Dubaji pr-ügynökség megbízásából és a Penn Schoen Berland nemzetközi közvélemény-kutató cég által készült az a felmérés, amelynek eredménye szerint a 18–24 év közötti arabok szinte egyöntetűen vágynak arra, hogy demokratikus berendezkedésű országban éljenek. A Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Libanon és Irak területén végzett kutatást eredetileg 2010 decemberében és ez év januárjában folytatták, ám az év elején kezdődött tüntetéshullámot követően kisebb mintán megismételték az adatfelvételt.
Az első adatok szerint a kétezer válaszadó kétharmada vélte úgy, hogy a legfontosabb változás, amire hazájának szüksége van, az a demokrácia bevezetése. A második kérdezés eredményeként ez a szám 92 százalékos egyetértési arányra emelkedett. Mindkét adat látványos változás ahhoz 2008-i hasonló kutatáshoz, melynek eredményei szerint nem a demokráciát, hanem a gazdaság perspektívikus fejlődését tartották a legfontosabb problémának a korcsoportba tartozók. Az eredmények szerint Irakban a legnagyobb, 91 százalékos az igény a demokráciára, a katari fiatalok azok, akik a legkevésbé (33%) tartják fontosnak.
Az első és második véleménykutatás között 58 százalékról 77 százalékra nőtt azok aránya, akik jelezték: olyan országban szeretnének élni, ahol nem kell tartani a terrorizmustól. A második kérdezés idején százból csaknem kilenvecen válaszolták azt, amely szerint szeretnék, ha stabilizálódnék a belpolitikai helyzet hazájukban.
A társadalmi berendezkedésen, terrorizmuson és bizonytalanságon kívül további aggodalmakat is megfogalmaztak az arab fiatalok. Sokan beszámoltak arról, komoly megélhetési problémákat tapasztalnak országukban, zavarja őket a gazdagabb és szegényebb rétegek közötti társadalmi szakadék, valamint, hogy az egyes országokban eltérnek az oktatási, tanulási lehetőségek, míg többen pesszimistának érzik magukat a gazdasági fellendülést és a jövőt illetően.
