A hatalmas tüntetések után Orbán Viktor visszalép az internetadótól, amely ismételt tüntetésekhez vezetett. A közteher lehetősége egyszerre két ütést mért a politikus hazai és külföldi tekintélyére, mert sokan annak bizonyítékát látták benne, hogy a kormányfő továbbra is túlságosan megterheli a lakosság többségét, illetve kivonja az országot a gyorsan digitalizálódó Európa fő áramából. Meg kell jegyezni, hogy Orbán nem teljesen dobta sutba az ötletet, csak tovább görgeti maga előtt – vélekedik a Washington Post.

A Reuters a többi között ezt írja: a visszalépés szokatlan az általában harcias kormányfő részéről, de lehetséges, hogy azért döntött így, mert így is elég vitatott üggyel kell megküzdenie. Lásd a magyar–amerikai viszonyt, a jelzáloghitelek miatt a bankokkal kialakult ellentéteket, és közben a Nyugat attól tart, hogy Orbán Putyin vonzáskörébe kerül. Az USA és az EU az eltelt négy évben aggályát fejezte ki amiatt, hogy a vezető túl sok hatalmat összpontosított a kezében és visszalép a demokrácia területén.

A magyar kormányfő feladta a világ első internetadójának ellentmondásos tervét, miután jó ideje nem látott hatalmas megmozdulások voltak Budapesten. A háló hívei világszerte üdvözölték az elhatározást, szerintük az visszaveti a hatalom lopakodó kísérletét a háló tartalmának és használatának ellenőrzésére – olvasható a Financial Times-ban.

A Daily Telegraph szerint az internetadó elleni magyarországi tiltakozás figyelmeztetés a világ számára, mert az élet egyre inkább átterelődik a világhálóra, viszont az adószedők elkerülhetetlenül kísértést éreznek, hogy oda is utánamenjenek. A megmozdulások részvevőit nyilvánvalóan egy sor más dolog is felzaklatta annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a putyini Oroszország, illetve az erdogani Törökország mását akarja létrehozni. Ám az szembeötlő, hogy a legnagyobb demonstráció nem akkor robbant ki a Fidesz ellen, amikor az propaganda gépezetté tette az állami médiát, átírta az alkotmányt, vagy a bíróságokat és a Nemzeti Bankot támadta, illetve romaellenes hangulatot szított, hanem amikor odáig merészkedett, hogy megadóztassa a háló használatát.
Egyfelől itt egy mohó és elnyomó államról van szó, amely megpróbál mindenhonnan pénzt beszedni, csakhogy most a körmére koppintottak. Másfelől viszont kényelmetlen kérdéseket vet fel minden kormány számára, hogy a Fidesz látványos kudarcot vallott, amikor behatolt erre a területre. Az internet ma már annyira jelen van az életünkben, hogy lassanként alapvető emberi jognak számít. De nem az állam szolgáltatja vagy ellenőrzi… Budapest alighanem mindenkinek szolgálatot tett, amikor megmutatta, milyen rosszul sülhetnek el az ilyen kísérletek.

…A végén Orbán Viktor fekvőrendőrnek ütközött – olvasható az Economist-ban. A miniszterelnök feltartóztathatatlanul nyomult az idén, megnyerte a választásokat és elhárította az egyre illiberálisabb politikája miatt érkező külföldi bírálatokat. De a héten hirtelen szokatlan látvánnyal szembesült: tízezrek tüntettek Budapest utcáin. Hosszú idő óta most először úgy látszik: Orbán nem teheti meg, amit csak akar. Még jobboldali újságírók is kritizálták az adó tervét, Fidesz-honatyák pedig kijelentették, hogy meglepetésként érte őket a törvényjavaslat. De az elégedetlenségnek vannak más okai is: pl. a civil szervezetek elleni fellépés, amit Obama is szóvá tett. Azután itt vannak a kitiltások, amelyekkel Washington azt igyekszik megakadályozni, hogy Magyarország tekintélyelvű illiberalizmusba csússzék át. Az unió szintén elítélte az adót, mondván, hogy a korlátozza a polgári szabadságjogokat. A legtöbb elemző számára a közteher beleillik abba vonulatba, hogy adókat és más szabályzó eszközöket használnak fel a független gazdasági és társadalmi tevékenység ellenőrzésére, ami része annak, hogy Magyarország „illiberális” állam legyen.

Különös utakon járt kétszer is Svájcban Orbán Viktor – írja a Tages-Anzeiger. Legutóbb pár napja, amikor a 100 ezres tüntetés, illetve az amerikai szankció miatt égett a ház Budapesten. Éspedig – sajtósa szerint – szabadságon, a lányánál, aki Lausanne-ban tanul. Csakhogy a visszaúton nem Genfből repült haza, hanem a 14 és fél órás vonatutat választotta, zürichi átszállással. Szerda este valaki lefényképezte a zürichi főpályaudvaron egy pohár sör és egy ismeretlen úr társaságában. Vajon ki lehetett a másik? Előzőleg augusztusban látogatott el az alpesi köztársaságba, Lázár János és a két feleség kíséretében. Állítólag azért, hogy meghallgassanak egy erdélyi magyar gyermekkórust, amely azonban előzőleg a budapesti Országházban is fellépett. Ha valóban kíváncsi lett volna rájuk, csak át kellett volna mennie a folyosón. Ráadásul Orbánnak jól karbantartott Facebook-oldala van, de ott egyik útról sincs említés.

Orbán Viktornak szégyenletes módon vissza kellett vonulnia, mert saját pártja is éreztette vele az elégedetlenségét – írja a konzervatív Die Welt. Pedig eredetileg jellegzetesen nagy orbáni dobásként indult a terv: a kis Magyarország a világon elsőként megadóztatja a nagy internetet. Mégpedig jócskán. Ám mivel heves ellenállásba ütközött a lakosság, illetve az EU részéről, teljesen visszavonták. Orbán beismerte ugyan a vereségét, de nemigen mutatkozott belátónak. A javaslatot most átdolgozzák, bár gyors és teljes visszakozásnak látszik az, ami az első pillantásra úgy tűnik föl, hogy csak késik, de nem múlik. Ha az emberek elutasítják az adót, akkor nem lesz, ám ez nem Orbán kudarca, hanem a népakarat megnyilvánulása. Amúgy a kormány(fő) meghátrálása a civil társadalom ragyogó sikere, noha igazából az játszott szerepet a politikus döntésében, hogy saját pártja nyomást gyakorolt rá.

Az utca győzött, a magyar miniszterelnök gyorsan ejti az internetadó tervét – legalábbis egy időre – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. Hozzá van szokva ugyan, hogy ellenállnak a politikájával szemben, de a megmozdulások ereje most veszélyessé vált számára – mutat rá a müncheni újság elemzése. A politikus gyorsan reagál, de a visszavonulás a kudarc beismerése…

„Az ifjúság fenyegetővé válik Orbán számára” című kommentárjában a Die Zeit súlyos vereségnek nevezi az autokrata miniszterelnök szemszögéből, hogy a tiltakozások miatt vissza kell vonni a netadót. Főleg a fiatalok fordulnak el a kormányfőtől. Amióta másodszor is hatalomra került, ilyen heves tüntetések még nem voltak ellene és politikája ellen. És még sohasem kellett korrigálnia. Egyértelmű, hogy a megmozdulások teljesen meglepték. És a menet közben tett engedmények sem segítettek. Ezek után jött a bejelentés, hogy polcra teszik a javaslatot, ami megdöbbenést keltett az országban, mert még nem fordult elő, hogy fontos kérdésben kénytelen legyen a hatalom meghátrálni. Ráadásul az adót személyesen Orbán találta ki és a kormányban a jelek szerint nem volt senki, aki ellent mert volna mondani neki. Hogy így legyen, arról saját maga gondoskodott, hiszen félre állította minden kritikus párttársát, nehogy veszélyeztessék uralmát.
Régi barátai közül már senki sincs a szűkebb környezetében. Csak olyan, áramvonalas figurák, mint Lázár János meg Szijjártó Péter, akiknek egy tulajdonságuk van: nem ellenkezni a főnökkel, hanem bátran követni. Ami tényleg veszélyes lehet Orbán számára, az az, hogy már nem érti a fiatalokat és azok sem őt. Ennél a nemzedéknél nem jön be a nacionalista retorika és a nyugatellenes uszítás. A legifjabbak közül több százezren vándoroltak ki a fejlett országokba, mert idehaza nem találtak munkát. Ha visszatérnek, bizonyosan nem állnak a Fidesz mögé. És az EU már nem ellenségkép, amivel a kormányfő mozgósítani tudja a tömegeket. Az viszont kérdéses, hogy a demonstrálókból lesz-e politikai mozgalom.

Orbán most januárig vár, hátha mégis keresztül tudja vinni az adót. De nem tudja, hogyan tovább. Nem csoda, hogy a felvonulások fenyegetést jelenthetnek számára, épp úgy, ahogyan az nyolc éve a szocialistákkal történt. Az akkori folyamatot Orbán mindenkinél jobban ismeri, hiszen ő gerjesztette. Lehet, hogy most le kell majd vonnia belőle egy pár tanulságot.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!