Júliusban 2251 céggel szemben kezdődött felszámolási eljárás Magyarországon. Ez volt a harmadik egymást követő hónap, amikor a mutató 2200 fölé emelkedett, ilyesmi eddig egyetlen hónapban sem fordult elő, és arra is csak 2011 júniusában és novemberében volt példa, hogy 2000-nél több cég felszámolását kezdeményezzék egy hónapon belül. Ehhez képest most a legutóbbi három hónapot tekintve, a havi felszámolási átlag 2328 eljárásnál tart; az előző év azonos három hónapjának átlaga 1905 volt.

„A felszámolások számában bekövetkezett 20 százalékos növekedés a 2008-i és 2011-i után egy harmadik felszámolási hullámként söpör végig a magyar gazdaságon” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

A múlt év első negyede után hirtelen megugrott a felszámolások száma az országban, ami alapvetően két oka volt: a lánctartozások következményeként a válság miatt hirtelen bajba jutott cégek beszállítói közül sokakat ért utol a fizetésképtelenség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig szigorította ellenőrzéseit, aminek eredményeként látványosan növekedett a kényszer-végelszámolásokból felszámolásba fordult eljárások száma. A most kibontakozó felszámolási hullámot inkább a növekvő hatósági aktivitás táplálja. Tavaly az első félévben 3500 felszámolás indult úgy, hogy azt hatósági kényszer-végelszámolás előzte meg, az idei első félévben 12 355 felszámolásból 7500 kezdődött kényszer-végelszámolás után.

A nagy hatósági aktivitás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy némiképp letisztul az egészségtelen magyar cégstruktúra” – mondja Tóth Tamás, aki szerint nem tartható, hogy Magyarországon 600 ezer társas és további 500 ezer egyéni vállalkozás működik. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások konzerválják a kisebb cégeket, sőt, akár az idei év elejéhez hasonló cégalapítási dömpinget idézhetnek elő, hiszen rendkívül kedvező helyzetbe hozzák a mikro- és kisvállalkozásokat.

„A gazdaság élénkítését és az adók beszedhetőségét célzó kormányzati szándék üdvözlendő, de ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel elejét lehet venni a cégek osztódásának, illetve az adóoptimalizálási célú cégalapításoknak. Ellenkező esetben tovább aprózódik a cégstruktúra, ami nagy kockázatot jelent a hazai gazdaságra, és növeli a kitettséget a negatív külső hatásokkal szemben” – mondja az Opten ügyvezetője.

A múlt két hónap végelszámolási adata lecsengő tendenciát mutat a NAV év eleji aktivitását követően, ám a kép közel sem ennyire tiszta. Az év első öt hónapjában 3–4 ezer végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok havonta, ez júniusban 2610-re, júliusban pedig 1678-ra csökkent. Tóth Tamás szerint azonban a hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult: „A módosult jogszabályok miatt a kényszer-végelszámolások sok esetben kényszertörlési eljárásokba torkolltak, és ezekkel együtt magas szinten stabilizálódott a hatósági döntés alapján megszűnő cégek száma.”

A decembertől márciusig tartó cégalapítási hullámot követő áprilisi mélypont után hónapról hónapra emelkedik a cégalapítások száma. „A tavaly jellemző havi 3–4 ezer cégalapítást még nem értük el ugyan, de az áprilisi 1800-hoz képest a július 2800 új cég nagy növekedés. Így elképzelhető, hogy már a következő hónapokban visszatér a megszokott cégalapítási kedv” – véli Tóth Tamás, aki szerint ugyanakkor egyáltalán nem természetes, hogy egy szűkülő gazdaságban ilyen sok új céget alapítanak.