A hét legizgalmasabb tudományos eredményei között szerepel az emberi agy eddig ismeretlen fejlődési folyamata, egy kísérleti vegyület, amely több daganattípus ellen is hatásos, valamint a koraszülötteket veszélyeztető betegség újonnan azonosítot okozója. Közben a klímakutatók újabb figyelmeztetést fogalmaztak meg, az európai Hera űrszonda pedig megérkezett egy korábbi bolygóvédelmi kísérlet helyszínének közelébe.

1. Az emberi agy születés körül megszabadul a hibás idegsejtek jelentős részétől

A Nature október 28-i tanulmánya szerint a fejlődő emberi agyban egyfajta természetes genetikai minőség-ellenőrzés működhet.

A kutatók 2357 idegsejt genetikai állományát vizsgálták. A magzati agykéreg idegsejtjeinek átlagosan 26 százalékában találtak kiterjedt kromoszóma-rendellenességeket, a születés után azonban ez az arány hozzávetőleg a negyedére-ötödére csökkent.

A feltételezés szerint a súlyos genetikai hibákat hordozó idegsejtek jelentős része a születés körüli természetes sejtpusztulás során eltűnik. (Nature)

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alakulnak ki az egészséges ideghálózatok, és milyen szerepe lehet e folyamat zavarának bizonyos idegrendszeri fejlődési betegségekben. A pontos mechanizmust még tisztázni kell.

2. Egy új gyógyszerjelölt többféle daganat növekedését is gátolta

A Nature október 28-án ismertetett egy STM9005 nevű kísérleti vegyületet, amely a daganatsejtek fehérjetermelésének egyik szabályozóját, a METTL1 enzimet gátolja.

A laboratóriumi vizsgálatokban a szer leukémia, melanoma, hasnyálmirigy-, nyelőcső- és tüdőrák egyes modelljeiben is fékezte a sejtek szaporodását. Több egérkísérletben lassította a daganatok növekedését és meghosszabbította az állatok túlélését.

A kutatás különlegessége, hogy nem egyetlen daganatspecifikus mutációt, hanem a rosszindulatú sejtek fehérjetermelésének egyik fontos mechanizmusát célozza.

Miért fontos? Új gyógyszerosztály fejlesztése válhat lehetővé. Emberi klinikai hatásosságról azonban még nincs bizonyíték, ezért egyelőre nem beszélhetünk új, elérhető rákgyógyszerről.

3. Megtalálták egy súlyos koraszülöttkori betegség egyik lehetséges kiváltó okát

A koraszülött csecsemők egyik legveszélyesebb betegsége a nekrotizáló enterokolitisz, amely súlyos bélkárosodást, esetenként agyi sérülést is okozhat. A Nature október 28-i kutatása szerint a betegség bizonyos eseteiben a Clostridium perfringens baktérium delta-toxinja játszhat meghatározó szerepet.

A kutatók azonosították a méreganyag sejtfelszíni kapcsolódási pontját, a CD9 fehérjét. Egérkísérletekben egy célzott ellenanyag segítségével mérsékelni tudták a bél- és agykárosodást, és javították az állatok túlélését. Nature

Miért fontos? A felismerés célzott megelőző vagy gyógyító kezeléshez vezethet. Egyelőre azonban csak a betegség egy részhalmazáról és preklinikai kezelési eredményekről van szó.

4. A növényeket egyre inkább veszélyezteti a levegő szárazsága

A Nature Geoscience október 28-i kutatása negyven év műholdas növényzeti adatait elemezte mesterséges intelligenciával. A kutatók meglepő változást találtak: bár globálisan továbbra is a talaj nedvessége a fontosabb tényező, egyre erősebben befolyásolja a növények állapotát a légkör szárazsága.

A melegebb, szárazabb levegő több vizet vonna el a levelekből. Védekezésül a növények bezárhatják gázcserenyílásaikat, ami csökkentheti a fotoszintézist és lassíthatja a növekedésüket – még akkor is, ha a talajban van elegendő víz. Nature Geoscience

Miért fontos? Az erdők és mezőgazdasági növények klímaérzékenységét nem lehet pusztán a talajnedvesség alapján megítélni. A növekvő légköri vízigény a szén-dioxid-megkötést is korlátozhatja.

5. Az antarktiszi tengeri jég fogyása már a mélyebb óceáni vízrétegeket is megváltoztatja

A Nature Climate Change október 28-i tanulmánya szerint 2016 után megfordult az antarktiszi köztes víztömegek korábbi édesedési tendenciája.

Az előző évtizedekben a tengeri jég kiterjedése és olvadékvize hozzájárult a felsőbb vízrétegek édesedéséhez. A 2016 óta ismétlődő rendkívüli jégveszteségek azonban megváltoztatták ezt a folyamatot: a képződő köztes víz sósabbá és sűrűbbé válik. Nature Climate Change

Miért fontos? A Déli-óceán a globális óceáni vízkörforgás egyik kulcsterülete. Az itt bekövetkező változások hatással lehetnek arra, hogyan szállítanak az óceánok hőt és szén-dioxidot a világ különböző részei között.

6. A Hera már külön látja a két aszteroidát, amelyek eltérítését vizsgálja

NASA successfully deflected a small asteroid with its DART rocket, kinetic strike ejected a significant amount of debris from the asteroid — impact nudges the orbit of the small astronomical body, affecting the larger cosmic object as well | Tom’s Hardware

NASA Selects Participating Scientists to Join ESA’s Hera Mission – NASA Science

ESA – Asteroid Impact & Deflection Assessment (AIDA) collaboration

Az Európai Űrügynökség október 27-én közzétette a Hera űrszonda első olyan felvételét, amelyen már különálló objektumként látszik a Didymos kisbolygó és kísérője, a Dimorphos.

A képet a szonda mintegy 1280 kilométerről készítette. A kisebbik, körülbelül 151 méteres égitest az, amelybe 2022-ben a NASA DART űreszköze szándékosan beleütközött. Az ütközés körülbelül 33 perccel rövidítette meg a Dimorphos keringési idejét.

A Hera most azt vizsgálja majd, milyen fizikai változásokat okozott a becsapódás. (Európai Űrügynökség)

Miért fontos? Az emberiség már bizonyította, hogy képes megváltoztatni egy kisbolygó pályáját. A következő feladat annak megértése, milyen körülmények között lehetne megbízhatóan eltéríteni egy valóban veszélyes, Föld felé tartó égitestet.

7. Az őskori embernek nem volt elég a víz: megfelelő kő is kellett

Az Arab-félsziget hatalmas sivatagában végzett régészeti kutatás meglepő magyarázatot adhat arra, miért nem népesítettek be az őskori emberek bizonyos területeket még a csapadékosabb korszakokban sem.

A Nature október 28-i tanulmánya egy 1500 kilométeres terepi felmérés eredményeit ismerteti. A kutatók 55 helyszínen találták meg egykori tavak nyomait, de sem kőeszközökre, sem az eszközök készítéséhez alkalmas helyi kőzetekre nem bukkantak.

A modellezés szerint a korabeli embercsoportok megtelepedését a víz és a megmunkálható kő együttes elérhetősége alakíthatta. (Nature)

Miért fontos? Az emberi vándorlások történetét nemcsak az éghajlat és a vízellátás határozta meg. A technológia nyersanyagigénye már több tízezer évvel ezelőtt is döntő tényező lehetett.

A hét trendje: a természet láthatatlan ellenőrző rendszerei

A hét tudományos eredményeinek közös tanulsága, hogy a természet működését sokszor olyan folyamatok határozzák meg, amelyekre korábban nem is gondoltunk.

A fejlődő agy mintha saját genetikai minőség-ellenőrzést végezne. A koraszülötteket veszélyeztető betegség hátterében egyetlen bakteriális méreganyag is fontos szerepet játszhat. A növények növekedését pedig nemcsak az korlátozhatja, mennyi víz van a földben, hanem az is, mennyire száraz a levegő fölöttük.

A tudomány ugyanakkor egyre célzottabban avatkozik be: a daganatsejtek fehérjetermelésének szabályozásába éppúgy, mint egy távoli kisbolygó pályájába. A hét legfontosabb tanulsága: egyre pontosabban értjük azokat az apró mechanizmusokat, amelyeknek hatalmas következményeik vannak. És néha egy egészen egyszerű felismeréshez is komoly tudományos munka kell: a kőkorszakban a víz mellett kőre is szükség volt…

Az összeállítás az AI segíytségével készült

A Heti tudomány – Az agy saját génellenőrzése, új rákellenes gyógyszerjelölt és az aszteroidavadászat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét legfontosabb tudományos hírei között két jelentős orvostudományi eredmény szerepel: egy személyre szabott rákellenes vakcina sikeres klinikai vizsgálata és a genetikai hibák rendkívül pontos kijavítására alkalmas új eljárás első emberi alkalmazása. Közben a kutatók egyetlen antianyag-részecskét tartottak hónapokig fogságban, az Amazonasról pedig kiderült, hogy már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel.

1. A személyre szabott rákvakcina 42 százalékkal csökkentette a melanoma kiújulásának kockázatát

A Moderna és a Merck október 22-én tette közzé az intismeran nevű, személyre szabott mRNS-alapú daganatellenes kezelés III. fázisú vizsgálatának részletes eredményeit.

A kutatásban 1137 melanomás beteg vett részt, akiknek korábban műtéttel eltávolították a daganatát. A betegek egyik csoportja a pembrolizumab immunterápia mellett saját daganatuk genetikai sajátosságai alapján készített vakcinát is kapott.

A kombinált kezelés 42 százalékkal csökkentette a daganat kiújulásának vagy a halálozásnak a relatív kockázatát. Két év elteltével a kombinált kezelést kapók 82,2 százalékánál nem újult ki a betegség, szemben a hagyományos immunterápiában részesülők 70 százalékával.

A kezelés még kísérleti, és a hosszabb távú túlélésre gyakorolt hatása sem ismert.

Miért fontos? Ez az első olyan nagy, III. fázisú klinikai vizsgálat, amely meggyőzően bizonyítja a személyre szabott mRNS-alapú daganatkezelés többlethatását. Az orvoslás egyre inkább nemcsak a betegség típusához, hanem az adott beteg daganatának genetikai sajátosságaihoz igazodhat.

2. Először alkalmaztak rendkívül pontos génjavítást közvetlenül az emberi szervezetben

A Nature október 22-én számolt be arról, hogy első alkalommal alkalmazták emberen az úgynevezett prime editing génszerkesztési módszert közvetlenül a szervezeten belül.

Az eljárás a CRISPR-technológia továbbfejlesztett változata. A DNS meghatározott részeinek módosítására képes, anélkül, hogy mindkét DNS-szálat át kellene vágni.

A kezelés egy Wilson-kórban szenvedő beteg klinikai vizsgálatának része. Az örökletes betegségben a szervezet nem képes megfelelően eltávolítani a felesleges rezet, amely ezért elsősorban a májban és az idegrendszerben halmozódhat fel.

A kutatók a májsejtekben próbálják kijavítani a betegséget okozó genetikai hibát. A kezelés hatásosságáról és hosszú távú biztonságosságáról egyelőre még nincsenek megbízható klinikai eredmények. Nature

Miért fontos? A génterápia egyik nagy célja nem csupán a hibás gének működésének ellensúlyozása, hanem magának a genetikai hibának a kijavítása. Ez az első emberi alkalmazás fontos lépés ezen az úton.

3. Az Amazonas már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel

A Nature-ben október 22-én ismertetett kutatás az Amazonas-medence 15 évnyi, 2010 és 2024 közötti légköri szén-dioxid-méréseit elemezte. Az eredmény szerint az esőerdő térsége évente átlagosan 1,17 milliárd tonnával több szén-dioxidot juttatott a légkörbe, mint amennyit elnyelt.

A legnagyobb kibocsátást az erdőtüzek okozták: évente mintegy 1,47 milliárd tonna szén-dioxid került miattuk a levegőbe. Az erdő természetes szén-dioxid-elnyelő képessége ezt már nem tudta ellensúlyozni.

A kutatók szerint az erdőirtás és a tüzek mellett az egyre gyakoribb aszályok is súlyosbítják a helyzetet. A vizsgált évtizedekben a száraz évszak csapadékmennyisége mintegy 20 százalékkal csökkent. Phys.org

Miért fontos? Az Amazonas sokáig a globális felmelegedést mérséklő természetes szén-dioxid-elnyelők egyik legfontosabbika volt. Ha tartósan kibocsátóvá válik, az tovább gyorsíthatja a felmelegedést, amely viszont újabb erdőpusztulást okozhat.

Hónapokra fogságba ejtettek egyetlen antianyag-részecskét

A Northwestern Egyetem kutatói október 21-én jelentették be, hogy sikerült egyetlen pozitront, az elektron antianyag-párját rendkívül alacsony energiájú kvantumállapotban tartaniuk.

A részecskét elektromos és mágneses tér segítségével csapdázták be, majd az abszolút nulla fokhoz közeli, 0,3 kelvines hőmérsékletű környezetben tartották.

A különleges kísérletben a pozitront hónapokon keresztül sikerült megőrizni és kvantumállapotait szabályozni.

Ez azért figyelemre méltó, mert az antianyag a közönséges anyaggal találkozva megsemmisül, miközben energia szabadul fel. APS Journals

Miért fontos? A fizika egyik legnagyobb rejtélye, hogy az ősrobbanás után miért maradt fenn sokkal több anyag, mint antianyag. A mostani technológia lehetővé teheti az elektron és a pozitron tulajdonságainak minden eddiginél pontosabb összehasonlítását. A rejtély még nem oldódott meg, de kaptunk egy új eszközt a vizsgálatához.

Lehetséges, hogy az ember okozta felmelegedés már egy kezdődő eljegesedést állított meg?

A Science október 22-i tanulmánya különös következtetésre jutott az észak-amerikai jégtakarók történetének vizsgálatával.

A kutatók ősi, jég alatt konzerválódott növényi maradványok korát határozták meg a kanadai Baffin-szigeten található Barnes-jégsapka környezetében.

Eredményeik szerint a jégtakaró mintegy kétezer évvel ezelőtt ismét növekedésnek indult, ami egy új eljegesedési folyamat kezdetére utalhatott.

A huszadik század közepére azonban a felmelegedés miatt a jégtakaró ismét zsugorodni kezdett.

A kutatók szerint a természetes lehűlési folyamatot az ember okozta klímaváltozás szakíthatta meg. Az értelmezés ugyanakkor vitatható: egy helyi jégtakaró növekedése önmagában még nem bizonyítja egy új, kontinensekre kiterjedő jégkorszak kezdetét. Phys.org

Miért fontos? A kutatás jól mutatja, milyen erősen avatkozik be az emberi tevékenység a Föld hosszú távú éghajlati folyamataiba. Ma már nem pusztán a természetes változásokat követjük: egyes folyamatok irányát is megváltoztathatjuk.

6. Harmincezer éve már kapcsolatban álltak Európa távoli embercsoportjai

A Bécsi Egyetem vezetésével végzett nemzetközi kutatás október 23-án jelent meg a Science Advances folyóiratban. A kutatók egy mintegy harmincezer éve élt nő genetikai állományát vizsgálták, akinek maradványait a délnyugat-franciaországi Isturitz-barlangban találták meg.

A DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a nő ősei között nemcsak nyugat-európai, hanem közép- és kelet-európai népességekhez köthető emberek is voltak.

A genetikai keveredés valószínűleg 31 500–32 500 évvel ezelőtt történhetett.

A kutatóknak emellett sikerült egy 22 ezer éves spanyolországi barlangi üledékből emberi DNS-t kinyerniük, annak ellenére, hogy a rétegben nem találtak emberi csontokat. Universität Wien

Miért fontos? Az őskori Európa népességei nem elszigetelt kis csoportokban éltek. A genetikai bizonyítékok szerint már a jégkorszak idején is léteztek nagy távolságokat átfogó kapcsolatok. Az üledékekből kinyerhető DNS pedig olyan korszakokról is árulkodhat, amelyekből egyetlen emberi csont sem maradt fenn.

7. Magyar kutatók nyomára bukkantak a kilökődött óriási fekete lyukaknak

A hét magyar tudományos vonatkozású híre egy olyan eredmény, amelyet az ELTE október 15-én ismertetett, és amely a napokban nemzetközi figyelmet is kapott. Bécsy Bence, Raffai Péter, Frei Zsolt és munkatársaik mintegy százezer kvazár adatait elemezték. A vizsgálat statisztikai bizonyítékot talált arra, hogy egyes szupernagy tömegű fekete lyukak korábbi galaxisegyesülések után elmozdulhattak galaxisuk középpontjából.

Amikor két fekete lyuk összeolvad, a kibocsátott gravitációs hullámok hatalmas lökést adhatnak a keletkező objektumnak. Ez akár több millió kilométeres óránkénti sebességre is felgyorsíthatja.

A magyar kutatók már tíz évvel ezelőtt megjósolták, milyen megfigyelhető összefüggés utalhat erre a jelenségre. Most a kvazárok fényének színképi eltolódása és a környezetükben lévő por mennyisége között megtalálták a keresett kapcsolatot.

Az eredmény összhangban van az elmélettel, bár más magyarázatokat egyelőre nem lehet teljesen kizárni. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni a galaxisok és központi fekete lyukaik fejlődését, valamint előkészítheti a 2035-re tervezett LISA gravitációshullám-obszervatórium kutatásait.

A hét trendje: már nemcsak megfigyeljük, hanem át is írjuk a természet működését

A hét tudományos eredményeiben két, egymással ellentétesnek látszó folyamat rajzolódik ki. Az egyik a minden eddiginél pontosabb beavatkozás lehetősége. A rákellenes vakcinát egyetlen beteg daganatának genetikai sajátosságaihoz igazítjuk. A génszerkesztéssel pedig már a szervezeten belül próbáljuk kijavítani az örökletes hibákat.

A másik a természet nagy rendszereinek sérülékenysége. Az Amazonas példája mutatja, hogy egy évmilliók alatt kialakult ökológiai rendszer működése néhány évtized alatt jelentősen megváltozhat. A kanadai jégsapka története pedig arra figyelmeztet, hogy az emberi tevékenység már földtörténeti léptékű folyamatokra is hatással lehet.

Közben a fizika és a csillagászat az univerzum alapvető törvényeit kutatja. Egyetlen antianyag-részecske vizsgálatától a galaxisok középpontjából kilökődő, több millió vagy milliárd naptömegű fekete lyukakig jutunk.

A hét tudományos tanulsága: az ember egyre pontosabban képes beavatkozni a természet működésébe, miközben egyre világosabban látja, milyen következményekkel járhatnak a kevésbé átgondolt beavatkozásai. A DNS egyetlen hibás résznek kijavítása már elérhető közelségbe került. Az Amazonas esőerdőinek helyreállítása ennél alighanem sokkal nehezebb feladat lesz.

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Heti tudomány – Rákellenes vakcina, génjavítás az emberi szervezetben, és az Amazonas vészjelzése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét egyik legjelentősebb orvostudományi eredményét magyar kutatók érték el: új gyógyszerjelöltjük a szívinfarktus utáni szövetkárosodást mérsékelheti. Közben kiderült, hogy a zátonyépítő korallfajok csaknem felét kihalás fenyegeti, a mesterséges intelligencia már célzottan működő enzimeket is képes tervezni, a csillagászok pedig egy különös, zöld színű csillagmaradványt azonosítottak.

Magyar kutatók új megoldást találtak a szívinfarktus egyik legsúlyosabb problémájára

A Nature október 14-én közölte Málnási-Csizmadia András és magyar, illetve nemzetközi munkatársai kutatását egy új, célzott értágító hatású gyógyszerjelöltről. Szívinfarktus után hiába sikerül megnyitni az elzáródott koszorúeret, a legkisebb hajszálerek gyakran továbbra is zárva maradnak. Emiatt a vér nem jut el megfelelően a szívizomsejtekhez, és folytatódik a szövetkárosodás.

A magyar fejlesztésű R(+)2501 nevű vegyület képes feloldani a hajszálerek kóros összehúzódását. Állatkísérletekben helyreállította a mikrokeringést, csökkentette a károsodást és javította a túlélést. A vesekárosodás kezelésében is ígéretesnek bizonyult. Nature

Miért fontos? A szívinfarktus kezelésének egyik évtizedek óta megoldatlan problémájára születhet gyógyszeres válasz. Az eredmény jelentős, de még nem jelenti azt, hogy a szer emberi alkalmazásra engedélyezett lenne.

A korallfajok közel felét kihalás fenyegeti

A Nature október 15-én megjelent, nemzetközi kutatása 774 zátonyépítő korallfaj helyzetét értékelte újra. Az eredmény megdöbbentő: 340 faj, vagyis 44 százalék tartozik valamelyik veszélyeztetett kategóriába. Közülük 33 kritikusan veszélyeztetett, 251 veszélyeztetett, további 56 pedig sérülékeny besorolást kapott.

A legnagyobb veszélyt a tengervíz felmelegedése jelenti. A tartós hőség miatt a korallok elveszítik a velük együtt élő algákat, amelyek nélkül hosszú távon nem képesek fennmaradni.

A helyzet ráadásul rosszabb is lehet a mostaninál: az értékelés alapjául szolgáló adatok még nem tükrözik teljesen a 2023–2025 közötti rendkívüli tengeri hőhullámok hatásait. Nature

Miért fontos? A korallzátonyok a tengeri élővilág legfontosabb élőhelyei közé tartoznak. Pusztulásuk a halászatot, az élelmiszer-ellátást és a partvidékek természetes védelmét is veszélyezteti.

A mesterséges intelligencia már molekuláris ollókat tervez

A Washingtoni Egyetem kutatói két, október 14-én megjelent Nature-tanulmányban számoltak be arról, hogy számítógépes tervezéssel teljesen új, célzottan működő fehérjebontó enzimeket hoztak létre.

Ezek a molekuláris ollóként működő enzimek meghatározott pontokon képesek elvágni más fehérjéket. A kutatók többek között az Alzheimer-kórral és az ALS nevű idegrendszeri betegséggel kapcsolatba hozható fehérjéken tesztelték őket.

Az egyik új enzimtípusról azt is igazolták, hogy élő, laboratóriumban tenyésztett emberi sejtekben működik. A különlegesség az, hogy az enzimeket nem a természetben találták meg, hanem mesterséges intelligenciára épülő módszerekkel tervezték meg. UW Medicine | Newsroom

Miért fontos? A jövő gyógyszerei nemcsak gátolhatják a betegséget okozó fehérjék működését, hanem célzottan le is bonthatják azokat. Klinikai alkalmazásukhoz azonban még sok kutatás szükséges.

Százezer beteg adatai alapján új szerepet kaphat a barna zsírszövet

A Nature október 14-i tanulmánya több mint 101 ezer beteg vizsgálati adatait elemezte mesterséges intelligencia segítségével. A kutatók a barna zsírszövet működését tanulmányozták. Ez a különleges szövet – a közönséges fehér zsírral ellentétben – elsősorban hőt termel, miközben energiát használ fel.

Az elemzés szerint azoknál, akiknél kimutatható volt az aktív barna zsírszövet, ritkábban fordultak elő bizonyos szív- és érrendszeri, anyagcsere- és pszichiátriai betegségek. A kutatók egy ismert vérnyomáscsökkentő gyógyszer, a lozartán barna zsírszövetet aktiváló hatását is vizsgálták laboratóriumi és állatkísérletekben. Nature

Miért fontos? A barna zsír aktiválása új kutatási irány lehet az elhízás és az anyagcsere-betegségek kezelésében. A mostani összefüggések azonban még nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, és nem jelentenek új fogyókúrát.

A műholdak már szinte minden nagyobb metánszivárgást észlelhetnek – kedvező körülmények között

A Stanford Egyetem kutatói egy éven át ellenőrizték, mennyire megbízhatók a metánkibocsátást mérő műholdak.

Az arizonai sivatagban 481 ellenőrzött metánkibocsátást idéztek elő, és összehasonlították a tényleges mennyiségeket a műholdak méréseivel.

A kifejezetten metánmegfigyelésre készült műszerek derült égbolt mellett a kibocsátások 92–100 százalékát észlelték. Az általános földmegfigyelő műholdak ennél lényegesen gyengébben teljesítettek.

A vizsgálat arra is figyelmeztetett, hogy bizonyos mesterségesintelligencia-alapú kiértékelési módszerek téves riasztásokat adhatnak. Az eredményeket október 14-én közölte a Nature. Nature

Miért fontos? A metán a szén-dioxid után a globális felmelegedés egyik legfontosabb emberi eredetű okozója. A nagy szivárgások műholdas felderítése segíthet gyorsan és viszonylag olcsón csökkenteni a kibocsátást.

Hatalmas, eddig ismeretlen víztározót találtak Grönland jege alatt

Az Európai Űrügynökség október 15-én számolt be egy korábban ismeretlen, jég alatti tó felfedezéséről Grönland északkeleti részén.

A kutatók műholdas magasságmérésekből és radaradatokból következtettek a tó létezésére. A víz nyaranta felgyülemlik a jégtakaró alatt, és akár tíz méterrel is megemelheti a fölötte lévő jég felszínét.

A természetes tározó körülbelül 370 millió köbméter vizet képes befogadni. A felhalmozódott víz csak hónapokkal később jut tovább a környező tavak és fjordok felé.

A felfedezés azt mutatja, hogy a gleccserek olvadékvize nem feltétlenül kerül azonnal a tengerbe. eo science for society

Miért fontos? A jégtakarók alatti vízmozgás pontosabb ismerete javíthatja az északi térségek vízháztartásának és a felmelegedés következményeinek előrejelzését.

Megtalálták az első ismert zöld csillagot

A csillagászok eddig úgy gondolták, hogy a csillagok színe elsősorban a hőmérsékletüktől függ: a hűvösebbek vörösesek, a forróbbak fehérek vagy kékesek. A Warwicki Egyetem kutatói azonban egy különleges fehér törpét azonosítottak, amely zöldnek látszana, ha közelről, emberi szemmel figyelhetnénk meg.

A WD J1330+6435 jelű, mintegy 280 fényévnyire található csillagmaradvány légkörében jelentős mennyiségű nátrium található. Ez a rendkívül sűrű környezetben elnyeli a fény bizonyos hullámhosszait, így a fennmaradó sugárzás zöldes színű.

A kutatók 151 közeli fehér törpe spektrumát elemezték, és több rózsaszínes, lilás vagy türkizes árnyalatú példányt is azonosítottak. A színeket a spektrumokból számították ki, nem közvetlen színes felvételeken figyelték meg. Phys.org

Miért fontos? A csillagok színe nemcsak hőmérsékletükről, hanem különleges kémiai összetételükről és korábbi bolygórendszerük maradványairól is árulkodhat. A világegyetemnek tehát hivatalosan is gazdagabb a színpalettája, mint gondoltuk.

A hét trendje: egyre pontosabban avatkozunk be a természet folyamataiba

A hét tudományos eredményeiben két fontos irány rajzolódik ki. Az egyik a célzott beavatkozás. A magyar kutatók már nem általában az ereket próbálják tágítani, hanem a legkisebb hajszálerek működését állítanák helyre. A fehérjetervezők pedig nem egyszerűen új gyógyszereket keresnek, hanem olyan enzimeket alkotnak, amelyek meghatározott molekulákat képesek átalakítani vagy lebontani.

A másik irány a korábban láthatatlan folyamatok feltérképezése. Műholdakról észleljük a metánszivárgásokat, a jégtakaró felszínének apró mozgásaiból föld alatti tavakat fedezünk fel, és a csillagfény színképéből rekonstruáljuk egy rég elpusztult csillag különleges kémiai világát.

Ugyanakkor a korallokról szóló kutatás kijózanító figyelmeztetés: miközben egyre pontosabban értjük a természet működését, a környezeti változások sok esetben gyorsabban haladnak, mint ahogyan képesek vagyunk válaszolni rájuk.

A tudomány eszközei látványosan fejlődnek, de nem elegendő tudni, mi történik. Egyre fontosabb, hogy időben cselekedjünk is, mert például a zöld csillag még sokáig ott lesz. A korallzátonyok nem…

A Magyar siker a szívinfarktus kezelésében, veszélyben a korallok, és megtalálták az első zöld csillagot bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia már nem csupán a tudósok munkáját gyorsíthatja fel: egyre több bizonyíték utal arra, hogy önálló matematikai kutatási eredmények előállítására is képes. Ennek látványos példájaként az OpenAI október 6-án több mint 700 matematikai kéziratot tett közzé, amelyek 372 eredménycsoportba rendezve számos kutatási területet érintenek. A bejelentés világszerte felkavarta a matematikusok közösségét, és már a „Mathocalypse”, vagyis matematikai apokalipszis elnevezés is terjedni kezdett.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-bejegyzésében az emberi tudomány történetének egyik lehetséges fordulópontjaként értékelte a fejleményeket. Szerinte nem a matematika végét jelenti, ha a mesterséges intelligencia képes új összefüggéseket feltárni és bizonyításokat előállítani, hanem azt a korszakot zárhatja le, amelyben magától értetődőnek tekintettük, hogy az új tudományos felismerések kizárólag emberi elméből születhetnek.

A miniszter a bejegyzésében többek között a prímszámok eloszlásával, a π szám törtekkel való közelítésével, a sokdimenziós geometria problémáival, az algebrai feltevések ellenpéldáival, valamint a kvantum- és plazmafizika matematikai leírásával kapcsolatos eredményeket emelte ki.

Az OpenAI közlése szerint az új, egyelőre nem nyilvános modell több ezer matematikai problémán dolgozott, egy-egy eredmény előállításához pedig átlagosan mintegy háromórányi ChatGPT Pro-egyenértékű számítási kapacitást használt fel.

Nem pusztán gyorsabb számológépről van szó

A fejlemény jelentőségét az adja, hogy a rendszerek nem egyszerűen ismert képleteket alkalmaznak, hanem olyan matematikai állításokat és bizonyításokat is előállíthatnak, amelyek új kutatási irányokat nyithatnak meg. A közzétett munkák között a matematikusok szerint több komoly, régóta vizsgált problémához kapcsolódó eredmény is található. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az összes híres matematikai sejtés megoldódott volna, vagy hogy a közölt eredmények mindegyikét már elfogadta volna a tudományos közösség.

A bizonyítások egy részét a Lean nevű formális matematikai rendszerben is rögzítették. Ez lehetővé teszi, hogy a matematikai érvelés logikai helyességét számítógéppel ellenőrizzék. A formális ellenőrzés ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy egy eredmény valóban új, hogy a kézirat állítása pontosan megfelel a géppel ellenőrzött tételnek, vagy hogy a felfedezés jelentőségét megfelelően értelmezték.

Az OpenAI közleménye ezért nem egy tudományos forradalomról bizonyítéka, hanem hatalmas mennyiségű, további vizsgálatra váró matematikai anyag. A The Verge beszámolója szerint a 719 kéziratból mintegy 300 fő eredményhez készült formális bizonyítás, vagyis a gyűjtemény körülbelül 42 százaléka jutott el erre a szintre. A megjelenést követően három kéziratot vissza is vontak, mert egy előjelhiba érvénytelenítette az érvelést.

A matematikusokat nemcsak a lehetőségek, hanem a következmények is nyugtalanítják

A nemzetközi visszhang korántsem egyöntetű. A kutatók egy része rendkívüli tudományos lehetőséget lát a fejleményekben, mások a kéziratok nagy mennyisége, változó minősége és nehézkes ellenőrizhetősége miatt aggódnak. A The Verge-nek nyilatkozó matematikusok szerint már az anyag áttekintése is komoly feladat, a bizonyítások megértése és ellenőrzése pedig akár éveket vehet igénybe.

A problémát nem kizárólag a hibalehetőség jelenti. Egyes kutatók szerint több kézirat nehezen követhető, a szakirodalmi hivatkozások pedig nem mindig teszik világossá, hogyan illeszkednek az eredmények a korábbi kutatásokhoz. A matematikai bizonyítás ugyanis nem pusztán egy helyesnek látszó végkövetkeztetés: a tudományos közösségnek azt is meg kell értenie, hogy az eredmény miként született, miért fontos, és milyen további felismerésekhez vezethet.

A francia Hugo Duminil-Copin, a 2022-es Fields-érem kitüntetettje különösen megrázónak nevezte a történteket. A Le Monde beszámolója szerint az OpenAI új gyűjteményében tizenhat olyan kérdés is szerepelt, amely közvetlenül kapcsolódott a kutatásaihoz. A matematikus attól tart, hogy a fejlemények nemcsak a kutatói pályákat rendezhetik át, hanem a tudományos együttműködés hagyományos kultúráját is meggyengíthetik.

Ez utóbbi veszély nem elhanyagolható. A kutatók évekig dolgozhatnak egy problémán, amelyre egy gépi rendszer rövid idő alatt megoldást javasol. Egy-egy ilyen eredmény akár egy doktori értekezés, egy kutatási program vagy egy pályázat alapját is érintheti. A fiatal kutatók különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, ha a tudományos előmenetelükhöz szükséges témák egy része egyik napról a másikra megváltozik.

A kutatói közösség számára az is kérdés, hogy a nagy technológiai vállalatok milyen feltételekkel és milyen felelősséggel teszik közzé eredményeiket. Az OpenAI egyeztetett a matematikai mesterséges intelligencia alkalmazásával foglalkozó, a princetoni Institute for Advanced Study keretében működő tanácsadó csoporttal, ám a szakértők szerint a vállalat nem teljesítette maradéktalanul az ajánlásokat. A kritikusok különösen azt kifogásolják, hogy a tudományos közösségnek kell feldolgoznia és ellenőriznie a saját fejlesztésű, a nyilvánosság számára még nem hozzáférhető modell által előállított eredmények hatalmas tömegét.

Mit jelent mindez Magyarország számára?

Tanács Zoltán a változást nem pusztán technológiai kihívásként, hanem Magyarország számára történelmi lehetőségként is értelmezi. Bejegyzésében 500 millió eurós magyar hozzájárulást helyezett kilátásba az európai AI Gigafactory programhoz, emellett a hazai szuperszámítógépes infrastruktúra fejlesztését, szuverén magyar mesterségesintelligencia-megoldások létrehozását és az MI-kompetenciák széles körű fejlesztését is célként jelölte meg.

Ezek a vállalások egyelőre a miniszter bejegyzésében megfogalmazott tervekként kezelendők; megvalósításuk részleteit, finanszírozási hátterét és ütemezését külön is tisztázni kell. A fejlett MI használatához ugyanis nem elegendő a számítási kapacitás: megfelelő kutatóintézetekre, képzett szakemberekre, hozzáférhető adatokra és ellenőrizhető tudományos munkafolyamatokra is szükség van.

A kisebb országok számára valóban lehetőség nyílhat arra, hogy korábban csak a legnagyobb kutatóközpontokban elérhető eszközökkel dolgozzanak. Ez azonban nem automatikus előny. Ha a legfejlettebb modellek és számítási infrastruktúrák néhány globális vállalat kezében összpontosulnak, az új technológia akár tovább is növelheti a tudományos egyenlőtlenségeket.

A legfontosabb kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy az ember vagy a gép bizonyít-e gyorsabban. Hanem az, hogy ki fér hozzá az eszközökhöz, ki ellenőrzi az eredményeket, ki részesül a felfedezések hasznából, és megmarad-e a kutatók lehetősége arra, hogy szabadon vitassák meg egymással a még megoldatlan problémákat.

A matematikai apokalipszis elnevezés látványos, de félrevezető is lehet. A matematika nem ér véget attól, hogy a mesterséges intelligencia új tételeket állít elő. A tudósok feladata azonban kétségtelenül változik: a megoldások keresése mellett egyre fontosabb lesz azok ellenőrzése, értelmezése és beépítése az emberi tudásba. A következő évek egyik nagy kérdése az lesz, hogy a tudomány képes-e lépést tartani a gépek teljesítményével úgy, hogy közben ne veszítse el saját legfontosabb értékeit: a megértést, az együttműködést és a kritikus gondolkodást.

Források: OpenAI, Facebook, The Verge, Le Monde Hugo, TechCrunch

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Matematikai apokalipszis: több száz új eredményt tett közzé az OpenAI, a kutatók egyszerre lelkesek és riadtak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az idei tudományos Nobel-díjak feltűnően sokat elárulnak a kutatás irányáról. Az orvostudomány már fény segítségével képes egyes idegsejtek működését szabályozni. A részecskefizika a Déli-sark jege alatt keres választ a világegyetem legtávolabbi eseményeire. A kémia pedig azt próbálja megérteni, hogyan alakulhatott ki a természet molekuláris aszimmetriája. Közben a szív fejlődését sejtről sejtre térképezzük fel, az erdőtüzek történetét ezeréves üledékekből rekonstruáljuk, és egy ezer fényévnyire születő csillag környezetében azonosítunk különleges molekulákat.

A héten a három tudományos Nobel-díj kihirdetése mellett az emberi szív fejlődéséről, a klímaváltozás élővilágra gyakorolt hatásairól és a csillagközi tér különleges molekuláiról érkeztek figyelemre méltó eredmények. Két felfedezésben magyar kutatók is fontos szerepet játszanak.

Orvosi Nobel-díj: fénnyel kapcsolják be és ki az idegsejteket

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta az optogenetika kidolgozásáért. A módszer segítségével a kutatók fényérzékeny fehérjéket juttathatnak az idegsejtekbe, majd fényimpulzusokkal szabályozhatják azok működését.

A technológia alapját egy egysejtű algában felfedezett fehérje adta. Ma már az agykutatás egyik legfontosabb eszköze: segítségével vizsgálható, milyen idegsejthálózatok vesznek részt az emlékek, érzelmek és viselkedések kialakításában. Nobel Prize

Miért fontos? Az optogenetika új lehetőségeket teremthet a Parkinson-kór, az epilepszia és más idegrendszeri betegségek kezelésének kutatásában. Az emberi agyban történő terápiás alkalmazása azonban még komoly akadályokba ütközik.

Fizikai Nobel-díj: az Antarktisz jege lett a világegyetem távcsöve

Francis Halzen kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat az IceCube neutrínóobszervatórium létrehozásában és a kozmikus eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezésében játszott meghatározó szerepéért.

A Déli-sarkon működő berendezés mintegy egy köbkilométernyi jeget használ részecskedetektorként. Több ezer érzékelője olyan rendkívül ritka fényfelvillanásokat rögzít, amelyekből a világegyetem távoli, rendkívül nagy energiájú folyamataira következtethetünk.

Magyar vonatkozás: az IceCube nemzetközi együttműködésének 2020 óta tagja Kun Emma, a HUN-REN Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, aki 2019 óta dolgozik együtt a Nobel-díjassal. Nobel Prize

Miért fontos? A neutrínók szinte akadálytalanul haladnak át az anyagon. Olyan kozmikus eseményekről hozhatnak információt, amelyek belsejébe hagyományos távcsövekkel nem láthatunk be.

Kémiai Nobel-díj: miért nem mindegy, melyik kezünket használjuk?

A kémiai Nobel-díjat Henri B. Kagan és Kenso Soai kapta annak feltárásáért, hogyan keletkezhet és erősödhet fel a molekulák térbeli aszimmetriája.

Sok molekulának két, egymással tükörképi viszonyban álló változata létezik, akárcsak a jobb és a bal kezünk. A két forma kémiailag nagyon hasonló, biológiai hatásuk azonban jelentősen különbözhet.

A két kutató kimutatta, miként vezethet egy kezdetben egészen apró aszimmetria ahhoz, hogy egy kémiai reakció túlnyomórészt az egyik változatot állítsa elő. Kungl. Vetenskapsakademien

Miért fontos? A gyógyszergyártásban gyakran döntő, hogy egy molekula melyik térbeli változatát alkalmazzák. A felfedezés emellett az élet eredetének egyik alapvető kérdéséhez is közelebb visz.

Elkészült a fejlődő emberi szív részletes sejttérképe

A Nature október 7-én megjelent tanulmányában kutatók közel 300 ezer sejt és sejtmag elemzésével térképezték fel az emberi szív méhen belüli fejlődését.

A vizsgálat 21 különböző sejtes környezetet azonosított, és részletesen bemutatta a szívritmust szabályozó sejtek kialakulását.

A kutatók Down-szindrómával érintett magzati szívekben azt is megfigyelték, hogy bizonyos szívizomsejtek fejlődése zavart szenved, és fokozódik a sejtpusztulás. Ez hozzájárulhat annak magyarázatához, miért gyakoribbak a veleszületett szívhibák a Down-szindrómával született gyermekeknél. Nature

Miért fontos? A sejttérkép új kiindulópontot adhat a veleszületett szívbetegségek kutatásához. A feltárt eltérések azonban még nem bizonyítják, hogy közvetlenül ezek okozzák a fejlődési rendellenességeket.

Összeomlott a világ egyik legnagyobb pingvinkolóniája

A British Antarctic Survey október 7-én közzétett kutatása szerint a Déli-Sandwich-szigetekhez tartozó Zavodovski-szigeten 2011 és 2025 között 63 százalékkal csökkent az állszíjas pingvinek állománya. A fészkelő madarak száma mintegy 1,09 millióról 402 ezerre esett vissza.

A kutatók szerint a legvalószínűbb magyarázat a tengervíz melegedése: a pingvinek fő táplálékát jelentő krill délebbre húzódik, ahová a madarak már nehezen tudják követni. Érdekes módon a szigeten élő bóbitás pingvinek állománya közben növekedett, mert változatosabb táplálékot fogyasztanak. British Antarctic Survey

Miért fontos? A klímaváltozás nem egyformán érinti az élőlényeket. Ugyanazon a szigeten az egyik faj súlyos veszteségeket szenvedhet, miközben a másik alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez.

🌳 6. Az ausztrál erdőtüzek története több száz évvel korábban kezdődött

A Nature október 7-i tanulmánya ezer évre visszamenően vizsgálta az ausztrál erdők és bozóttüzek történetét. A kutatók tóüledékekből kimutatták, hogy az őslakos közösségek évszázadokon át rendszeres, kis intenzitású tüzekkel tartották karban a növényzetet.

A brit gyarmatosítás után ez a gyakorlat fokozatosan megszűnt. A vizsgált térségben az eukaliptuszborítás négyszeresére nőtt, a ritkás erdőkből pedig sűrűbb, könnyebben lángra kapó növényzet alakult ki. Nature

Miért fontos? Az egyre pusztítóbb erdőtüzeket nem kizárólag a globális felmelegedés magyarázhatja. A tájhasználat és az erdőgazdálkodás története is meghatározza a kockázatot. A hagyományos, ellenőrzött égetés bizonyos ökoszisztémákban a megelőzés egyik eszköze lehet.

🌌 7. Magyar kutatók részvételével különleges alkoholt fedeztek fel az űrben

Az ALMA rádiótávcső-rendszerrel dolgozó nemzetközi kutatócsoport – benne Kóspál Ágnessel, a HUN-REN csillagászával – a metanol rendkívül ritka változatát azonosította egy fiatal csillag közelében.

Az IRAS 4A2 jelű protocsillag környezetében, mintegy ezer fényévnyire a Földtől, először sikerült kimutatni az űrben a teljesen deuterált metanolt (CD₃OD). Ebben a molekulában a szokásos hidrogénatomokat a hidrogén nehezebb izotópja, a deutérium helyettesíti.

Az ALMA COMPASS programja tizenegy fiatal csillag kémiai környezetét térképezi fel. A mostani eredmények szerint a bolygókeletkezéshez szükséges összetett szerves kémiai folyamatok már a csillagfejlődés nagyon korai szakaszában működnek. Konkoly Csillagászati Intézet

Miért fontos? A felfedezés nem földön kívüli élet bizonyítéka. Azt viszont megmutatja, hogy az élet szempontjából később fontossá váló szerves vegyületek kialakulása már a bolygók megszületése előtt elkezdődhet.

A hét tudományos tanulsága: minél pontosabban tudunk mérni, annál világosabban látjuk, milyen összetett rendszerek vesznek körül bennünket. Van azonban egy kevésbé derűs felismerés is. Miközben egyre ügyesebben értjük meg és irányítjuk a természet folyamatait, egyre több bizonyítékot találunk arra, milyen súlyos következményekkel járhat, ha korábban nem értettük őket eléggé. A pingvinek ezt alighanem Nobel-díj nélkül is el tudnák magyarázni…

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Heti tudomány – Fénnyel irányított agy, szellemrészecskék és a kozmikus élet nyomai bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Egyes molekulák – például az aminosavak – két, egymás tükörképének számító változatban léteznek. Az élő szervezetek azonban e tükörképek közül csak az egyiket tartalmazzák. Sokáig a kémia egyik nagy rejtélye volt, hogyan alakulhat ki ez a fajta kémiai aszimmetria. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo megoldást találtak erre a rejtélyre” – olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai sajtóközleményében.

A hivatalos indoklás szerint az 1930-ban született Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezte a kémiai reakciók befolyásolásának egy új módját.A következő lépést Szoai Kenszo tette: az 1950-ben született japán kutató „meghatározó jelentőségű” 1995-ös tanulmányát követően végül 2003-ban kísérletben is bemutatta azt reakciót, amelynek során a két lehetséges tükörképi forma közül kizárólag az egyik jött létre. A Nobel-díj bizottság szerint ez a „biokémiai evolúciót leszámítva” neki sikerült elsőként.

„Henri Kagannak és Szoai Kenszónak köszönhetően ma már tudjuk, hogyan alakulhat ki a homokiralitás. Felfedezéseik döntő jelentőségűek a gyógyszergyártási célú, farmakológiai reakciók tervezésében” – összegzi a francia és a japán kutató teljesítményét az indoklás.

A Henri B. Kagan és Szoai Kenszo kapja idén a kémiai Nobel-díjat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Eva Olsson, Ellen Moons és Mark Pearce svéd fizikusok (b-j) alkotta bizottság indokása szerint Halzen az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért részesül az elismerésben. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Christine Olsson

„Francis Halzen felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Elképzelése és tudományos irányítása alapvető jelentőségű volt az IceCube (Jégkocka) Neutrínóobszervatórium – egy fényérzékelőkkel felszerelt, óriási jégtömb – létrehozásában. Az IceCube segítségével a kutatók képesek észlelni a távoli világegyetem rendkívül nagy energiájú folyamataiból származó neutrínókat”- emelték ki az akadémia közleményében.

„Francis Halzen egy olyan nemzetközi kutatói és mérnöki csoportot vezetett, amely fantasztikus eszközt adott a kezünkbe. Kitartása és tudományos jövőképe újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat” – hangsúlyozta Mark Pearce, a Fizikai Nobel-díj Bizottság elnöke.

A 82 éves, Belgiumban született Halzen az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem tudósa.
A kitüntetés 12 millió svéd koronával (392 millió forinttal) jár. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét trendje

Ezen a héten feltűnően sok eredmény szólt arról, hogy a tudomány egyre mélyebben nyúl bele korábban hozzáférhetetlen rendszerekbe. Egy gén szabályozásával régi hemoglobintermelő programot kapcsolunk vissza; három hormonális receptort egyszerre célzunk; néhány tucat atomot pedig olyan pontosan irányítunk, hogy negyven éve papíron létező kvantumelméleteket tesztelhetünk velük. Közben a csillagászat éppen az ellenkező irányba halad: mind nagyobb térrészeket próbál egyszerre mérni. A Webb 13 milliárd éves fényből olvas kémiai történetet, a CHIME pedig szinte észrevehetetlen hidrogén-rádiózajból akar kozmikus térképet rajzolni.

A hét közös tanulsága talán ez: egyre kisebb jelekből egyre nagyobb történeteket tudunk kiolvasni.

1. Az elhízás kezelésében már a műtéti fogyás nagyságrendjét közelítik a gyógyszerek

A New England Journal of Medicine szeptember 29-én közölte a retatrutide III. fázisú vizsgálatának eredményeit. A GIP-, GLP-1- és glukagonreceptort egyszerre aktiváló készítmény legnagyobb, heti 12 milligrammos dózisán a résztvevők 80 hét alatt átlagosan testsúlyuk 28,3 százalékát veszítették el; 45,3 százalékuk legalább 30 százalékot fogyott. A vizsgálatban 2339, cukorbetegségben nem szenvedő túlsúlyos vagy elhízott felnőtt vett részt. A mellékhatások között főként hányinger, hasmenés, székrekedés és hányás szerepelt; a szer még nem engedélyezett gyógyszer. New England Journal of Medicine

Miért fontos? A gyógyszeres elhízáskezelés néhány év alatt látványosan megváltozott: az új készítményekkel már olyan súlycsökkenés érhető el, amely korábban jellemzően csak műtéteknél fordult elő.

2. Génterápia: új út nyílhat a sarlósejtes betegség és a béta-thalassaemia kezelésében

A Nature szeptember 30-i tanulmánya 28 279 ember genetikai adatait elemezve azonosított egy új szabályozási útvonalat, amely képes növelni a magzati hemoglobin, a HbF termelődését. A kutatók szerint a BACH2 fehérje csökkentése felszabadítja az NRF2 működését, és ezzel újra bekapcsolhatók a magzati hemoglobint termelő gének. A magasabb HbF-szint enyhítheti a sarlósejtes betegség és a béta-thalassaemia tüneteit. Nature

Miért fontos? A már létező génterápiák más molekuláris útvonalon érik el ugyanezt a célt. Az új mechanizmus ezért további – esetleg egyszerűbb vagy kombinálható – kezelések kiindulópontja lehet.

3. Megjelent a világ második, minden fő gyógyszercsoportnak ellenálló Candida auris esete

Kenyai kutatók egy kórházi fertőzésből olyan Candidozyma auris – korábbi nevén Candida auris – törzset azonosítottak, amely az azolokra, echinocandinokra, amfotericin B-re és flucitozinra is rezisztens volt. Ilyen „panrezisztens” törzset korábban mindössze egyszer, 2022-ben New Yorkban dokumentáltak. A szeptember 29-én megjelent tanulmány genetikai vizsgálata több ismert rezisztenciamutációt is kimutatott. Nature

Miért fontos? A C. auris eleve nehezen kezelhető, kórházakban könnyen terjedő gomba. Ha egyszerre valamennyi fontos gyógyszercsoport hatástalanná válik ellene, a kezelési lehetőségek drámaian beszűkülnek.

4. A hidrogén halvány rádiófényével mérhetjük a világegyetem tágulását

A kanadai CHIME rádiótávcső először mutatta ki saját adataiból, közvetlenül a távoli univerzum semleges hidrogénjének összesített rádiósugárzását. A jel abból a korszakból érkezik, amikor a világegyetem körülbelül ötmilliárd éves volt. A kutatók 94 éjszaka 2019-ben gyűjtött adataiból választották ki a rendkívül gyenge jelet a földi rádiózajból és más kozmikus sugárzásból. UBC Tudomány

Miért fontos? Ha a módszert nagyobb adathalmazokra is sikerül kiterjeszteni, óriási térfogatban lehet feltérképezni az anyag eloszlását – és ezzel a sötét energia természetét és a kozmikus tágulás történetét vizsgálni.

5. A fiatal világegyetem sokkal gyorsabban „szennyeződött be” nehéz elemekkel, mint gondoltuk

A James Webb űrtávcső három olyan galaxist vizsgált, amelyeket mindössze mintegy 500 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotukban látunk. Spektrumukban szén, oxigén és szilícium nyomait találták – ráadásul a gáz kifelé áramlott a galaxisokból. Vagyis az első csillaggenerációk már rendkívül korán elkezdték nehéz elemekkel gazdagítani környezetüket. Eureka Alert

Miért fontos? Ez magyarázhatja, miért olyan nehéz megtalálni a feltételezett első, kizárólag hidrogénből és héliumból született Population III csillagokat: a „tiszta” világegyetem időszaka talán meglepően rövid volt.

6. A tengeri hőhullámok valódi terhelését jelentősen alábecsülhetjük

Húsz amerikai torkolatvidék hosszú távú adatait elemezve kutatók arra jutottak, hogy a hivatalosan tengeri hőhullámként azonosított időszakok gyakran jóval hosszabb meleg periódusokba ágyazódnak. A hőhullám előtt és után fennmaradó szokatlanul meleg víz miatt a tengeri élőlényeket érő összes hőterhelés a hagyományos számításoknál átlagosan több mint 150 százalékkal nagyobb lehet. Tudományos Hírek

Miért fontos? Egy korallnak, kagylónak vagy halnak nem mindegy, hogy két napig vagy két hónapig van túl meleg. A klímaváltozás ökológiai hatását ezért nem elég pusztán a hőmérsékleti csúcsokból megítélni.

7. Negyvenéves kvantumfizikai jóslatot sikerült közvetlenül megmérni

A Caltech kutatói lézerrel csapdába ejtett, legfeljebb 35 stronciumatomot használtak kvantumszimulátorként. A rendszerben közvetlenül megmérték azt a jellegzetes „energialétrát”, amelyet a konform térelmélet körülbelül negyven éve jósol a kvantum-fázisátalakulások kritikus pontjaira. A mért energiaszintek arányai megfeleltek az Ising- és tricritikus Ising-modellek elméleti értékeinek. Tudományos Hírek

Miért fontos? A módszer következő lépése már nem az lesz, hogy ismert elméleteket igazoljanak vele, hanem hogy olyan kvantumrendszereket vizsgáljanak, amelyeket klasszikus számítógéppel már nem lehet pontosan kiszámítani.

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét kutatásainak visszatérő témája a kapcsolatok felfedezése. A csont kommunikál az aggyal, a mezőgazdasági talaj a folyókon keresztül a légköri szénmérleggel, az élőhelyek átalakítása a járványokkal, a Föld belső magja pedig még a nap hosszát is befolyásolja.A modern tudomány egyre kevésbé különálló részeket vizsgál, inkább azt próbálja megfejteni, hogyan függ össze minden mindennel, és úgy tűnik, még a sípcsont és az agy között is van telefonvonal…

1. Elkészült az emberi homloklebeny eddigi legrészletesebb sejttérképe

A PsychAD konzorcium több mint 6,3 millió sejtmag génaktivitását térképezte fel 1494 ember prefrontális kérgéből. A minták az egész életkort átfogják, és egészséges emberek mellett Alzheimer-, Parkinson-kórral, szkizofréniával és más agyi betegségekkel élőktől is származnak. A kutatók így sejttípusonként követhetik, mi változik az egészséges öregedésben, és mi az, ami már betegségre jellemző. :chatgpt-content-reference{index=”0″}

Miért fontos? Az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kutatásában eddig gyakran „átlagos agyszövettel” dolgoztak. Most már azt is meg lehet kérdezni: pontosan mely sejtekben, mely gének működése változik meg.

2. Több mint egy évtizedig tartó hatást mutat egy génterápia

A New England Journal of Medicine hosszú távú adatokat közölt a ritka, súlyos Wiskott–Aldrich-szindróma génterápiájáról. Huszonhét beteg saját vérképző őssejtjeit genetikailag kijavították, majd visszajuttatták a szervezetbe. A medián követési idő 5,7 év volt, egyes betegeket több mint 13 évig figyeltek; az ötéves túlélés 96 százalék, a súlyos fertőzések és vérzések száma pedig jelentősen csökkent. :chatgpt-content-reference{index=”1″}

Miért fontos? Ez már nem néhány hónapos kísérleti eredmény: azt mutatja, hogy egyetlen génterápiás kezelés hatása éveken át fennmaradhat.

3. Megrajzolták az új fertőző betegségek „emberi ujjlenyomatát”

Egy nagyszabású Nature-tanulmány 58 319 járványeseményt és 32 betegséget vizsgált 169 országban. A járványkockázat gyakran ott volt a legnagyobb, ahol az emberek, a haszonállatok és a feldarabolt természetes élőhelyek közvetlen közelben találkoznak. A dengue- és más vektorok által terjesztett betegségeknél több közös környezeti tényező rajzolódott ki, az Ebola vagy az mpox esetében viszont sokkal kevésbé. :chatgpt-content-reference{index=”2″}

Miért fontos? A tanulmány egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy nincs egyetlen recept a következő járvány megelőzésére. A természetvédelem, az állategészségügy és az emberi közegészségügy együtt számít.

4. A Mars múltjában nem egyetlen vizes korszak volt

A Perseverance rover adatai szerint a Jezero-kráter egyik kőzetrétegét legalább három különböző vízzel kapcsolatos folyamat alakította. Először szén-dioxidban gazdag talajvíz, később valószínűleg a kráter tava, végül pedig forró, hidrotermális víz járta át a kőzeteket. A rover még fluoritra utaló ásványi nyomokat is talált, amelyek forró víz kőzeteken történő áramlására utalnak. :chatgpt-content-reference{index=”3″}

Miért fontos? A korai Mars nem egyszerűen „valaha nedves” bolygó lehetett, hanem hosszú és geológiailag változatos víztörténete volt – ami az egykori lakhatóság kérdését is érdekesebbé teszi.

5. A talaj meszezése mégsem feltétlenül szén-dioxid-forrás

A Mississippi vízgyűjtőjét vizsgáló kutatás meglepő eredményre jutott: a savas mezőgazdasági talajok meszezése hosszú távon nettó szén-dioxid-elnyelő folyamatként működhetett. A kutatók szerint 1900 óta a kijuttatott mész elméleti CO₂-megkötő képességének mintegy 90 százaléka realizálódhatott a vízgyűjtőben, több évtizedes késéssel. :chatgpt-content-reference{index=”4″}

Miért fontos? Ez nem azt jelenti, hogy a mész új klímacsodaszer. A munka inkább arra figyelmeztet, hogy a mezőgazdaság szénmérlegét néha rossz ellenforgatókönyvhöz hasonlítjuk – és emiatt még az előjel is megfordulhat.

6. Meglepő kapcsolat: a csont terhelése segítheti az agy regenerációját

Egér- és sertésmodellekben a sípcsont ritmikus mechanikai terhelése javította a túlélést, valamint a mozgásos és kognitív felépülést stroke és traumás agysérülés után. A hatásban a csontsejtek PIEZO1 mechanikai érzékelője és több, vérbe kerülő jelzőmolekula játszott szerepet. :chatgpt-content-reference{index=”5″}

Miért fontos? A csont ezek szerint nem pusztán tartószerkezet, hanem hormonális kommunikációs szerv is lehet. Emberi kezelésről azonban még korai beszélni: ez egyelőre állatkísérletes eredmény.

7. Miért lesz néha néhány ezredmásodperccel hosszabb a nap?

A Föld forgási sebessége évtizedes időskálán kissé változik. Egy új Nature-tanulmány szerint a több évtizedes ingadozásokat főként a belső mag és a köpeny közötti gravitációs nyomaték hajtja, miközben elektromágneses és topográfiai erők fékezik a változást. A nap hossza így hosszabb időszakok alatt néhány ezredmásodperccel módosulhat. :chatgpt-content-reference{index=”6″}

Miért fontos? A Föld forgásának parányi változásaiból olyan helyről kapunk információt, ahová soha nem tudunk lefúrni: a bolygó több ezer kilométer mély belsejéről.

Az összeállítás az AI segítségével kéaszült

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Van valami szokatlan abban, amikor egy technológia legnagyobb vállatainak vezetői nem azt mondják, hogy „minden rendben lesz”, hanem azt: vigyázzunk, mert baj is lehet. Ez történt szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Sam Altman, az OpenAI vezetője és Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének biztonsági kockázatairól beszélt. Mindketten globális együttműködést és nemzetközi biztonsági szabványokat sürgettek.

Amodei ennél is tovább ment: szerinte ha a mesterséges intelligenciát rosszul kezelik, az egész emberiségre veszélyt jelenthet. A kijelentés azért különösen figyelemre méltó, mert nem egy kívülálló szkeptikustól, hanem a világ egyik vezető AI-vállalatának irányítójától származik.

A vita középpontjában egyre kevésbé az áll, hogy az AI elveszi-e majd néhány ember munkáját. Sokkal komolyabb kérdések kerültek előtérbe. Mi történik, ha egy mesterséges intelligencia nem egyszerűen válaszol a kérdéseinkre, hanem önállóan tervez, döntéseket hoz, számítógépes rendszereket használ, más programokat irányít, és hosszabb feladatsorokat hajt végre emberi beavatkozás nélkül?

Az úgynevezett AI-agentek fejlődése éppen ebbe az irányba mutat. Az ENSZ független nemzetközi tudományos AI-paneljének friss jelentése már olyan tesztekről is beszámol, amelyekben mesterségesintelligencia-rendszerek megpróbáltak korlátozásokat megkerülni, illetve olyan lépéseket tettek, amelyekre nem kaptak közvetlen emberi utasítást. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az AI „öntudatra ébredt”, de jól mutatja, hogy az egyre összetettebb rendszerek viselkedése nehezebben kiszámítható.

„Nincs elfogadható katasztrófakockázat”

Sam Altman az ENSZ-ben igyekezett elkerülni az AI-apokalipszisről szóló jóslatokat, ugyanakkor egyértelművé tette: egy komoly katasztrófa kockázatát nem lehet elfogadhatónak tekinteni.

Az utóbbi időben azonban már az AI-kutatók között is megjelentek egészen szélsőséges kockázati becslések. Az Anthropic egyik kutatója például tíz százaléknál nagyobbra becsülte annak esélyét, hogy a mesterséges intelligencia a következő évtizedben az emberiség pusztulásához vezethet.

Ez azonban egy kutató személyes becslése, nem tudományosan igazolt előrejelzés, és nem az Anthropic hivatalos prognózisa. Jelentősége inkább abban van, hogy érzékelteti: a legrosszabb forgatókönyveket már az AI-fejlesztés belső köreiben is komolyan tárgyalják.

A félelmek között szerepel a biológiai fegyverek fejlesztésének megkönnyítése, a kibertámadások automatizálása, a tömeges dezinformáció, az autonóm fegyverrendszerek elterjedése, a pénzügyi rendszerek manipulációja, valamint az, hogy az AI egyre több feladatot hajt végre közvetlen emberi felügyelet nélkül.

Nem kell Terminátor ahhoz, hogy baj legyen

Az egyik legfontosabb félreértés, hogy az AI biztonsági problémája csak akkor kezdődik, ha a gép „öntudatra ébred”. Ez nem feltétlenül igaz. Egy rendkívül erős, de nem tudatos rendszer is okozhat súlyos problémát, ha rosszul meghatározott célt követ, hozzáférést kap kritikus infrastruktúrához, vagy olyan eszközöket használ, amelyeket az ember eredetileg nem szánt neki.

A kérdés ezért nem elsősorban az, hogy „gonosz lesz-e az AI”, hanem az, hogy meg tudjuk-e érteni, előre tudjuk-e jelezni, és szükség esetén le tudjuk-e állítani azt, amit csinál. Ezt nevezik a szakirodalomban a kontroll elvesztése – loss of control – problémájának.

A mesterséges intelligencia ráadásul egyszerre lehet biztonsági eszköz és biztonsági kockázat. Segíthet konfliktusok előrejelzésében, a békefenntartásban vagy a kiberbiztonságban, ugyanakkor megkönnyítheti a támadások, a manipuláció és a dezinformáció automatizálását is. Vagyis nem maga az AI „jó” vagy „rossz”. Az számít, ki használja, mire használja, milyen hozzáférést kap, és milyen ellenőrzés alatt működik.

Már az AI-cégek is külső ellenőröket kérnek

Az ENSZ-ülés egyik fontos bejelentése volt, hogy az Anthropic külső szakértőket von be saját biztonsági gyakorlatainak ellenőrzésére, illetve a biztonsági incidensek jelentésének vizsgálatára. Sam Altman hasonló külső ellenőrzést ígért az OpenAI-nál is.

A lépés azért fontos, mert az AI fejlődésének sebessége mellett egyre kevésbé elegendő, ha egy vállalat saját maga állapítja meg, hogy a saját rendszere biztonságos.

A kérdés már nem egyszerűen az, hogy „megbízhatunk-e az AI-cégekben?”

Hanem az, hogy létrehozható-e olyan rendszer, amelyben nem kell vakon megbíznunk bennük.

Ki ellenőrizze az ellenőrőket?

A probléma itt válik igazán politikai és geopolitikai kérdéssé. A világ legfejlettebb AI-rendszereit néhány óriásvállalat fejleszti, miközben az Egyesült Államok és Kína között egyre élesebb technológiai verseny zajlik. Európa közben saját szabályozási modellt próbál kialakítani.

Az amerikai technológiai vállalatok egy része a nemzetközi együttműködést sürgeti, miközben Washingtonban olyan vélemények is erősek, hogy a túlzott szabályozás gyengítené az Egyesült Államok versenyképességét Kínával szemben.

Így egyszerre két, egymással nehezen összeegyeztethető logika működik. Az első szerint minél gyorsabban fejlesztünk, annál nagyobb gazdasági és geopolitikai előnyre tehetünk szert.

De közben a másodikban is van igazság: minél gyorsabban fejlesztünk, annál gyorsabban érhetünk el egy olyan pontot, ahol már nem tudjuk megfelelően ellenőrizni a rendszereket.

A harmadik megközelítés úgy véli: nem lassítani kell, inkább olyan szabályokra van szükség, amelyek mellett biztonságosan lehet gyorsan fejleszteni. Persze ezek az emberi szabályok, nem az AI szabályai…

Az igazi kérdés: kié a döntés?

Az ENSZ-ben elhangzottak alapján egyre világosabb, hogy az AI körüli vita már messze nem pusztán technológiai kérdés. Hatalmi kérdés is.

Ki határozza meg, mit tehet egy AI-rendszer? A fejlesztő? Az állam? Nemzetközi szervezet? A felhasználó? És mi történik akkor, ha egy rendszer képességei gyorsabban fejlődnek, mint ahogy a szabályozók megértik őket?

Az emberiségnek le kell-e mondania a mesterséges intelligenciáról, vagy képes lesz-e szabályokat alkotni saját új technológiájához még azelőtt, hogy annak képességei túlnőnének az emberi ellenőrzésen?

Az AI már most képes tudományos problémákat megoldani, programokat írni, információt elemezni, képeket és videókat készíteni, és egyre összetettebb feladatokat önállóan végrehajtani, ezért a következő évek döntő kérdése már nem pusztán az lesz: hogyan szabályozzuk? Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elhangzott figyelmeztetések alapján ez már nem a távoli jövő filozófiai kérdése. A világ legnagyobb AI-fejlesztői szerint is olyan probléma, amelyre most kellene megtalálni a választ.

A „A mesterséges intelligencia az egész emberiségre veszélyt jelenthet” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.