…hogy a kormány eddig is, és ezután is mindent megtesz a gyanús ügyek kivizsgálásáért, és meghozza a szükséges intézkedéseket a korrupció visszaszorítása végett. A ma késő délután véget ért tanácskozáson elhangzott az is, hogy az uniót évente 120 milliárd euró veszteség éri a korrupció miatt.
Hasonló képet festett Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős miniszterelnökségi államtitkár. Mint mondta, 2014 januárjától 2015 novemberéig 10 777 közbeszerzési eljárást ellenőriztek. A tízezer eurónál nagyobb uniós részesedést tartalmazó ügyek közül 9364 esetben találtak szabálytalanságot, 451 bűnügyi megkeresés történt, és 29 bűnügyi feljelentés.
Ma rendezték Budapesten az Európai Bizottság, a magyar hatóságok és a Transparency International Magyarország közös szervezésében azt a szemináriumot, melynek témája az európai strukturális és beruházási (ESB) alapoknak az eddiginél hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása.
Walter Deffaa, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatója elmondta: évente 120 milliárd euró veszteség éri az Európai Unió országait a korrupció miatt. Tipikus jelenség a közbeszerzések során a túlárazás és a verseny hiánya. A főigazgató nem hagyta szó nélkül Csepreghy államtitkár megjegyzésér, aki azt mondta: „A magyar kormány már az első Altus-megbízásnál jelezte az Európai Bizottságnak, hogy ezzel közvetve egy magyar ellenzéki pártot finanszíroz; a cég a DK legnagyobb anyagi támogatója; Brüsszel pénze a Gyurcsány-párthoz jut”.
Walter Deffaa elmondta, hogy ez az ügy közvetlenül az ő hatáskörébe tartozott, ezért jól ismeri, és állítja, a két szerződés esetében egy 11 tagú konzorcium bizonyult a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlattevőnek. A szabályozás szerint nem zárható ki egy konzorcium amiatt, mert annak vezető tagja egy politikus tulajdonában áll. Akkor sértettek volna szabályt, ha nem így hirdettek volna nyertest. Azt is elmondta, hogy kérte a miniszterelnökségtől: jelezze, milyen jogszabályt szegtek meg a döntésnél, illetve van-e más bizonyíték, ami arra mutatna, hogy illegális pártfinanszírozással állnak szemben, de erre nem kapott választ.
Anabela Gago, az EB migrációügyi és uniós belügyi főigazgatóságának egységvezetője elmondta: a közbeszerzések a GDP 19-20 százalékát adják, és ennek egyre nagyobb része jut bűnözői csoportok kezére. Tíz vállalkozásból négyben tartják mindennaposnak a korrupciót. Magyarországon a cégek 45 százalékának okoz gondot; 49 százalékukban mondták azt a felméréskor, hogy megvesztegetéssel inkább jutnak állami szolgáltatáshoz. Háromötödük szerint a pályázatokat konkrét cégekre írják ki.
Giovanni Kessler, az Európai Bizottság európai csalás elleni hivatalának főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy nemcsak gazdasági érdek a korrupció megfékezése, hiszen milliók sorsa, élete függ attól, hogyan alakul az országok fejlődése. Az ellenőrzések során Magyarország az összes kifizetés 0,02 százalékáról jelentette, hogy gyanús körülményeket talált. Ez 14-szer kevesebb, mint a többi tagállamban. A főigazgató célzott rá, hogy nincs olyan ország, ahol csupa szent lakik, de olyan lehetséges, hogy nem eléggé szigorúak az ellenőrzések és a jelentések. Tapasztalataik szerint a legjobb csalás elleni stratégia a megelőzés. Hangsúlyozta, hogy nem szabad pártpolitikai kérdésként kezelni a korrupció elleni küzdelmet, a társadalom érdeke a közös fellépés.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint súlyos kockázat, hogy miközben a kormány a lehető leggyorsabban szeretné kihelyezni az európai uniós forrásokat, aközben a forrásbőség miatti nyomás növeli a korrupció kockázatát, illetve a korrupciót is. Az uniós beruházások költségeit a források lehető legnagyobb mértékű felhasználása végett szándékosan felültervezik, az elszámolható költségeket nagyvonalúan állapítják meg, az ellenőrzés szabályait és gyakorlatát viszont lazítják.
Vizsgálataik alapján arra jutottak, hogy a piaci árhoz képest mintegy 20-25 százalékos túlárazás kódolva van a pénzelosztási rendszerben. A helyzet javítása céljából a szervezet gyakorlatban alkalmazható módszereket dolgozott ki ahhoz, hogy a pályázatok részleteit és folyamatait nyomon lehessen követni, és átláthatóbbá váljanak.
A kohéziós politika és Magyarország
Az Eurobarométer korrupcióról szóló, 397. számú különjelentése (2013) (angolul)
