Az 1922-ben született, ám korát meghazudtolóan még ma is fiatalosan nyílt és érdeklődő szellemű tudós még az ötvenes években ismerte fel, hogy mentális és szenvedélybetegeket rajzaik segítségével gyógyíthat. Minthogy a kép ősibb, mint a beszéd, és sokan nehezen öntik szavakba érzéseiket, gondolataikat, a fiatal orvos kidolgozta a dinamikus rajzvizsgálat módszerét. A tudomány és a művészet kapcsolata hosszú időre tekint vissza, ám Hárdi István a művészetterápia sajátos, magyar válfaját dolgozta ki, aki szerint rajzaink minden szónál és még a kézírásnál is többet árulnak el lelki állapotunkról. Megfigyelései és a rajzok elemzései különösen epilepsziás és alkoholbetegeknél jártak eredménnyel, hiszen a rajzokban elrejtett üzenetek fölhasználásával változtatni lehetett a terápián.

A páciensek kezelése során el lehetett mélyíteni az emberekhez fűződő empatikus kapcsolatot, a rajzok révén megnyíló személyiség nagyobb bizalommal fordult a kezelőorvoshoz. Hárdi összevetette a különböző időpontokban készült „alkotásokat”, és a leszűrt tanulság alapján változtatott a gyógymódon. Volt olyan betege, akit 26 évig, és számtalan olyan, akit legalább tíz évig kezelt. A hosszú életpályájának köszönhetően több mint 85 ezer rajzot gyűjtött össze. Az általa alkalmazott úgynevezett dinamikus rajzvizsgálati módszerrel iskolát teremtett, nemzetközi hírnévre tett szert.

Az Art Brut Galériának, mint a művészetterápia kiemelt támogatójának és alkalmazójának, „Iconologia psychopatologica” címen sikerült tartalmas tárlatával ráirányítani a figyelmet a művészet és a gyógyítás közötti szoros kapcsolatra. A látnivalók között kaptak helyet a szenvedélyes fotós, Hárdi István fényképei is, amelyeket pszichiáter-pszichológusként, Pest megye szakfőorvosaként készített a múlt évtizedekben. A professzor elméleti kutatómunkája is jelentős: erről a kiállított tudományos értekezések, könyvek tanúskodnak. S ugyancsak az ő nevéhez fűződik hazánk központi régiójában a pszichiátriai osztályok és gondozók megszervezése.

A kiállított rajzokon és folyamatábrák a különböző lelki betegségek vizuális megjelenéseit, rajzi és képi világát szemléltetik. Hárdi István ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyik még alkalmazta a sokat vitatott elektrosokkos kezelést, s bebizonyította, hogy ez a módszer visszafejleszti a betegek rajzkészségét. 

Vajon mit rajzolnak a lelki betegséggel küzdők? Művészi szempontból értékelhetők-e a munkáik? Milyen kapcsolatban áll egymással a kreativitás és a pszichés állapot? Kérdéseinkre választ kaphatunk, ha megtekintjük ezt a rendhagyó és izgalmas kiállítást.

Iconologia Psychopatologica

Budapest Art Brut Galéria

Budapest, VIII., Kőbányai út 22. (bejárat a Könyves Kálmán krt. felől!)