…mostanában nem tudnak megbirkózni az áradattal. Vagy nem akarnak. Napjában csak 15–20 embert engednek be, önkényesen megválasztott időpontokban, nehezen átlátható szempontok alapján. Elvileg a kisgyerekes családok előnyt élveznek, csakhogy a tábor tele van ilyenekkel. Egyesek már egy hónapja vesztegelnek a sárban, szemétben, a levegőben átható fekáliaszag terjeng. Nincs wc, orvosi ellátás, az ivóvíz egyetlen vezetéken érkezik. Élelmet – ásványvizet, kenyeret és halkonzervet –naponta egyszer a magyar tisztviselők osztanak. Az UNHCR és civil szervezetek munkatársai adnának mást is, de őket a magyar határőrség nemigen engedi a helyszínre. A rászorulók a világszervezet menekültügyi szakembereitől pl. nem kaphatnak sátrakat, mert a magyar fél megtiltotta. Az ENSZ-intézmény regionális szóvivője Pardavi Mártával, a Helsinki Bizottság társelnökével úgy látja, hogy a magyar állam szándékosan nem törődik a kialakult állapotokkal, mert ily módon igyekszik elrettenteni az érintetteket, jóllehet ez sérti a nemzetközi jogot. Ezzel szemben a magyar kormányszóvivő azt közölte, hogy Magyarország megtartja az uniós és más szabályokat. Egy 17 éves afgán fiú, aki a tálibok elől menekült el, azt mondja, most már szeretnének megérkezni valahová.
A Bizottság elnöke megerősítette, hogy a szolidaritás nem lehet egyirányú utca és elveszthetik az uniós támogatást azok a keleti tagok, amelyek elutasítják a menekültek befogadását – jelentette a The Daily Telegraph. A magyarok, csehek, lengyelek és szlovákok élesen elutasítják Juncker tervét, mondván, hogy az korlátozza a nemzetek jogát a saját menedékpolitika megvalósítására. A most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint a három héttel ezelőtt tartott ülésen több biztos is arról beszélt, hogy kizárhatják a kohéziós alap áldásaiból azokat az országokat, amelyek elvetik a kvótát. Diplomaták szerint ugyanakkor Juncker óvatlan volt, hogy újraélesztette a vitát, miután az unió kettészakadhat, hiszen a betelepítések miatt Magyarország népszavazást tart. Az illetékes biztos a tanácskozáson bírálta ellenben bizonyos tagállamok hozzáállását, mivel az messze esik az európai eszményektől.
Az US News and World Report írja: az Európai Roma Jogi Központ vezetője azt mondta az újabb kötelezettségszegési eljárás megindítása után, hogy Magyarország nem tett eleget az Emberi Jogi Bíróság döntésének és nem vetett véget a roma gyerekek elkülönítésének. Sőt, a magyar hatóságok önkényesen továbbra is ezreket kényszerítenek a pálya szélére egy előítéletektől átitatott oktatási rendszerben. Márpedig ez az agresszív diszkrimináció megfosztja a siker lehetőségétől a kicsiket és újabb nemzedéket csal a nélkülözés és a szegénység csapdájába. A Bizottság azért lépett fel Magyarország ellen, mert nálunk aránytalanul sok a roma gyerek a kisegítő iskolákban, illetve túl sokukat szegregálják a normál tanintézményekben. Ehhez képest az emberi erőforrások minisztériuma azt közölte, hogy az EU bosszút akar állni, amiért az Orbán-kormány elutasítja a menekültek betelepítését. A közlemény érthetetlennek nevezi a bírálatot és azt javasolja, hogy az unió ismerkedjen meg a tényleges helyzettel. Lázár János szerint pedig még azt sem tudják igazából, mi Brüsszel baja.
Az Egyesült Államok után az unió vezető hatalma is arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása egyértelműen a Kelet-Ukrajnáról kötött békemegállapodás végrehajtásától függ – jelentette a Yahoo. A német külügyminiszter elismerte, hogy a szervezeten belül erősödik a nyomás bizonyos tagállamok részéről a megtorló intézkedések eltörlésére. Neveket nem említett, de a jelentés rámutat, hogy a retorziók fenntartását leginkább a magyarok és az olaszok ellenzik, velük szemben állnak a lengyelek és a baltiak. Steinmeier hozzátette, hogy nehéz lesz közös álláspontra jutni a hónap végén esedékes tanácskozáson és igazából fogalma sincs, mi várható. Ugyanakkor tagadta, hogy új hidegháború lenne kialakulóban. Mint mondta, meg kell találni az egyensúlyt az elrettentés és az enyhülés között.
A szélsőjobb vereséget szenvedett Ausztriában, máshol viszont erősödik. Erre hívja fel a figyelmet a The Economist hetilap, amely az osztrák elnökválasztás eredményét részben belső, részben európai okokra vezeti vissza. Így elsősorban arra, hogy a sógorok soha nem néztek szembe teljesen háborús bűnrészességükkel. Ezt testesíti meg a Szabadságpárt, amelyet egykori SS-tisztek alapítottak, bár a valamikori antiszemitizmust napjainkra az iszlámellenesség váltotta fel. Hofer nyíltan azt állítja, hogy a muzulmánok elárasztják Európát. Azonkívül a szavazóknak végképp elegük van a két nagy – a szocialista és a néppárt – bennfentes politizálásából.
Ami a külső tényezőket illeti, a populista jobboldal nagyot lépett előre, amikor a menekültek miatt felkorbácsolta a félelmeket. Közülük Orbán Viktor és a lengyel Jog és Igazságosság posztszovjet nacionalisták. A Jobbik pedig leplezetlenül rasszista köntöst öltött. A nagy pártok nem tudják, mi tévők legyenek ezekkel az erőkkel. A populisták a menekültválságot arra használják, hogy a nemzeti büszkeségre és az elit hanyatlására hivatkozva körbeudvarolják az idős, szegény és nosztalgiázó választókat.
Ausztriában a közép megmutatta, hogyan nem szabad, amikor az idegenellenes jobboldal mellé állt, ahelyett hogy szembeszállt volna vele. A végeredmény könnyen az ellenkezője is lehetett volna. Joggal rémülnek meg a mérsékeltek másutt.