A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2011. január–szeptember között a tavalyi hasonló időszakhoz képest 30 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A drasztikus növekedés fő oka a kényszer-eljárásokban keresendő, ugyanis bár a felszámolások száma is gyarapszik, de nem gyorsuló ütemben. Igazi tisztulás jelei nem látszanak. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. Éppen a múlt héten dőlt be két monstre építőipari cég, a Gropius és a Hérosz.
Jövőre sem lehet a helyzet javulására számítani. Sőt: félő, hogy a várható változások, az adó- és járulékemelés, az áfa felső kulcsának, a minimálbérnek az emelése, az adóbevételek növelését célzó hatósági szigor miatt még több cég dől majd be, illetve ismét mind többen mennek át a szürke- és a feketegazdaságba. A nemzeti valuta gyenge árfolyama kevésbé, de a tetemes árfolyam-ingadozás súlyos kockázatokat hordoz. A cégek bedőlhetnek a devizahiteleik miatt is, hiszen rájuk nem vonatkoznak azok a lehetőségek, amelyek a magánszemélyek devizahiteleinek törlesztését segítik. Mindez tovább mélyítheti a válságot.
Emellett továbbra is problémás a cégszerkezet Magyarországon. Még az eddigieknél is óvatosabbnak kell lenni, s figyelni a gyanús jeleket.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy miközben évente 17–20 ezer céggel nő az új felszámolási eljárások száma, ennek sokszorosára tehető a már megindult eljárások sokasága. Súlyosbítja a helyzetet, hogy közülük soknak az ügye 3–4 éve áll rostokol a bíróságokon. Az pedig tovább jelzi a jelenség drámaiságát, hogy még a Pest Megyei Bíróságot is a fizetésképtelenség veszélyezteti.
Kárpáti ügyvezető elmondta azt is, hogy ma minden ezer forint kintlevőségből 800 forintot a szállítók hitteleznek. Egyre nő a kockázatos cégek aránya, és nagyon gyenge a hitelezők védelme.
Bár a helyzet évek óta romlik, a piac nem tisztul, azonban az ilyen elemzések és a tapasztalatok arra késztetik a vállalkozásokat, hogy még óvatosabbak legyenek.
