Az egy híján huszadik főenergetikusi és innovációs szemináriumot az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) esztergomi szervezete hozta tető alá. A háromnapos programot Oláh György Nobel-díjas professzor levélben üdvözölte, és azt írta: „A világ nagy energia-, üzemanyag-nehézségek előtt áll, és minden racionális megoldást, beleértve a mi methanol-gazdaságunkat is komolyan kell tekintetbe venni.”
A magyar energiastratégia 2030-ig szóló elképzeléseinek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése; megújuló energia a lehető legmagasabb arányban; biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció; kapcsolódás az európai energia-infrastruktúrához és a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása.
Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, ütemezésüket, a fejlesztések forrásigényét.
A fejlesztési elképzelések között szerepel, hogy a jelenlegi 30–35 százalékos hatásfokú gázerőműveket 50–55 százalékos hatásfokúak váltsák fel. Tetemes megtakarításokat remélnek az épületenergetikai korszerűsítésektől. Növelni kívánják a megújuló energiák bevonását, arányukat 20 százalékra növelnék, aminek egyik eszköze lehet a kétpólusú mezőgazdasági modell, az élelmiszer- és az energetikai célú növények váltakozó termesztése. A zöldáram mai háromszázalékos részarányát 15 százalékra kívánják emelni. Fontosnak tartják a paksi fejlesztéseket is, amelyek nélkül a jelenlegi mintegy 10 milliárd köbméter gázimportot 18 milliárdra kellene növelni.
Különleges előadást tartott Li Dong, a Kínai Tudományos Akadémia Kantoni Biomassza-intézetének kutatója. Jelenleg a kínai energiafelhasználás 68 százalékának szén a forrása, 19 százalék az olaj, 4,4 százalék a gáz, és 8,6 százalékot tesznek ki vízi, nukleáris, szél és egyéb megújuló energiaforrások. Úgy számolnak, hogy 2020-ra 450–610 millió tonna olajra lesz szükségük, de a hazai termelésük csak 180–200 millió tonna. A gázigény is látványosan megnő, miközben a hazai források ahhoz sem elegendőek. Ezért egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biomassza-felhasználás lehetőségeire, s ehhez szinte minden anyagot és hulladékot hasznosítanak.
Potenciális biomassza-források az energianövények. Két éve már 318 ezer tonna növényből készült energia. Olyanokból is, mint a manióka, az édesburgonya, az articsóka és a békalencse. A cellulózalapú növények – például rizs és búza – szalmájából már 150 millió tonnát használnak fel az erőművekben. Nagy szerepet kapott Kínában a biodízel is. Tíz biodízelgyár működik 50 ezer tonnás éves kapacitással. Kidolgozták a repülőgépek bio-üzemanyagát is. A kísérleti laboratórium ezertonnás évi kapacitással működik.
A jövő technológiája a mikrobiológiai üzemanyagcelláké – jelezte a fejlődés egyik irányát a kínai kutató. A biogáznak is nagy gyakorlati hasznát veszik: 2010-ben 40 millió háztartásban használták fűtésre, főzésre, világításra és melegvíz-előállítására.
Ugyancsak a legmodernebb technikát vetik be Magyarországon, a makói árok néven ismertté vált területen. Ott kutat a Falcon-TXM olajtársaság, amelynek ügyvezető igazgatója, dr.Szabó György elmondta: hosszabb távon a hazai nem konvencionális gáz (Dráva mellék, Makói medence) készletek hasznosításának szerepe is nőhet a hazai energiaigények kielégítésében. Feltétele az aktuális piaci árakkal versenyképes kitermelési technológia kifejlesztése, vagy adaptálása, és a hazai nem konvencionális szénhidrogén készletek mielőbbi kitermelhetőségét lehetővé tevő K+F+I tevékenység felgyorsítása. Beszélt arról is, hogy a rendkívül bonyolult technológia használata mellett igen gondos mérésekkel figyelik a környezetre gyakorolt hatásokat, és teljes tudásukkal igyekeznek elkerülni a károkozást.
Egy másik rendkívüli újdonságról Steier József beszélt. Bemutatta a smaragdfának elnevezett fajtahibridet. A rendkívül gyorsan növő fa a feketeszénnel vetekedő, 4500 kcal/kg energiatartalmú. Igen magas a széndioxid-megkötő képessége, leveleinek magas protein- és nitrogéntartalma kiváló takarmány, a méhek finom mézet készítenek a nektárjából, virágporából.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén arról volt szó, hogyan járulhatnak hozzá az egyes szakterületek az ellátásbiztonság növeléséhez. Miklós László, a MOL igazgatója arról a tervről beszélt, amely a térség országai közötti vezetékrendszer kiépítésével teszi lehetővé a gázellátás biztonságának erősítését. Dr.Szabó György elmondta, hogy cége eddig 300 millió eurót költött a kutatómunkára, amely makói térség mélyén fekvő gázmezők feltárását segíti a jelenlegi tudás szerinti legmodernebb eszközökkel. Steier József azokról a kísérletekről számolt be, amelyekkel Kelebia térségében szereztek tapasztalatokat a smaragdfával, s amelyek révén olyan mezőgazdaságilag használhatatlan területeket lehet bevonni az energiatermelésbe. Bencsik János, az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának elnöke, korábbi energetikai államtitkár, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben létrehozott Nemzeti Alkalmazkodási Központ munkájáról számolt be. Ettől az intézménytől azt várják, hogy komplexen térképezze fel és elemezze azt az információs adatbázist, amely a víz-, az energia- és az élelmiszerbiztonság szempontjából ad pontos és fontos képet az ország állapotáról.
