A többi között ezt állapította meg az MNB elemzése, amelyet Pellényi Gábor elemző ismertetett. Az új inflációs előrejelzés szerint az idei átlagos pénzromlás 5,7 százalék lesz, a jövő évi 3,5 százalékra, a 2014-i 3,2 százalékra csökken.
A háromszázalékos inflációs cél a prognózis szerint 2014 második felére érhető el.
A helyzetelemzés azt is megállapítja, hogy a gazdaság számottevő szabad kapacitásokkal rendelkezik. A gyenge kereslet árleszorító hatása ellenére az indirekt adóemelések, és a nyersanyagárak emelkedése az idén 3 százalék fölött tartotta az inflációt. A foglalkoztatás a recessziós környezetben is bővült. Ezt leginkább a mikro vállalkozások körében figyelhették meg.
Az elmúlt időszak ismertté vált kormányzati intézkedései döntően a versenyszféra adóterhelésének tartós növelésén keresztül oldják meg a 2013-i költségvetési hiánycél elérést. A vállalatok termelékenységének növekedését meghaladó adminisztratív béremelések szintén a vállalatok költségeinek emelkedését eredményezheti. Ennek megfelelően az előrejelzést a gyengülő konjunkturális helyzet mellett döntően a vállalatok kormányzati intézkedésekhez történő alkalmazkodása határozza meg.
A kormány által bejelentett 10 százalékos háztartásienergia-árcsökkentés, amely az áram, a gáz és a távhő árát érinti, a jövő évi, korábban 5 százalékra várt fogyasztói áremelkedést egy százalékponttal mérsékli. Az MNB stábja szeptemberben még ötszázalékos háztartásienergia-áremelkedéssel számolt.
A 2012-i folyamatokról szólva elhangzott, hogy a recesszióhoz a kedvezőtlen alapfolyamatok mellett egyedi hatások is hozzájárultak. Például 0,6 százalék GDP-csökkenést idézett elő az aszály miatt visszaesett mezőgazdasági termelés. Nem hozta meg a remélt hatást a Mercedes beruházása, amelytől az ipari termelés felfutását és az exportpiac növekedését várták.
Az MNB stábja jövőre a remélt 0,7 százaléknál kisebb, 0,5 százalékos GDP-növekedést vár, 2014-re a növekedés 1,5 százalékra gyorsul. A növekedés egyetlen forrása a nettó export lesz.
A jövő évi GDP összetevői közül a háztartások fogyasztása 0,2 százalékkal csökken (a szeptemberi prognózis 0,8 százalék csökkenés volt), a beruházások is 0,2 százalékkal zsugorodnak (a szeptemberi prognózis stagnálást jelzett), ezen belül a magánberuházások 3,7 százalékkal esnek vissza (a szeptemberi mutató –2,1 százalék).
Az új inflációs prognózis szerint 2013-ban a versenyszférában a bruttó átlagkereset 4,9 százalékkal nő, ebben a szektorban a foglalkoztatottság 0,3 százalékkal csökken.
A lakossági reáljövedelmek az új előrejelzés szerint jövőre 0,2 százalékkal nőnek a korábban várt 1,3 százalékos csökkenés helyett.
Az elemzés vizsgálta a hazai termelékenységromlás jelenségét is. Megállapítja, hogy a versenyszektor bérezése – részben az adminisztratív béremelések hatására – egyelőre nem tudta követni, számottevően emelkedett a fajlagos munkaköltség. A versenyszférában foglalkoztatottak száma 150 ezerrel csökkent a válság első éveiben, a mikrovállalatok körében a mélypont óta 75 ezres növekedés volt. Ezzel az idei év közepére közelítették meg a válságot megelőző szintet.