Megismerhetjük a tó 1865-i kiszáradásának történetét, „a bécsiek tengere“ mottó születését és felidézhetjük az 1956-ban játszott szerepét, amikor a Hanság-főcsatornán átívelő kis fahídon magyarok tízezrei menekültek Nyugatra. A kiállítás kitér a megélénkülő turizmusnak az élővilágra gyakorolt hatására, valamint a terület „ínyencrégióvá“ fejlesztésére is.

A Bécstől mindössze 50 km-re fekvő Fertőről az 1920-as évek előtt nemcsak az osztrák főváros lakói nem vettek tudomást, de motívumként is csak elvétve bukkant fel egy-egy műalkotáson. A 18–19. században, az első művészeti felfedezőutak során volt, aki természeti csodaként, más viszont gyilkos fertőként aposztrofálta a tavat és környékét.

A bécsiek csak 1921 után, miután Nyugat-Magyarország egy része, a Várvidék/Burgenland Ausztria része lett, fedezték fel maguknak a tavat (Neusiedlersee) – akkor született „a bécsiek tengere“ jelző is, amely a burgenlandi turisztikai hivatal ötlete volt. Ennek ellenére a tó csak 1945 után, az „osztrák puszta“ motívum megszületésével kezdte igazán vonzani a tömegeket. Az senkit sem zavart, hogy a Fertőről elterjedt népszerű „nádkunyhó gémeskúttal“-tájmotívum legalább annyira mesterkélt volt, mint a tó maga, amelynek vízszintjét ötven év óta mesterségesen szabályozzák. A borászat és szőlészet előretörésével mégis elválaszthatatan szimbólumai lettek az egykor volt idők pusztájának.

Időközben a bécsi művészek és értelmiségiek – Roland Rainer, Karl Prantl, Wander Bertoni, Otto Muehl és Gottfried Kumpf – is felfedezték maguknak a pannon síkságot, és meglátták benne az utópiák földjét.

A Fertő népszerűsítésében fontos szerepet játszottak a természettudósok is: a Bécsi Egyetem biológusai szívesen rendezték ott be szabadtéri laboratóriumukat. Az első biológiai kutatóállomást 1954-ben hozták létre a tavat körülvevő nádgyűrűben.

A turisztikai hasznosításra irányuló törekvés és az egyre inkább előretörő környezetvédelmi szemlélet konfliktusa 1970-ben csúcsosodott ki, amikor a tavon átívelő hidat akartak építeni. A terv megakadályozására kétszázezer aláírást gyűjtöttek Ausztriában. A gazdasági hasznosítás hívei és a természetvédők végül 1992-ben (az osztrák–magyar határon is átívelő) nemzeti park létrehozásában egyeztek ki.

A kiállítás része a Wien Museum 2004-ben megkezdett sorozatának, amely Bécs számára fontos tájakat és nyaralóhelyeket mutat be. A tárlat kurátora a magyar származású Békési Sándor, aki szeptember 4-én és október 23-án személyesen vezeti végig a látogatókat a tárlaton.