Korántsem fogható fel rendszerváltásként az a trükk, hogy a hétvégén a légierő volt parancsnoka, a repülésért felelős miniszter, Ahmed Shafiq kapott miniszterelnöki megbízatást, elnökhelyettesi pozícióba pedig Omar Szulejmán, a titkosszolgálat leköszönő vezetője, Mubarak elnök régi szövetségese került.

Nemcsak Egyiptom, hanem az egész régió szempontjából is rendkívüli jelentősége lesz annak, ahogy az ország a 
várható átmenetet kezelni fogja. Egyiptomé a térség harmadik legnagyobb gazdasága, földrajzi politikai jelentősége 
óriási. Ezt mutatja az is, hogy az USA által segélyezett országok listáján a negyedik. Geopolitikai rémálommal lenne 
egyenlő, ha az 1979-i egyiptomi–izraeli békeszerződés óta tartó békés viszony az iszlám fundamentalizmus 
áldozatául esnék.

A társadalmi stabilitás garanciája 1952 óta az egyiptomi katonaság, amely a politikában is befolyásos szerepet 
játszik, hiszen egykori tisztjeit a parlamentben és a civil intézményekben is központi pozíciókba segítette/ültette. 
Eleddig az egyiptomi hadsereg viszonylagos nyugalommal, és a lehetőség szerinti legkisebb véráldozattal kezelte a 
felkelést. A kérdés az, melyik oldalra állnak katonák, ha Mubarak a tüntetők közé lövet. Félő, hogy a hadsereg e tekintetben megosztott. Másrészt viszont a hadsereg erősebb része vélhetőleg a nép mellé 
áll. A színfalak mögött az amerikai és az izraeli hírszerzés és katonaság kétségtelenül erejét megfeszítve igyekszik az egyiptomi hadsereget olyan megoldás felé irányítani, terelni és kényszeríteni, amelyben a Mubarak-féle végjáték 
rendben lebonyolódik.

A Muszlim Testvériség évtizedek óta betiltott szervezet Egyiptomban, több tagját bebörtönözték, megkínozták és 
kivégezték. A politikai reformokat követelő USA nyomására a szervezet 2005-ben indulhatott a választásokon, és a 
parlamenti mandátumok 18 százalékát megszerezve, a legnagyobb független tömböt hozta létre. Tavaly a szervezet 
az általános vélemény szerint manipulált választásokon mandátumait elvesztette. A törvényen kívüliség és a betiltás 
dacára a Muszlim Testvéreknek sikerült befolyásukat, erejüket fenntartaniuk. Ma a szervezet nem is kevéssé szociális és oktatási programjainak köszönhetően széleskörű támogatásnak örvend.

Egyes nyugati vezetők, akik a Mubarak-rendszerrel folytatott évtizedes együttműködést most bagatellizálni 
igyekeznek, most azzal a dilemmával szembesülnek, hogy ha politikai reformot és demokráciát követelnek, akkor 
aligha tudják indokolni a Muszlim Testvériség betiltásának fenntartását. Mivel a Testvériség pontosan tudja, hogy az 
USA-t, Izraelt és másokat is aggaszt az, hogy az iszlám szervezet legitim politikai tényezővé válhat, eddig kevéssé 
hangsúlyosan és pragmatikusan viselkedett, és csupán élelmet osztott és segélyt nyújtott a tiltakozóknak. Fontos, 
hogy a szervezet támogatta, hogy az elnöki funkciót ideiglenesen Mohammed el-Baradei Nobel-békedíjas ellenzéki 
vezető töltse be. 

A 80 millió lakosú, nominálisan csaknem 220 milliárd USA dollár nemzeti jövedelmet termelő és a hatalmas 
jelentőségű Szuezi-csatornát üzemeltető és karbantartó hatóságnak otthont adó Egyiptom sem regionális, sem 
gazdasági, sem geopolitikai szempontból nem elhanyagolható. Az ország tengeri forgalmának mintegy 8%-át 
lebonyolító csatornán át szállítják a világ nyersolaj-termelésének 5 százalékát is. A költségvetés számára a csatorna 
évente 4–5 milliárd dollár bevételt termel. A keményvaluta másik fontos forrása a turizmus, amelynek éves bevétele 
közel 10 milliárd dollár. Átutalások formájában 7–8 milliárd dollár, közvetlen tőkebefektetésként pedig a múlt öt 
évben átlagosan 8,8 milliárd dollár érkezett az országba.

Ha nem uralkodik el az anarchia, nem válik teljesen kaotikussá a helyzet, és a hadseregen belül sincs belharc, a 
gazdaság néhány hét szociális békétlenséggel, politikai vákuummal és a turizmus bevételeinek óhatatlan 
visszaesésével megbirkózik, amennyiben az egyiptomi intézményrendszer (a katonaság, a jegybank és a 
bankrendszer) működőképes marad. Egy ilyen forgatókönyv mellett nem számítunk arra, hogy az szuverén 
adósságszolgálat az állam számára problémát okozhat, és arra sem, hogy az egyiptomi font rohamosan 
leértékelődik. Arra viszont igen, hogy a külföldiek által eladott állampapírokat a nagy állami bankok fel fogják 
vásárolni. A hosszan tartó bizonytalanság viszont aláássa a növekedést, és elsősorban a turizmusnak okoz kárt. A 
Szuezi-csatorna keményvalutában érkező bevételeit (a csatorna folyamatos üzeme esetén) és az átutalásokat a 
békétlenség különösebben nem befolyásolja ugyan, az idegenforgalomból és a külföldi tőkebefektetésekből származó bevételek hamar kiapadhatnak.

Egyiptom és a MENA régió jövője rövidtávon a hadsereg kezében van, attól függ, mennyire hajlandó és képes a 
katonaság a demokratikus átmenetet kezelni. Közép- és hosszabb távon azonban az ország jövőjének 
letéteményesei az egyiptomi nép és választott vezetői. Kétségtelen, hogy a befektetők számára az lenne a 
legelőnyösebb forgatókönyv, ha a hadsereg felsorakoznék el-Baradei mögé, és ezzel üzenné meg Mubarak elnöknek, hogy napjai meg vannak számlálva. Ma dől el Egyiptom sorsa. Az el-Baradei és a Muszlim Testvériség vezette ellenzék egymillió fős felvonulást jelentett be, a katonaság pedig elismerte „az emberek követeléseinekjogosságát”, és ígéretet tett arra, hogy nem lő a békés tüntetőkre. 

Mindent egybevetve, Egyiptom demokratikus átalakulása pozitív fejlemény lenne. Ha azonban az egyiptomi 
demokrácia a szekularizmus talajáról az iszlamizmus felé sodródik, akkor a befektetők mindaddig óvatosak 
maradnak, amíg a költségvetési és a külpolitikai viszonyok ki nem kristályosodnak. Bizonyos tekintetben a helyzet 
Törökországéval mutat rokon vonásokat, ahol az elűzött Erdogan miniszterelnök és Iszlám AK Pártja 2002-ben 
hatalomra kerülve, összeütközütt a szekuláris rendszerrel, melynek része a hadsereg. Végül az AK Párt vált a 
modern iszlám államvezetés modelljévé. Jelenleg még kétséges, hogy a befektetők hajlandók lesznek-e a Muszlim 
Testvériségnek megadni az ártatlanság vélelmét.

Az egyiptomi Hermes részvényindex januárban máris 18,5%-kal esett vissza, a nemzeti valuta viszont cask 0,9%-kal 
értékelődött le a dollárral szemben. Ezzel párhuzamosan az államadósság ötéves CDS (kötvénykockázati 
csereügylet) alapján mért kockázata 238 bázispontról 442 bázispontra emelkedett. A Saxo Bank a múlt héten 
csökkentette az Egyiptomban vállalt kockázatot, most ugyanezt inkább emelné az országra és az egész MENA-
régióra nézve is.