Euróban 3,6%-kal csökkent a kivitel márciusban – romlott a külkereskedelmi mérleg

2012. márciusban – első becslés szerint – a kivitel értéke 2054 milliárd forint (7060 millió euró), a behozatal 1876 milliárd forint (6452 millió euró) volt. Euróban számolva a kivitel értéke 3,6%-kal csökkent, a behozatalé szinte nem változott 2011 azonos időszakához mérten. A kül­ke­res­kedelmi mérleg az év harmadik hónapjában 178 milliárd forint aktívumot mutatott, ami az egyenleg 48 milliárd forintos romlását jelenti az előző év azonos időszakához képest. A márciusi kivitel 75,9, a beho­za­tal 71,8%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

2012. január–márciusban – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 5921 milliárd, a behozatalé 5416 milliárd forint volt. A kivitel, valamint a behozatal euróértéke alig változott. A külke­res­kedelmi mérleg 505 milliárd forint aktívumot mutatott, ez az egyenleg 73 milliárd forintos romlását jelenti a 2011. január–márciusi 578 milliárd forintos aktívumhoz mérten.

 

Drámaian csökkent az ötcsillagos szálláshelyek vendégforgalma a Malév megszűnése miatt

Márciusban is kedvezően alakult a vendégforgalom. A külföldi vendégeknek kö­szönhetően a vendégéjszakák számának élén­külése a forgalom csaknem 90%-át adó szál­lo­dákban foly­tatódott, melyben a négy­csillagos házak sze­repe volt meg­határozó, az ötcsillagosok forgalma vi­szont csök­kent. Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíj-bevétel 2,8%-kal nőtt.

A kül­földi vendégek 650 ezer vendégéjszakát töl­­töttek el a ke­res­­ke­­del­­mi szál­lás­he­­lyeken, számuk 4,9, az éjszakáké pedig 6,1%-kal nőtt 2011. március hónaphoz képest. A forint/euró árfolyam 292 forint volt márciusban, 21 forinttal (7,7%-kal) gyengébb, mint egy évvel azelőtt. A vendégéjszakákban mért vendégforgalom 52%-a, a szállásdíj-bevétel 63%-a származott a külföldiektől. A legfontosabb küldő országokból érkező vendégek éj­sza­káinak száma – az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kivételével – nőtt. Az orosz piac bővülése különösen az orosz vendégek által eltöltött vendégéjszakák szá­mában jelentkezik, ahol a ne­gyedik helyet foglalják el a külföldiek között. A külföl­di­ven­dég-for­ga­lom jórészét fogadó szállo­dákon belül – a két­- és ötcsillagos egységek kivételével – minden kategóriában nö­ve­kedés volt. Az öt­csillagos szállodák esetében a külföldi vendégek száma márciusban 15, a vendégéjszakák száma pedig 12%-kal esett vissza, melyet – elsősorban Budapesten – a Malév februári leállása is befolyásolt. A fapados légitársaságok térnyerése kedvezően hatott a háromcsillagos egységek külföldivendég-forgalmára, amely 3,6, illetve 4,1%-os emelkedést eredményezett a vendégek, illetve a vendégéjszakák esetében. A kül­föl­di vendégek száma – Tisza-tó, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl kivételével (ahol visszaesés volt) – minde­gyik tu­risztikai régióban nőtt.

Az év harmadik hónapjában a belföldi vendégek 606 ezer vendégéjszakát töltöttek a keres­­ke­delmi szálláshelyeken. Számuk 2, az éjszakáké pedig 1%-kal csökkent az előző év azonos idő­sza­kához ké­pest. A vendégforgalom visszaesése kilenc tu­risz­tikai régióból hatot érintett. A bel­föl­di­ven­dég-for­ga­lom 80%-át fogadó szállodákban a vendégéj­sza­­kák száma stagnált.

A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 41%-os volt, ezen belül az öt­­­csil­lagosok 55, a négycsil­lagosok 47%-os fog­laltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében közel azonos volt az egy évvel korábbival.

Márciusban a kiadott szállodai szo­bák brut­tó átlagára 0,9%-kal (13 486 forint), az egy kiadható szál­­lodai szobára jutó árbevétel szintén (bruttó REVPAR) 0,9%-kal (5576 forint) nőtt 2011 azonos idő­szakához viszonyítva. Buda­pesten a vendégforgalom jórészét fogadó három–ötcsillagos kate­gó­ri­ák­ban a szo­bák átlagára márciusban 8045 és 30 829, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3163 és 17 798 forint kö­zött alakult, ami 28–106, illetve 11–61 eurónak felel meg.

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron változatlan volt a vizsgált időszakban, össze­sen 17,5 mil­liárd forint bruttó árbe­vé­telt ér­tek el, ezen be­lül a szál­lásdíj-­bevétel 9,3 milliárd forint volt.

A működő kereskedelmi szálláshelyek közül márciusban még 1604 egység fogadott el fizető­esz­köz­ként üdülési csekket és 1228 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek  583 millió forint értékben fi­zettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely-szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 82% volt. Az összeg megfelelt a belföldi szállásdíj-bevétel 17%-ának.

Budapesten a vendégforgalom összes­ségében 5,8%-kal emelkedett a külföldivendég-forgalom dina­mi­kus növekedésének eredményeképpen, miközben a belföldivendég-éjszakák száma 6,3%-kal mérsék­lődött.

A szálláshely-szol­gál­tatást nyúj­tó – több, különböző ága­zat­ban műkö­dő – vállalkozások a szállás­he­lye­­ken márciusban közvet­lenül 27 ezer főt fog­lal­koztattak, ez 2,9%-kal magasabb, mint az előző év azonos idő­sza­kában. A rész­mun­ka­idős foglal­koztatás ará­nya a szállodákban kategóriánként változó, köl­csön­­zött mun­kaerőt lé­nye­gé­ben csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.

A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szál­lo­­dák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bő­ví­tették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. március 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szál­lás­helyek száma 2195 volt, ezen belül 863 szálloda 51 ezer szobával, 889 panzió 10 ezer szobával műkö­dött. A szállodai ka­pa­citás márciusban 3400 szobával bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. Budapesten a vizsgált időszakban 178 szálloda működött, ezek kapacitása 1680 szobával volt több, mint egy évvel korábban.  Az egyéb szál­lás­he­­­lyek (üdülőház, kem­ping és közösségi szálláshelyek) száma országosan 443 volt.