez nem bizonyíték minden egyes cikk esetében csalásra, de komoly figyelmeztetés. Az MI nemcsak a tudomány gyorsítására használható, hanem a tudományos kiadás minőségellenőrzésében is szerepet kaphat.

Az űrkutatásban két hír is jól illeszkedik a heti összképbe. A NASA James Webb-űrtávcsöve a Beta Pictoris rendszerben azonosított új bolygót; ez a rendszer régóta a bolygókeletkezés és a fiatal csillagrendszerek kutatásának egyik fontos célpontja. Az ESA Smile küldetése pedig a Föld mágneses védőburkát és a napszéllel való kölcsönhatást vizsgálja. Ez alapkutatás, de nem távoli érdekesség: az űridőjárás a műholdak, kommunikációs rendszerek és űreszközök működésére is hatással lehet.

A hét tanulsága, hogy a tudományos eredmények egyre kevésbé férnek el egyetlen tudományág keretei között. A stroke-ellátásban klinikai orvoslás és adatértékelés, az Alzheimer-kutatásban sejtbiológia és gyógyszerválasz-vizsgálat, az antibiotikum-rezisztencia ügyében kémia és mikrobiológia, a robotikában MI és szimuláció, az anyagkutatásban kvantumfizika és kémiai tervezés kapcsolódik össze. A mesterséges intelligencia ebben a képben nem külön fejezet, hanem módszer, gyorsító és ellenőrző eszköz. Éppen ezért nemcsak a lehetőségeit, hanem a korlátait is pontosan kell megnevezni.

Források: JAMA, JAMA Network Open, Nature, Nature, ScienceDaily / Johns Hopkins Medicine, ScienceDaily / Cold Spring Harbor Laboratory, ScienceDaily / DICP, MIT News, Nature, Nature Medicine, NASA Science, ESA.

A Egy hét tudomány: MI a laborban, új utak az orvoslásban, az MI kutatási eszköz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A chipipar láthatatlan monopóliuma

A legtöbb ember számára a félvezetők világában a gyártók a legismertebb szereplők. Pedig a modern processzorok működésének alapját nem maga a szilícium, hanem az úgynevezett utasításkészlet-architektúra (Instruction Set Architecture – ISA) adja. Ez határozza meg, milyen utasításokat ért a processzor, és hogyan kommunikál a hardver a szoftverrel.

A globális piacot évtizedek óta gyakorlatilag két szereplő uralja: az amerikai Intel x86-os architektúrája és a brit ARM rendszere. Ezek használatáért licencdíjat kell fizetni, ráadásul a fejlesztők csak korlátozottan módosíthatják az architektúrákat saját igényeik szerint. Ez különösen hátrányos az egyetemek, kutatóintézetek és kisebb innovatív vállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek a nagyvállalatok erőforrásaival.

A Berkeleyből indult lázadás

Erre a problémára válaszul született meg 2010-ben a Kaliforniai Egyetem Berkeley kampuszán a RISC-V. A cél egyszerű volt: létrehozni egy szabadon használható, nyílt szabványú ISA-t, amelyhez bárki hozzáférhet. A projektet 2015-ben egy nonprofit szervezet vette át, amely 2020-ban Svájcba, Zürichbe költözött, és RISC-V International néven működik tovább.

A költözésnek geopolitikai jelentősége is volt. A szervezet vezetői úgy ítélték meg, hogy a semleges Svájc kedvezőbb környezetet biztosít a globális együttműködéshez egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok és Kína között egyre élesebb technológiai verseny bontakozik ki.  Ma a RISC-V International több mint 4500 tagot tömörít, köztük olyan vállalatokat, mint a Google, a Huawei, a Siemens, a Sony, a Qualcomm vagy az Alibaba. (RISC-V International)

Svájc: a félvezetők CERN-je?

A svájci ETH Zürich már 2015-ben alapító tagként csatlakozott a kezdeményezéshez. Az intézmény kutatói szerint a RISC-V legnagyobb előnye a „cselekvési szabadság”: a mérnökök saját igényeik szerint alakíthatják a processzorokat anélkül, hogy egy multinacionális vállalat engedélyére várnának.

Az ETH kutatói az elmúlt évtizedben mintegy 75 különböző chipet fejlesztettek RISC-V alapokon. Svájc nem kíván versenyezni Tajvannal vagy az Egyesült Államokkal a tömegtermelésben. Ehelyett a nagy hozzáadott értékű szakterületekre koncentrál, különösen az ultratakarékos processzorok fejlesztésére. (Swiss Observer)

A kutatások egyik legizgalmasabb eredménye, hogy mesterséges intelligenciára optimalizált RISC-V processzorok esetében akár százszoros energiahatékonysági javulást is sikerült kimutatni bizonyos feladatoknál. Ez rendkívül ritka előrelépés a félvezetőiparban, ahol gyakran néhány százalékos javulásért is évekig dolgoznak a mérnökök.

Az AI korszakában az energia lett a szűk keresztmetszet

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik legnagyobb akadálya ma már nem a számítási teljesítmény, hanem az energiafogyasztás. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) tanítása és működtetése óriási adatközpontokat igényel. Ezek energiaigénye világszerte ugrásszerűen növekszik. Emiatt a chiptervezők számára egyre fontosabb cél az energiahatékonyság maximalizálása.

Ebben a versenyben a RISC-V egyik fő előnye éppen a testreszabhatóság. A mérnökök az adott feladatra optimalizált processzorokat tervezhetnek, így elkerülhetők a felesleges számítások és energia-veszteségek.

Az open source hatása: ugyanaz történhet, mint a Linux esetében

A RISC-V támogatói gyakran a Linuxhoz hasonlítják a kezdeményezést. Ahogy a Linux nyílt forráskódú operációs rendszerként megtörte a szoftverpiac korábbi monopóliumait, úgy a RISC-V a hardvertervezés demokratizálását ígéri.  A nyílt szabvány lehetővé teszi, hogy startupok, egyetemek és kisebb országok is bekapcsolódjanak a chipfejlesztésbe anélkül, hogy súlyos licencdíjakat fizetnének. Ez különösen fontos Európa számára, amely a chipgyártásban jelentősen lemaradt az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest. (Theia)

A nyílt ökoszisztéma már az oktatásban is megjelent. Az ETH Zürich kutatói például olyan teljesen nyílt RISC-V platformokat fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy saját processzorokat tervezzenek és akár gyártásba is vigyék azokat. (arXiv)

Geopolitikai jelentőség

A RISC-V sikere nem csupán technológiai kérdés. Az amerikai törvényhozásban többször is felmerült aggodalomként, hogy Kína intenzíven használja a nyílt architektúrát saját félvezetőiparának fejlesztésére. Mivel a szabvány nyílt és nem egyetlen ország ellenőrzése alatt áll, nehezebb geopolitikai eszközként korlátozni a hozzáférést.  Ez a körülmény különösen értékessé teszi Svájc szerepét, amely semleges közvetítőként biztosít otthont a RISC-V International szervezetnek.

Nem a gyártásban, hanem a szabványokban lehet Svájc nagyhatalom

Miközben a világ chipgyártó kapacitásainak túlnyomó része továbbra is Tajvanon, Dél-Koreában, Kínában és az Egyesült Államokban összpontosul, Svájc egy másik fronton próbál vezető szerepet betölteni: a félvezetők „nyelvének” meghatározásában. Ha a RISC-V valóban széles körben elterjed, a következő évtizedben a chipiparban ugyanaz a változás következhet be, amelyet a Linux hozott a szerverek és az internet világában. Ebben az esetben Zürich nem csupán egy újabb technológiai központ lesz, hanem annak a nyílt hardveres forradalomnak a központja, amely alapjaiban alakíthatja át a mesterséges intelligencia korszakának infrastruktúráját.

A Svájc chipforradalma: hogyan törheti meg a RISC-V az Intel és az ARM uralmát? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.