Száz éve született Faludy György, akit Recsken dolgoztattak, akin az ávó is csak kereste a fogást – az író, a költő, a műfordító, akit Nobel-díjra jelöltek, s akit mégis sokan csak a bulvárhírekből ismernek. A múzeumok őszi éjszakáján egy különleges színházi esttel a világutazó rímfaragó előtt hajtunk fejet.
Turek Miklós színművész 2004-ben mutatta be Faludy Györgyről szóló előadását, amivel a Fringe Fesztivál legjobb férfi előadója lett, és elnyerte a Kaleidoszkóp Fesztivál különdíját is. A Németországot, Kanadát és az Egyesült Államokat is megjárt produkció saját szavaival kelti életre a költőfejedelmet. A varázslatos életút minden fájdalmát, minden örömét, a költő örökifjú lelkét és igaz emberségét ismerhetjük meg a versszínházi estből, amit Gyurka bácsi mellett a színházi szakma értékelése is a legnagyobbak közé emel.
Az immár hetedik éve futó nagy sikerű szerzői est nem pusztán Faludy-esszenciát kínál a nézőknek, hanem mindazokat az ízeket, színeket, illatokat is, amik a világutazó költő művészetét és szerelmeit érlelték.
„Nagy tisztesség számomra, hogy ismerhettem őt – mondja Turek Miklós, felidézve az est születését –, az őszinte, az optimista és a kitartó művészt, aki az egész világnak adott, s adni szeretett volna még többet. Ismernünk és becsülnünk kell őt, mert Faludy Györgyre és az általa képviselt értékekre szükség van.”
Ennek szellemében szervezte meg Turek a kétnapos „Faludy 100” fesztivált, amikor művészek sora hajtott fejet a Gödör Klubban a Nyugat negyedik költőgenerációjának legnagyobbja előtt. Nemrégiben Turek és Gerendás Péter a Művészetek Palotájában közös produkcióval lépett a közönség elé a zenész Faludy-albumának koncertjén, amely a Hangzó Helikon-sorozatban jelent meg.
A versszínház a költészet és a színművészet határvidékén született különleges kompozíció, amely nem egyenlő a hagyományos pódium-előadással. A dramaturgiát az élet, a szövegkönyvet pedig maga a költő írta. Amiként egy vers a pillanatok impressziója, úgy a versszínház láncra fűzi a költő életének valamennyi fontos és jelképes állomását, hogy a néző teljes képet kapjon a történelmi korról, a személyes drámákról és magáról a sorok írójáról is.