Jobb későn, mint soha: a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. „pályázatok magyarul”, továbbá az ugyancsak mostantól kattintható www.nyeromagyarok.eu honlap (szerencsésebb lett volna, ha a „magyar nyerők” vagy „magyar nyertesek” címet kapja) már rég, európai uniós tagságunk kezdetétől időszerű lett volna, tekintettel arra, hogy nem mindenki ért, beszél angolul, miáltal a hasonló témákban eleve létező portálok információit sem tudja tanulmányozni.
Miközben (sokak, az egész ország számára) csillagászati pályázati pénzekről van szó. Csak ügyesnek, szemfülesnek kell lenni, és nagyon sok vállalat, vállalkozás, szervezet, oktatási és egészségügyi intézmény, művészeti ágazat stb. nyerhet tetemes pénzeket, vissza nem térítendő hiteleket az európai uniós tagságunk révén. MikéntKiss Antal, a Magyar Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója ma délben újságírók előtt a többi között elmondta: máris hatvanhat nyitott pályázatot töltöttek föl a portálra 1,5 milliárd euró (kb. 450–460 milliárd forint) értékben. A kínálatot s választékot természetesen mostantól folyamatosan bővítik.
Az évente ötszáznál is több pályázati lehetőség az európaiság jegyében (tekintettel arra, hogy földrészünk nyolc országában van számottevő magyar populáció) különös figyelmet szentel a határon átnyúló kezdeményezésekre, „így ezek a pénzek az Európában élő teljes magyar nemzeti közösség további fejlődését szolgálhatják”.
A miniszteri biztosként dolgozó ügyvezető kiemelte, hogy a mostani EU-s költségvetési időszakban, azaz 2014–20 között évente 130 milliárd euró értékű (öt-hatszáz pályázatra elegendő) közvetlen uniós forrással számolhatnak a tagországok. A többi között állami szervek, civil szervezetek, alapítványok, cégek, háttérintézmények, önkormányzatok által elnyerhető támogatások főként a kutatás és fejlesztés, az innováció, az oktatás, a közlekedés, a környezetvédelem-klímapolitika és az energetika területein hasznosulhatnak. Kiss újólag aláhúzta: „a pályázatok döntően konzorciálisak, több országból származó résztvevők összefogásával is elnyerhetők, a rendszer tehát kiemelten kedvez a határokon átívelő szakmai együttműködéseknek is”.
Az új szervezetről, a Magyar Fejlesztési Központ tudható, hogy a kormány a múlt év utolsó hónapjában hozta létre; székhelye a magyar főváros, emellett képviselete van Brüsszelben.
Ez alkalommal mutatták be újságíróknak a „nyerő magyarok” (www.nyeromagyarok.eu) honlapot is, amely a központi uniós forrásokból megvalósított sikeres magyar pályázatok prezentálására hivatott. A sokaknak (mindenekelőtt a nyerteseknek) büszkeségre okot adó felületen jelennek meg a brüsszeli közvetlen forrásokból megvalósult pályázatok. Érdekes, olvasmányos, tanulságos, követendő példák!
A sajtóesemény részvevői megtudhatták, hogy a Magyar Fejlesztési Központ és magyar nyelvű, folyamatosan frissített pályázati portálja az eddiginél sikeresebb brüsszeli lobbi-tevékenységgel, a reménybeli pályázók közötti kapcsolat kiépítésével, az uniós és hazai döntéshozatali folyamatok lehetőség szerinti gyorsításával igyekszik segíteni az operatív programok és közvetlen brüsszeli források együtthatását.
Lapunk munkatársa időszerűnek és helyénvalónak találta, hogy a rendezvényen megjegyezze: szerkesztőségünk munkatársai sok esetben azt tapasztalják, hogy a különféle EU-s pénzekből részesülők nemegyszer ködösítenek, „szemérmesen” elhallgatják (mintha ezt bizonyos helyeken elvárnák tőlük), hogy milyen és mekkora arányú forrásokból valósultak meg kezdeményezéseik, beruházásaik. Az eseteknek legalább a felében csak külön újságírói kérdezősködés után derül ki, hogy a szóban forgó projekt bizony teljes egészében, vagy igen nagy részben az Európai Unió kohéziós alapjából vagy az EU által folyósított pályázati pénz révén valósult meg. Perger István, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének kommunikációs vezetője ezzel kapcsolatban leszögezte: EU-előírás, hogy ilyen esetben mindenki számára egyértelműen és világosan, jól látható módon közzé kell tenni a forrást. Aki ezt elmulasztja, az megszegi az európai uniós követelményt.
