Elindult a lejtőn a világ legbiztosabbnak hitt demokráciája

A megszilárdult és köszvényesedő orbáni illiberális demokráciától való megszabadulásra vannak optimista és kevésbé optimista forgatókönyvek. Erről is beszéltek azon a nemzetközi konferecián, amelyből kiderült: Amerikában is növekszik az aggodalom. Elindult a lejtőn a világ egyik legbiztosabbnak hitt demokráciája: a republikánus vezetésű államok sorra írják át választási törvényeiket, hogy visszaszorítsák a 2020-ban megerősödött demokrata pártot. Mi a közös hát az amerikai és a magyar alkotmányban?

A demokrácia züllesztése és ennek nyomán a hanyatlása ma már nem csak Európában téma: Trump óta az amerikai társadalom egy része is erről beszél. S erről beszéltek az Amerika­–Európa Alapítvány és a Leuven Center for Global Governance Studies támogatásával létrejött, a Transzatlanti Előadások című nemzetközi konferenciasorozat legutóbbi előadói, Kim Lane Scheppele és Halmai Gábor alkotmányjogász.

– A világon egyre több helyen ütik fel fejüket azok, akiket én új autokratáknak hívok – mondja Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, aki eddig alapvetően a magyar alkotmánnyal és annak a demokratikus berendezkedésre gyakorolt rontásával foglalkozott, azonban rögtön az elején leszögezi: megnyomja a vészcsengőt. Elindult a lejtőn az amerikai demokrácia is. A demokráciákat eddig puccsok buktatták meg. A helyzet az, hogy új irányzat alakult ki az utóbbi 10 évben. Most már a választások, azok rendje is képes arra, hogy megbuktassák a demokratikus rendszert. Átcsúsznak a szűrőn a még demokratikusnak és tisztességesnek és szabadnak mondott választásokon az új autokraták, miután populista lózungjaikkal beetetik a társadalom csalódott és lecsúszott rétegeit. Aztán gyorsan átírják a választási törvényt, s ha még úgy látszik is, hogy szabad és tisztességes, mégsem az a következő választás. A fake news, az álhírek világa elhatalmasodik, a migrációs félelmek felnagyítása és propagandája szüli a rasszizmust. A kérdés: az emberek tényleg erre a populista politikára akarnak/akartak szavazni? Nyilván nem, de a feltételek mégis adottak voltak, hogy rájuk szavazzanak. A Gallup Intézet szerint a társadalmi elégedetlenség Amerikában is visszanyúlik az 1970-es évekig.

A 2001. szeptember 11-i terrorcselekmény pedig felerősítette kormányoktól függetlenül azt az érzést az emberekben, hogy a rendszerrel lehetnek problémák.

– Másfél évtizeddel később ez ahhoz vezetett, hogy igazából sem Trumpnak, sem Hillary Clintonnak nem volt lényeginek nevezhető többsége, még ha azzal a hárommillióval több szavazattal a világon szinte mindenhol megnyerte volna Hillary a választásokat. Azonban az amerikai választási törvény a kisebb államok kevesebb szavazóira épült, s erre koncentráltak a republikánusok, így több államot nyertek meg, amivel több elektori szavazatot tudtak szerezni, mint kevesebb állammal, de több szavazóval Clinton. Az elmúlt 20 évben csak egyszer nyertek úgy a republikánusok, hogy több egyéni szavazatot kaptak, mint a demokraták, viszont a demokraták kétszer veszítettek két évtized alatt választást, hogy több szavazatot tudhattak maguknak, mint a republikánusok.

És miközben Hillarynak kellett volna a Fehér Házban ülnie, Trump tudott 3 alkotmánybírót kinevezni a legfelsőbb taláros testületbe, ami egy csapás a demokrata pártra és persze az országra is.

– Trump a fehérek felsőbbrendűségét hirdető ideológiai alapvetésnek köszönhetően nyert 2016-ban – szavazói ma sem ismerik el Biden győzelmét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ő szavazói mindezt az eszmét vallanák. Szavazóinak fele nem Trumpra, hanem Hillary ellenében szavazott. És a felmérések szerint az összes szavazó 22%-a nem akar autokráciát. Hogy Trump kontroll nélkül igazgassa az országot. Magyarországon is kb. ekkora az arány, ennek ellenére ismert a választási eredmény itt is, ott is. Tehát a többség, akárcsak Magyarországon, demokratikus értékeket vall. Ez tükröződött Trump négy éve alatt az alacsony népszerűségi mutatóban. Ugyanez a helyzet Orbánnál is, ott is 30%-os általában a támogatottsága. A 70% mást akar, nem őt. Mégis nyertek mindketten. Trump viszont most 5 kis államot elveszített és 7 millió szavazatot is, így sikerült Bidennek nyernie.

– Ezért kezdték el átírni a republikánusok a saját államaikban – eddig már 4-ben – a választási törvényt, amely igyekszik távol tartani a demokrata szavazókat azzal, hogy nem lehet előszavazni, levélben szavazni, átrajzolják a körzethatárokat, szigorítják a szavazói beazonosítást (nem lesz elég jogosítvánnyal szavazni, márpedig sok bevándorlónak csak az van, és egyéb formákkal akadályozzák a minél magasabb részvételt. Cél az alacsony részvétel – írja le a most zajló nagyívű változásokat Kim Lane Scheppele.

Modellértékűnek tartom a magyar választási rendszert, ami például szolgál most már Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában is – ezt már Halmai Gábor alkotmányjogász mondja, a European University Institute professzora, aki a választási rendszer aránytalanságaival és a módosított alkotmánnyal magyarázza az évek óta megváltoztathatatlan rendszert hazánkban. 2010-ben a szavazatok 53%-ával sikerült a parlamenti helyek 67%át megszerezniük, ezzel a megteremtve a kétharmados többséget. S egy szóval sem említette a kampányban az alkotmány módosítási szándékát a Fidesz, mégis megtette az ellenzékkel való és a társadalmi egyeztetés nélkül. Hogy aztán az amerikai mintára úgy alakíthassa át a választási törvényt, hogy már 45%-kal is meg tudja szerezni a kétharmados többséget. 2014-ben ugyanis ennyi szavazattal nyert a Fidesz. Átírta a körzethatárokat, megtiltotta a levélben szavazást – mint ami elkezdődött Amerikában is. Amikor 2014-ben Princetonban oktattam, akkor New Yorkba kellett utaznom, 2018-ban pedig Milánóba. Magyarországon is az alkotmánybíróság átalakítása volt az egyik legsürgetőbb autokrata rendszerépítő elem, példánkat elsőként Lengyelország követte. Majd az országos bírói állomány 10%-nak a nyugdíjazása volt a következő lépés–sorolja Halmai a fékek és ellensúlyok rendszerének megbontását, amely Orbán illiberalizmusát alapozta meg.

A második rendszerépítő elem az alapvető emberi jogok garanciájának a felszámolása lett. Kezdve a médiatörvénnyel, 2011-ben folytatva a vallási szabadság korlátozásával. A harmadik lépésként kivitelezett új választási törvényt az EBESZ is kifogásolta az unióval együtt, ám hiába. Az Európai Unióban az első illiberális állam lettünk, ahol kiveszett a jogállam, s aki általában szembe megy a fő irányvonallal. 

Halmai elmondja még: teljes mértékben egyetért a Freedom House jelentésével, amelyben Magyarországot hibrid rendszernek írta le, átmenetnek a demokrácia és a diktatúra között.

Az amerikai és magyar hasonlóságok egyre szembetűnőbbek lettek azzal, hogy Trump a négy év alatt a republikánus pártot igyekezett átalakítani autokrata párttá. Pedig ez az ország csak akkor működik, ha két erős nagy pártja van, amelyik egyetért a demokratikus választási szabályokban, abban, hogy vesztes elnök kapitóliumi lázadás nélkül is átadja a hatalmat, meg abban hogy elismeri a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, azaz az alapvető emberi jogokat– erősíti fel aggályait Kim Lane Scheppele. Ugyanisma úgy néz ki, hogy van egy párt, amelyik elismeri, ha veszít, de van egy másik, amelyik nem. Ha pedig ezekben a kérdésekben nincs összhang a pártok között, akkor szétesett a demokratikus rendszer is. – Ha a következő választást azok a szabályok határozzák meg, amelyeket most sorra fogadnak el a republikánus vezetésű államokban – számuk, ugyebár több, mint a demokrata vezetőségűeké –, akkor előáll az a helyzet, hogy kijelentsük: Amerika nem demokrácia többé. Ron DeSantis, Florida kormányzója Trumpnál is veszélyesebb, autokrata elméletet vall, s ha ő állna a párt élére, mint leendő elnökjelölt, akkor félelmeim beigazolódnak, sőt a Trumpénál is rosszabb lenne a helyzet. Orbán az első ciklusban, 2002-ben a koalíciós párt miatt nem tudott nagyívű antidemokratikus rendszer-építésbe kezdeni, Trump ugyanígy volt ezzel négy évig. De Santisszal viszont beteljesülne a rendszerátalakítás fejtegeti Scheppele.

Paradox a helyzet, mert ahhoz képest, hogy a kétharmados győzelmet kisebbségi szavazattal el lehet érni, mégsem kizárt, hogy a 10 év után összefogott, egységesnek látszó ellenzék képes győzni. Még ha nem lesz is meg a kétharmada. Az alkotmányt viszont nem lesz képes módosítani – a benne lévő sok-sok aknával. A Fidesz kezében van az alkotmánybíróság, a kúria, az ügyészség – legalább 9–12 évig. Most ráadásul új rendszer-építésbe kezdett a kultúra és az oktatás területén. Hármat kivéve: Fidesz oligarchákkal privatizálja az összes magyar egyetemet Orbán. Nem tett ellene az Európai unió sem, hacsak annyit nem, hogy kijelentette, ezt nem fogja finanszírozni. Úgy látszik, a beindított orbáni folyamat megállíthatatlan a jelen pillanatban. Egyébként úgy gondolom, hogy Németország bűnrészes az illiberalizmus kiépítésében. Ám az Európai Néppárt támogatása nélkül Brüsszel merészebbet lép.

Nagyon súlyosnak ítéli meg Halmai Gábor az alkotmányos helyzetet Magyarországon, amit ő illiberális autokráciának nevezett.

A DK legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a szavazók 72%-a valószínűsíti, hogy választási csalás lesz 2022-ben. Ezért az ellenzéknek jeleznie kell a kampányban, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés keretében új alkotmányt alkot.

Ha az ellenzék megnyeri a választást, nem tud tenni semmit az alkotmánnyal, mert alá van aknázva. Márpedig kétharmaddal aligha győz. A most létrehozandó magánjellegű alapítványokból pedig a Fidesz finanszírozni tudja magát továbbra is. Ezért azt is feltételezem, nem feltétlenül akar nyerni Orbán Viktor. Hisz’ biztosítva van a lojális oligarchákkal alátámasztott rendszer működőképessége. És egyetértek Halmai Gáborral, az alkotmányt újra kell írni. Az amerikairól is elmondhatom, hogy a világ egyik legdemokratikusabb alkotmánya született meg 232 éve. De ma a világ egyik legantidemokratikusabb alkotmánya, mert olyannyira megváltozott körülöttünk a világ. S hogy lehet elkerülni a jövőben ezeket az aknákat?

Kim elmondta: először is a pártok működését kell szabályozni, hogy a kormányzást, méghozzá csakis a demokratikus kormányzást valósíthassák meg. Átláthatóknak kell lenniük. Tiltani kell a diszkriminációt, azaz, hogy ők bárkit is diszkrimináljanak. S nem utolsósorban a választási törvény megírásában kell akkurátusnak lenni, tekintetbe véve az EBESZ és a Velencei Bizottság ajánlásait.

De óva intek attól, amit eddig is csinált a Fidesz.

Azzal érvelt, hogy azért tökéletes a választási törvény, mert mindenhonnan a pozitívumokat vette át. Németországtól kezdve Amerikán át. Nos, ezzel épp az ellenkezőjét bizonyítja. Ilyet ne csináljunk. A kétfordulós választási rendszer volt igazán működőképes és tisztességes. – Semmilyen magyar ellenőrző testület, és semmilyen brüsszeli intézmény sem tud intézkedni a most létrejött alapítványokkal szemben. Márpedig az átalakulás azt jelenti, hogy az egyetemek elveszítették autonómiájukat Magyarországon. Ők – azaz a Fideszből álló igazgatóságok döntik el, kit rúgnak ki és kit neveznek ki. Nemcsak gazdálkodási, pénzügyi tekintetben, hanem a tanszabadság, a tanmenet tekintetében is. S ugyanez a helyzet a kulturális intézményekkel, a gazdálkodó szervezetek többségével is. A MOL-t nemrég ugyanennek a mintájára alakították át. Tehát az állami tulajdont szép lassan átjátszották a Fidesz-oligarcháknak.

Épp az alapítványi átalakítások kapcsán Kim Lane Scheppele elmondta:

– Orbán nem bánja, ha elveszíti a következő választást, nemcsak azért, mert anélkül is megvan a pénzügyi biztonsága, hanem azért is, mert a rendszert úgy építette fel, hogy nem kell félnie a felelősségre vonástól, egyik bíróság sem fog Orbán ellen menni. Az is megmagyarázhatatlan, hogy az egyik legrosszabbul teljesítő ország lett Magyarország a Covid-járvány idején, s mégsem csökkent a Fidesz népszerűsége. A mágikusnak tekinthető oltási kampány azonban meghozta eredményét, sikerült elfedni vele az elégtelen közegészségügyi rendszert.

A beoltottak pedig ezek után csak dicsérni fogják a rendszert és azt mondják, hálás vagyok a kormánynak. Ezt ugyanúgy elmondhatom Amerikáról, csak itt épp ez fog segíteni, hogy az ország megszabaduljon az jövőbeli autokrata rendszertől.