Tizennégyezer ukrajnai menekült érkezett pénteken Magyarországra abból a térségből, ahol különösen kiéleződtek a harcok – írja a Sloboden Pecat portál. Az oroszok szerint öt falut elfoglaltak, az ukránok ezt tagadják, elismerve, hogy Harkiv régióban, az orosz Belgorod térséggel határos részen, hét helyen is súlyos harcok folynak, viszont – Zelenszkij elnök tájékoztatása szerint – nem foglalták ezeket a kisebb falvakat. A macedóniai lap úgy értesült, hogy a 14 ezer menekültből 43 kért ideiglenes, 30 napra jogosító tartózkodási engedélyt Magyarországon.

Kölcsönös kiadatási egyezményt is aláírt a magyar és a kínai fél Budapesten – értesült a madridi, legfőképpen a kínai emberjogi ügyekre szakosodott nemzetközi elemző portál, a Safeguard Defenders. Ki mint vet, úgy arat – nos az EU is köszönheti magának, hogy ide jutott, mert ez – kiegészülve a hazánkba érkező még több járőrrel, kínai rendőrrel – nyilvánvalóan sértik az EU chartájában megfogalmazott alapvető szabadságjogokat. Az uniós vezetők inkább a homokba dugták a fejüket, minthogy felelősséget vállaljanak, magukra haragítsák Kínát – vélekedik a portál. Bár 2020-ban, a hongkongi tüntetések kapcsán készültek a kölcsönös kiadatást megtagadó, minden tagállamra vonatkozó jogszabály bevezetésére, de csak részben érvényesítették. Páran elodázták és azóta is halogatják az aláírást, ám a cseheknél és a portugáloknál akkoriban született meg az egyezmény. Ellenben, mint kiderült, nem Magyarország az első a sorban, mert 10 másik állam is aláírt már kiadatási egyezményt: Belgium, Bulgária, Ciprus, Francia-, Spanyol- Olaszország, Litvánia, Románia. A portál a sértetteknek jogsegélyszolgálatot is felajánl ilyen esetben.

Kína nem fenyegetés Magyarországra, hanem lehetőség a növekedésre – így értékelte Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója a kínai elnök látogatását a központi kínai hírügynökségnek adott interjúban. Mint a koronaékszer, úgy ragyog most a két ország kapcsolata – olvasható a Xinhua jelenésében. Az „Egy övezet – egy út” kezdeményezést nem elméletnek, hanem a gyakorlatban is megvalósuló realitásnak tekinti. Jó példaként hozta fel a Budapest–Belgrád vasútvonalat, amely szerinte nemcsak „művészi tökélyre fejlesztett állami/központi technológiával” valósul meg, de kielégíti a magyar emberek szükségleteit is.

Csakhogy „bizonyos nyugati országok” határvonalat akarnak húzni a Nyugat és a kínai kormány közé, márpedig ez „nem esik egybe a magyar emberek érdekeivel”. Az Orbán-kormánynak épp az ellenkezője a célja, hogy Európát és Ázsiát minél közelebb hozza egymáshoz.

Oszd meg és uralkodj! így látják elemzők Hszi-Csin-ping európai körútjának célját és eredményét – írta meg a Bloomberg tudósítása alapján a Business Mirror fülöp-szigeteki gazdasági lap. A három országot érintő európai út egyik kimagasló eredménye, hogy „sikerült Szerbiát is a magyarországihoz hasonló kínai elköteleződési pályára állítani+. Emmanuel Macron viszont nem érte el, hogy megértesse a kínai elnökkel: az oroszokat rá kell vennie az Ukrajnából történő kivonulásra. Párizsban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is csatlakozott a tárgyalásokhoz, és leszögezte: kitart a korántsem korrekt, méltánytalan kínai kereskedelmi gyakorlat miatt bevezetni tervezett bűntetővámok és egyéb szankciók mellett.

A magyar kormánnyal kötött megállapodások hatalmas értékűek, de ellentmondásosak is, mivel a készpénz- és forráshiánnyal küszködő magyar kormány szerfölött költséges terkvek megvalósításához csatlakozott, miáltal le- és elkötelezi magát. Kínának az a célja, hogy megossza az uniós országokat, egyben borsot törjön az Egyesült Államok orra alá. Hasonlóval Peking már 2012-ben is próbálkozott: akkor 16 uniós országot vont be nagy fejlesztési elképzeléseibe, ám végül Peking – pénz híján – kudarcot vallott. – Itt jegyezzük meg, hogy néhány nap múlva Putyin már Pekingben tárgyal Hszi Csin-pinggel.

A szlovák szavazók kétötöde gondolja úgy, hogy „az Európai Unió megpróbálja befolyásolni, zavarni az uniós választásokat” – írja a TASR, a szlovák hivatalos hírügynökség – hivatkozással a Central European Digital Media Observatory (CEDMO —> Közép-európai Digitális Média-megfigyelőközpont, mint független, pártatlan, multidiszciplináris központként célja a közép-európai, elsősorban a cseh-, lengyelországi és szlovákiai információs zavarok legkritikusabb forrásainak és okainak azonosítása, kutatása és rangsorolása) által végzett felmérésre. Szerfölött ellentmondónak látszik a véleménykutatás eredménye. A megkérdezettek kevésbé tartják veszélyesnek Oroszországot és az Egyesült államokat, és még a NATO-ra is gyanakvással tekintenek a választók.

Ugyanakkor a lengyel megkérdezettek 63, a magyarok 54%-a inkább az orosz beavatkozástól tart. Amikor pedig az demokráciával való elégedettségükre kérdeztek rá, akkor Magyarországon és Szlovákiában 20, a cseheknél és a lengyeleknél 33% elégedett a demokrácia állapotával.