Laufer Tamás, az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetségének elnöke a menedzsertalálkozón kijelentette: „Az ország méretéhez képest hallatlanul sikeres technológiai innovációk eredményei és a világpiacon versenyképes teljesítményeink a legtöbb magyar számára most válnak csak ismertté. Statisztikák szerint az összes vállalat tizenhatoda produkálja jelenleg hazánk növekedését; ebbe a hat százalékba az informatikai cégek jó része beletartozik. Foglalkozni kell tehát az iparág körülményeivel és az utánpótlással is, hiszen a jövőben a legsikeresebb foglalkozások esetében 10-ből 9 álláshoz informatikai tudás is kell. Ezért is kritikus fontosságú az oktatás, amelynek – hasonlóan az európai és amerikai gyakorlatokhoz – már kisiskolás korban a magyar szellemi teljesítményt erősítő tudás felé kellene terelnie a fiatalokat az informatikai témájú képzés bevezetésével”.

Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat nagy növekedési lehetőségekkel rendelkezik, éppen ezért a jelenlegi tervek szerint a 2014–20 közötti uniós fejlesztési időszakban közvetlenül közel 300 milliárd forint áll majd az IKT-k rendelkezésére. A kutatás és fejlesztés erősítésére szánt további 700 milliárdos keretösszeg felhasználására is lehetősége nyílik az ágazatnak – jelentette be dr. Cséfalvay Zoltán parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár a menedzsertalálkozón.

Elmondta még: a  közvetlenül IKT-ra szánt keret négy prioritása 2014–20 között: a versenyképes IKT-szektor fejlesztése, a digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása, az infokommunikációs ismeretek és készségek növelése, valamint a szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése. A jövőre kezdődő hét évben a magasabb hozzáadott érték megteremtése a fő cél, amelyben kitüntetett szerepe van az info-kommunikációnak. Kormányzati cél, hogy az ágazat exportteljesítménye 2020-ra a mostaninak legalább másfélszeresére növekedjék.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház és az IVSZ megállapodása szerint a két szervezet közös célja a jelenleg is exportáló, illetve exportképes termékkel, szolgáltatással rendelkező magyar IKT -vállalatok külföldi piaci lehetőségeinek bővítése, valamint az egyes szektorokban exportképes cégek, illetve termékeik, szolgáltatásaik katalógusának létrehozása. További közös feladat komplex export megoldáscsomagok kialakítása és ezek értékesítésének aktív külpiaci támogatása, illetve a megoldáscsomagok szállítására képes konzorciumok (integrátori szervezet) felállításának segítése. A konkrét külpiaci üzleti lehetőségek összefogása és a megfelelő exportképes magyar vállalatokhoz való eljuttatása szintén a közös célok között szerepel.

Együttműködési nyilatkozatának aláírásával a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) és az IVSZ kinyilvánította azt a közös szándékot, hogy a nők jelenleg nagyon alacsony, ötszázalékos jelenlétét közelítse a Nyugat-Európára jellemző 20% felé az IKT szektorban. Emellett a két civil szervezet 2014–18 között együttműködik a magyarországi lányok napja program informatikai területre vonatkozó alprogramjának, a „Girls in ICT Day”-nek a megszervezésében is.