Négy éve kezdte el a Coface egyedülálló módon az üzleti környezet minősítését, amiben a saját nemzetközi hitelbiztosítói és követeléskezelési hálózata által gyűjtött fizetési szokásokat tartalmazó adatbázisára támaszkodik. Magyarországnak sem az országkockázati, sem az üzleti környezetre vonatkozó besorolása nem változott.

Három, közép-európai ország üzleti környezetének a besorolásán változtatott a Coface: Lengyelország és Litvánia 
egyaránt A3-ből A2-be, Macedónia C-ből B-be lépett. A lengyel és a litván üzleti környezetet még csak most 
minősítették fel arra a besorolási szintre, mellyel a magyar gazdaság már rendelkezett – emlékeztetett Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója. Macedónia még ettől el van maradva, de a nyugat-balkáni országot most jó eséllyel felrajzolják a befektetők térképére, bár még nem mint „ajánlott”, de már, mint „nem 
kizárt” besorolású ország.

Mindhárom országban javult a hozzáférés a cégek valós pénzügyi információihoz. Lengyelország és Litvánia jól aknázza ki az európai uniós integrációban rejlő lehetőségeket. Litvánia fejlesztette infrastruktura-hálózatát, Lengyelország pedig érzékelhetően előrelépett a szabályozás minősége területén, köszönhetően az adminisztrációs eljárások és az adózás egyszerűsítésének, a bankfelügyeleti tevékenység javításának. Az uniós csatlakozást tervező Macedónia pedig nagyot lépett előre a kormányzásban, csökkentette a korrupciót és javította a törvények érvényre juttatását. 

Fontos az is – teszi hozzá a párizsi székhelyű Coface által a besorolások változtatásához fűzött megjegyzésekhez 
Bagyura –, hogy Lengyelország ezzel egyértelműen megkapta az elismerést, amiért egyedüli uniós országként a válság évei alatt is fenn tudta tartani a gazdasági növekedést, s mert stabilan pályán tartja a gazdaságot a meglévő belső- és külső kereslet. Litvániának pedig sikerült mára kilábalnia a gazdasági válságot követő nagy bizonytalanságból.

Magyarországnak sem az országkockázati, sem az üzleti környezetre vonatkozó besorolása nem változott immár 2009 tavasza óta. Bagyura szerint az idén nem is várható változtatás. Mert a múlt években az ország tett ugyan lépéseket és ért el eredményeket a saját válságából kilábalásért, azonban jelenleg a világgazdasági, s különösen az európai gazdasági helyzet romlása sajnos az ellenkező irányba hat, a nemzetközi környezetben növekvő bizonytalanság kifejezetten rosszat tesz Magyarország megítélésének javítását célzó folyamatoknak. Így a magyar besorolás most nem saját gazdasági eredményeitől, hanem sokkal inkább az EU-val és az eurózónával kapcsolatos várakozásoktól és kilátásoktól függ. Amíg az unió a mostanihoz hasonló bizonytalanságot hordoz, nem várható a magyar országkockázati besorolás javítása sem. Amihez persze az is kell, hogy a kormányzat által bejelentett, és a befektetők által előzetesen kedvezően fogadott reformlépéseket valóban végre is hajtsák az idén, s hogy jövőre stabilabb pályára álljon a költségvetés, és a gazdaság. Ilyen szempontból pedig az idei második félév sorsfordító is lehet – mutatott rá Bagyura András.

Görögország és Ciprus a legrosszabb minősítésű országok között Európában

Mindkét ország üzleti környezete, és így besorolása is romlott, mégpedig A3-ra, s ezzel az Európai Unió legrosszabb 
minősítésű országai közé csúsztak le. Pontosabban: csak két tagállamnak – Romániának és Bulgáriának – a 
besorolása rosszabb (A4) jelenleg. A Coface tapasztalatai szerint nehézkes a pénzügyi információkhoz való 
hozzáférés, illetve romlott a cégek fizetőképessége, ami az adósságbehajtás szűkülő lehetőségeire utal. Ciprust 
emellett az átláthatatlan a bankrendszere miatt is sújtották a gyengébb osztályzattal.

A fenti lépéssel párhuzamosan a Coface rontott e két ország kockázati besorolásán is: Görögország ezzel B, Ciprus 
pedig eggyel jobb, A4-es besorolást kapott. A lépés tükrözi a görög államadóssággal kapcsolatos válság negatív 
hatásait az ország cégeire, ami számtalan csatornán érkezik: nehéz a hitelhez jutás, és még ha a cégeknek sikerül is kölcsönt felvenniük, csak drágán tehetik azt. A makrogazdasági helyzet romlik, ahogy mélyül a recesszió. S végül, de nem utolsósorban a vállalatok megszenvedik az állami megszorító csomagot, mely esetenként azt eredményezi, 
hogy nem fizetik ki őket időben az állami szervek. Emellett az idén a görög cégek fizetőképessége is romlott. A 
ciprusi ország-kockázat pedig azért nőtt, mert bankjainak nagy a válság által súlytott görögországi kitettsége.

Afrika és Latin-Amerika: megbízhatóbbá váltak a pénzügyi adatok

Eggyel javított Kolumbia üzleti környezetének a minősítésén a Coface, s ezzel az A4-es besorolással az ország a 
feltörekvők átlaga fölé került, s egyben a legjobb helyzetbe a latin-amerikai térségben a pénzügyi adatok 
megbízhatóságát és hozzáférést illetően. Az állandósult korrupció ellenére a Coface a korábbinál ma már 
megbízhatóbbnak találja a vállalti beszámolók pénzügyi adatait, ami a szigorú adóellenőrzéseknek köszönhető.

Afrika szubszaharai térségében három országnak is javított az üzleti környezet-besorolását a Coface. Ghána ezzel 
C-ből B-be került fel, Mozambik és Tanzánia pedig D-ből C-be. Ez mindhárom ország esetében részben a korrupció 
elleni fellépés szigorodásának köszönhető. Ugyanakkor Mozambikban és Tanzániában a szigorúnak éppen nem 
nevezhető jogszabályi kötelezettségek miatt továbbra is nehézkes a hozzájutás a vállaltok pénzügyi információihoz. 
Ghána érzékelhetően előrelépett e téren, amit egyébként az is mutat, hogy a Világbank 212 országot besoroló 
listáján az átlag fölé helyezte.

Közel-Kelet: az intézményi környezetre hatott az „arab tavasz”

Az „arab tavasszal” áll összefüggésben Bahrein leminősítése A3-ról A4-re, miután a kormányzás hatékonyságát 
veszélybe sodorta a lakosság erőteljes hatalomellenessége. Habár az ország továbbra is az átlag fölött teljesít, 
romlott a pénzügyi információkhoz való hozzájutást.

A Coface szakembereinek értékelése

A Coface mintegy tíz ország besorolását vizsgálta felül azóta, hogy 2007-ben megkezdte az üzleti környezet 
minősítését. Ez a feltörekvő országok cégeinek fizetési fegyelemjavulását tükrözi. „A hét feltörekvő ország 
felminősítése alátámasztja azon tapasztalatunkat, hogy lassacskán mérséklődik a kockázat, ami nem pusztán a 
javuló belső gazdasági folyamatok eredménye. Immár strukturális eredmények is közrejátszanak ebben, 
nevezetesen ezeknek az országoknak a javuló kormányzási tevékenysége.”

Magyarország számára az egyik legnagyobb kockázat az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes 
kiaknázása. Evégett fontos, hogy a hazai vállalatok elszántan merjenek üzletet kötni akár távoli régiókban is. Elengedhetetlen feltétel, hogy a cégek alaposan tisztában legyenek az adott célpiacok kereskedelmi és fizetési szokásaival, valamint az üzleti partnerek pénzügyi helyzetével.

Miközben a magyar piacon a hivatalos forrásokon kívül a sajtóból vagy közvetlenül az üzleti életből is tájékozódhatunk a helyi cégekről, aközben más országokban kevesebb lehetőség áll rendelkezésre hasonló tájékozódásra. Különösen fontos a cégek pénzügyi helyzetének, fizetési szokásainak ismerete, vagy az adott cég ellen – nemfizetés miatt – esetleg folyamatban lévő eljárásokról szóló információ – hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője.

A már meglévő követelések kezelése vagy maga a követelésbehajtás külföldön további ismereteket kíván, és a 
magyar vállalkozó számára gyakran megoldhatatlannak látszhat – nemcsupán a nyelvi nehézségek miatt, hanem a helyi jogi háttér, a várhatóan felmerülő illetékek és költségek ismeretének hiánya vagy a szükséges jogi képviselet 
kiválasztásának nehézsége miatt is. Jóval nagyobb az esély a külföldi követelések beszedésére, ha a 
követelésbehajtást egy professzionális, nemzetközi hálózattal rendelkező szervezet végzi, fajlagosan alacsonyabb 
költségek mellett, akár peren kívül, akár jogi eljárás részeként.