Az ipari méretű energiatároló berendezések elterjedése új megoldást kínál a villamosenergia-rendszerek napjainkban zajló átalakulása közben adódó problémákra, a hálózatok működésének biztonságosabbá és hatékonyabbá tételére, valamint a megújuló alapú erőművek rendszerbe illesztésére. Az energetikai ágazatban folyó fejlesztéseknek köszönhetően több tíz, akár száz megawatt teljesítményű energiatároló berendezések megjelenése várható, amelyek gazdaságos eszköznek bizonyulhatnak az ingadozó termelés kiegyenlítésére, a csúcsterhelések kielégítésére, valamint a szabályozási lehetőségek javítására.

„A fejlesztések egyik iránya a levegő cseppfolyósítására épülő energiatároló rendszerek elterjesztését szolgálja. A technológia lényege, hogy a levegőt alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson cseppfolyósítják az így elraktározott energia pedig a gáz szabályozott módon történő felengedésével nyerhető ki. A technológia egyszerre kínál gazdaságos eszközt az akár 10–200 MW teljesítményű energiatároló berendezések megvalósítására, valamint az alternatív hajtású gépjárművek továbbfejlesztésére” – emelte ki előadásában Richard A. Williams professzor, a Birminghami Egyetem Műszaki és Természettudományi Karának vezetője az Okos Jövő Innovációs Klaszter konferenciáján megtartott előadásában.

„Energiafüggőségünk csökkentéséhez és a megújuló energiaforrások részesedésének növeléséhez elengedhetetlen az új technológiák alkalmazása. Emellett a világpiaci versenyben is azok az országok fognak helyt állni, amelyek az újító megoldásokat az elsők között veszik át. Az okos hálózatok és az energiatárolás szervesen kapcsolódik az energetikai célok eléréséhez” – mondta Hizó Ferenc, a fejlesztési tárca zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára. Az új villamosenergia-tárolási eszközökkel gazdaságosabban lehet biztosítani a rendszer stabilitását, s az új technológiák segíthetik az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kihasználását is. Ehhez viszont elengedhetetlen az intelligens energetikai hálózatok és az okos mérési lehetőségek kiaknázása is.

A tárolóberendezések fejlesztése gőzerővel zajlik világszerte, s bőven van még tér a továbblépésre. „Az elsődleges cél a tároló telepek kapacitásának növelése. Emellett hasonlóan fontos szempont a szabályozhatóság fejlesztése, ugyanis a feltöltések és kisütések nagy száma a berendezések élettartamát jelentősen behatárolja, de ugyanilyen fontos az áramátalakító inverterek fejlesztése is” – tette hozzá a konferencián elhangzottakhoz Balogh Attila, az ABB szenior értékesítési mérnöke. A fejlesztések eredményeképpen Németországban már sikerült olyan nagy teljesítményű akkumulátorokat előállítani, amelyek 10 ezer feltöltés után is névleges teljesítményük 85 százalékán képesek dolgozni. „Mindez azért is fontos, mert például az elektromos autózásnál elvárás, hogy az akkumulátorok teljesítőképessége 10 éves használatot követően se essen névleges teljesítményük 80 százaléka alá” – támasztja aláBalogh Attila példával a fejlesztések hasznosításának sokrétűségét.

Az Okos Jövő Innovációs Klaszter jogelődje 2008-ban alakult, majd tevékenysége 2013-ban fordult az okos mérési és okos hálózati technológiák elterjesztése irányába. A szervezet akkor vette fel az Okos Jövő Innovációs Klaszter nevet. Célja az intelligens mérési és okos hálózati technológiák elterjesztése, illetve műszakilag megvalósítható és gazdaságilag megtérülő olyan kezdeményezések, melyek alkalmassá teszik a hazai energetikai rendszereket az egyre elosztottabban működő erőműpark befogadására, illetve a liberalizált villamosenergia-piacon létrehozott termék-innovációk bevezetésére.