Európai vízió nélkül nincs sikeres iparpolitika

A jelentéstevő Bemd Lange már a bevezetőben leszögezte, hogy a legfontosabb Európa szerepének a definiálása a 
globalizáció által teremtett új gazdasági rendben. Az új ázsiai versenytársakhoz való felzárkózás ugyanis hosszú távú 
stratégia nélkül lehetetlen, miközben az általuk egyre élesebbé váló globális versenyben kell megállnia a helyét 
Európának. A felszólalók szerint biztató jel, hogy az Európai Bizottság által elfogadott EU 2020 stratégiában az 
iparpolitikát már az Uniós politika zászlóshajójaként fogalmazták meg. 

A meghallgatás másik központi kérdése az európai közös piac volt. A belső piac élénkítése és az európai termékek 
iránti kereslet serkentése nélkül nincs lehetőség a válságból való kilábalásra. Az iparpolitika kérdését, nem lehet 
100%-ban a tagállami kormányzati döntéshozatalra hagyni, közös ügyként kell kezelni – értettek egyet a felszólalók 
–, mert egyszerre van szükség horizontális megoldásokra és szektorális stratégiákra is.

Herczog Edit szerint az ma már egyértelmű, hogy globális dimenzióban az európai ipart az innováció és a K+F révén 
kell versenyképessé tenni. A képviselő az egyik telekommunikációs nagyvállalat képviselője által sorolt tényekre 
utalt: pontos adatok bizonyítják, hogy Európa az USA-tól és a meghatározó Ázsiai piacoktól K+F fejlesztések terén 
mélységesen le van maradva. Míg Kína vagy India évente 10% közeli fejlődést képes produkálni, Európa alig éri el 
az 1%-os gyarapodási szintet. 

Az európai autóipari beszállítókat képviselő szervezet (CLEPA) képviselője szerint a jövő a zöld technológiákban és a 
speciálisan képzett munkaerőben keresendő, hiszen a képzett európai munkaerő az egyetlen hatékony fegyverünk az 
ázsiai konkurenciával szemben. „Magát a munka iránti motivációt kell megváltoztatni: a minőségi oktatást csak 
pozitív hozzáállásra, vonzó és versenyképes munkahelyek kialakítására lehet alapozni” – érvelt Herczog Edit 
hozzászólásában.