A bankunió létrehozásának célja a résztvevő bankok iránti bizalom megszilárdítása volt: az európai betétbiztosítási rendszer megerősíti majd a bankuniót és a pénzügyi stabilitást, alátámasztja a bankbetétesek védelmét, valamint csökkenti a bankok és az államháztartás egymástól való függését. © European Union 2015 A ma elfogadott javaslatok azon lépések részét képezik, amelyeket az öt elnök jelentése vázolt fel az EU gazdasági és monetáris uniójának megerősítése érdekében. A Bizottság jogalkotási javaslata euróövezeti szinten garantálja a polgárok bankbetéteit. A javaslatot közlemény kíséri, amelyben az betétbiztosítási rendszer létrehozásával párhuzamosan további intézkedéseket körvonalaz a Bizottság a bankrendszer még meglévő kockázatainak további csökkentésére. Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök a következőket mondta:„Nem hozható létre stabil és prosperáló gazdasági és monetáris unió a bankunió kiteljesítése nélkül. Az európai betétbiztosítási rendszerre irányuló bizottsági javaslat a nemzeti betétbiztosítási rendszereken alapul, és az európai rendszer csak a közösen elfogadott szabályok maradéktalan betartása esetén lesz hozzáférhető. Ezzel párhuzamosan további intézkedésekre van szükség a bankrendszerben lévő kockázatok csökkentésére. Meg kell gyengítenünk a bankok és az államháztartás közötti kapcsolatot, és át kell ültetnünk a gyakorlatba azokat a szabályokat, amelyek garantálják, hogy ne az adófizetőknek kelljen elsősorban állniuk a bajban lévő bankok által benyújtott számlát.” Jonathan Hill, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „A válság rávilágított az egységes valutarendszer általános strukturális gyengeségeire. Azóta létrehoztuk az egységes felügyeletet és az egységes szanálási hatóságot. Eljött az ideje, hogy megkezdjük az egységes betétbiztosítási rendszer kiépítését. Fokozatosan kell haladnunk, és közben gondoskodnunk kell arról, hogy a kockázatcsökkentést kockázatmegosztás kísérje. Feltett szándékunk, hogy ezt megvalósítsuk.” A rendszer három szakaszban, fokozatosan jönne létre. az elsőben a nemzeti garanciarendszerek viszontbiztosításáról lenne szó, amelyet három évvel később váltana fel egy, az európai betétbiztosítási rendszer fokozatosan növekvő hozzájárulásával működő együttbiztosítási rendszer. Az utolsó szakaszban, 2024-ben jönne létre az európai betétbiztosítási rendszer végleges formája. A rendszer erős biztosítékokat tartalmazna a „morális kockázat” és a visszaélések ellen, ezzel ösztönözve, hogy a nemzeti rendszerek körültekintően kezeljék az őket érintő potenciális kockázatokat. A nemzeti rendszerek csak akkor vehetnék igénybe az európai betétbiztosítási rendszer eszközeit, ha maradéktalanul megfelelnek a vonatkozó uniós jognak. A rendszer fő jellemzői Az európai betétbiztosítási rendszer: – a meglévő rendszerre épül: az európai szabályokkal összhangba hozott nemzeti betétbiztosítási rendszerekből áll; a betétesek továbbra is azonos szintű védelemben részesülnek (100 000 EUR); – fokozatosan, lépésről-lépésre kerül bevezetésre; – a bankszektor tekintetében összességében költségsemleges: az európai betétbiztosítási rendszerbe befizetett hozzájárulásaikat a bankok levonhatják a nemzeti betétbiztosítási rendszerekbe eszközölt befizetéseikből; – kockázattal súlyozott: a kockázatosabb bankoknak többet kell befizetniük, mint a biztonságosabbaknak, és ez a jellemvonás a rendszer lépcsőzetes bevezetésével egyre hangsúlyosabbá válik; emellett kezdettől fogva kockázatkiigazítás alkalmazható; – szigorú biztosítékokkal védett: például csak azokat a nemzeti rendszereket biztosítja, amelyek megfelelnek a feltételeknek, és összhangban vannak az uniós szabályokkal; – Az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó javaslatot közlemény kíséri, amelyben a Bizottság a kockázat csökkentésére irányuló intézkedéseket, például azokat a majdani javaslatokat vázolja, amelyek biztosítják, hogy a bankok megfelelően diverzifikálják szuverén kockázataikat. – az euróövezeti tagállamok számára (amelyek bankjai az egységes felügyeleti mechanizmus alá tartoznak) kötelező, azonban nyitva áll a bankunióhoz csatlakozni kívánó más uniós tagállamok számára is. Út az európai betétbiztosítási rendszer felé 1. szakasz: Viszontbiztosítás A bizottsági javaslat az első három évre – 2020-ig – viszontbiztosítási megközelítést javasol. Hogyan működik ez: – a nemzeti betétbiztosítási rendszer csak abban az esetben veheti igénybe az európai betétbiztosítási rendszer eszközeit, ha saját forrásai kimerültek, és – mint minden további szakaszban is – megfelel a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv szabályainak; – az európai betétbiztosítási rendszer eszközei csak bizonyos határig nyújtanak kiegészítő forrásokat a nemzeti rendszerek számára. Biztosítékok szabályozzák majd az esetleges morális kockázatokat, valamint azt, hogy a nemzeti rendszerek csak indokolt esetben vegyék igénybe az európai alap eszközeit. Ezen belül az európai források csak azoknak a tagállamoknak állnának rendelkezésükre, amelyek teljes mértékben alkalmazzák a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseit. Az európai betétbiztosítási rendszer forrásainak felhasználását szigorúan ellenőriznék. A nemzeti rendszereknek maradéktalanul vissza kell fizetniük azokat a forrásokat, amelyekről kiderül, hogy azokat indokolatlanul fizették ki számukra. Ez az első, viszontbiztosítási lépcső segít meggyengíteni a bankok és az államháztartás egymástól való függését. Ahhoz azonban, hogy a nemzeti rendszereknek teljes értékű, minden bankuniós betétnek pedig azonos szintű védelmet biztosító betétbiztosítási rendszer jöjjön létre, többre van szükség. Ezt szolgálja a második lépcső. 2. szakasz: Együttbiztosítás A 3 éves viszontbiztosítási szakasz után 2020-tól az európai betétbiztosítási rendszer fokozatosan közös felhasználású rendszerré alakul ál („együttbiztosítás”), amelyre továbbra is megfelelő korlátok és visszaéléssel szembeni biztosítékok vonatkoznak. Az előző szakaszhoz képest a döntő különbség az, hogy a nemzeti rendszerek még az előtt igénybe vehetik az európai rendszer biztosította forrásokat, hogy saját forrásaik kimerülnének. Az európai rendszer forrásai attól a pillanattól kezdve felhasználhatók a költségek egy részének fedezésére, hogy a betétesek számára kifizetéseket kell teljesíteni. Ez a nemzeti rendszerek és az európai rendszer közötti kockázatmegosztás magasabb fokát jelenti. Az európai betétbiztosítási rendszer által fedezett részarány kezdetben viszonylag alacsony lesz (20%), majd egy négyéves időszak alatt fokozatosan emelkedik. 3. szakasz: Teljes biztosítás Az európai betétbiztosítási rendszer által viselt kockázat részaránya 2024-ig fokozatosan 100%-ra emelkedik. Ugyanebben az évben kezdi meg teljes körű működését az Egységes Szanálási Alap, és ugyanekkor lépnek teljes mértékben hatályba a betétbiztosítási rendszerekről szóló jelenlegi irányelvben foglalt rendelkezések. Európai Betétbiztosítási Alap Az Európai Betétbiztosítási Alap kezdettől fogva része a rendszernek. Az alap finanszírozása közvetlenül, kockázattal kiigazított banki hozzájárulások útján történik. Az Európai Betétbiztosítási Alap irányítását a már létező Egységes Szanálási Testület végzi majd. Kockázatcsökkentő intézkedések Az európai betétbiztosítási rendszer bevezetése mellett és a jogalkotási javaslattal kapcsolatos munkával párhuzamosan a Bizottság intézkedéscsomagot terjeszt elő a bankuniós kockázatok csökkentése és az egyenlő versenyfeltételek érvényesítése érdekében. Ezek a következőket foglalják magukban: – Az egységes felügyeleti mechanizmus lehető leghatékonyabb működésének biztosítása érdekében a prudenciális szabályok alkalmazása terén biztosított tagállami opciók és mérlegelési lehetőségek csökkentése. – A nemzeti betétbiztosítási rendszerek harmonizálása. – A nemzetközi szinten elfogadott, bankokra vonatkozó szabályozási keretrendszer fennmaradó elemeinek végrehajtását célzó jogszabályok megalkotása; ide tartoznak mindenekelőtt a banki tőkeáttétel korlátozásával, a bankfinanszírozás stabilitásának biztosításával és a kockázattal súlyozott eszközök összehasonlíthatóságának javításával, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács teljes banki veszteségabszorpciós kapacitásra (TLAC) vonatkozó ajánlásainak 2019-re történő végrehajtásával kapcsolatos szabályok. Mindezek célja, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a bajba jutott bankok számára az adófizetők pénzén kívül is. – A meglévő szabályok végrehajtása annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb közpénzt kelljen felhasználni egy fizetőképes és stabil bankrendszer működtetéséhez. – A fizetésképtelenségi jog fokozottabb közelítése a tőkepiaci unióról szóló cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően. – A bankok szuverén kockázatainak prudenciális kezelésével kapcsolatos kezdeményezések, így például a bankok egyedi szuverénekkel szembeni kitettségének korlátozása a kockázatok diverzifikálása céljából. A felsorolt intézkedések mellett a Bizottság biztosítani kívánja, hogy a tagállamok teljes mértékben ültessék át az e területre vonatkozó, már elfogadott jogi aktusokat, így a bankok helyreállításáról és szanálásáról, valamint a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014. évi irányelveket. A Bizottság adott esetben már kötelezettségszegési eljárásokat indított e célból (lásd: IP/15/5827). Háttér-információk A gazdasági és költségvetési integráció hosszú távú tervének részeként[1] a Bizottság 2012-ben bankunió létrehozását javasolta a bankrendszer szilárd alapokra helyezése és az euróba vetett bizalom helyreállítása céljából. A terv szerint a bankunió fokozatosan, először a bankfelügyelet európai szintre helyezése, azután a banki válságkezelés egységes keretrendszerének létrehozása, végül a betétek védelmének közös rendszere révén jön létre. Míg az első két lépés az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus létrehozása útján már teljesült, a közös betétbiztosítási rendszer még nem jött létre. Az öt elnök 2015. június 22-i jelentése[2] és a Bizottság ezzel kapcsolatos, 2015. október 21-i közleménye[3] világos tervet vázolt fel a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítésére, ezen belül a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok további mérséklésére. A bankunió kiteljesítése a teljes és mélyreható GMU felé vezető út elengedhetetlen lépése. Az egységes és teljes mértékben integrált pénzügyi rendszer létrehozása a közös valuta szempontjából is fontos, hiszen növeli a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának hatékonyságát, a kockázat tagállamok közötti megfelelő diverzifikálása révén elősegíti a gazdasági sokkok kezelését, és fokozza az euróövezeti bankrendszerbe vetett bizalmat. Az öt elnök jelentése kitér arra, hogy hosszabb távon létre kell hozni az európai betétbiztosítási rendszert mint a bankunió harmadik pillérét az egységes felügyeleti mechanizmus által megvalósuló bankfelügyeleti rendszer és az egységes szanálási mechanizmus által megvalósuló bankszanálási rendszer mellett. Nemzeti betétbiztosítási rendszerek már ma is működnek, és személyenként és adott bankban vezetett bankszámlákként 100 000 EUR összegig garantálják a betéteket, ám jelenleg ezeket nem támogatja közös európai rendszer. További információk: Lásd:MEMO/15/6153
[1] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy bankunió kiépítését eredményező ütemtervről (COM(2012) 510, 2012.9.12.). [2] „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása” – az öt elnök 2015. június 22-i jelentésehttp://ec.europa.eu/priorities/economic-monetary-union/docs/5-presidents-report_hu.pdf [3] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Központi Banknak – Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé (COM(2015) 600 final, 2015.10.21.). |