Az MTA elnökének kezdeményezésére öt évvel ezelőtt hirdették meg először a Lendület pályázatot. Pálinkás József azt szabta célul, hogy a program segítse a kutatói életpályát, a kutatóműhelyek színvonalának emelését, vagyis a befogadó intézeti környezet fejlesztésével, valamint versenyképes kutatási témák kiválasztásával „lendületbe”, divatba hozza a tudósi hivatást a fiatalabbak körében. A bevallott célok közé tartozott és tartozik ma is, hogy – „fordított agyelszívást” alkalmazva – hazacsábítsák külföldről a magyar kutatókat.
Öt év alatt 214 millióról több mint hárommilliárd forintra emelkedett a programra fordítható keretösszeg, amelyet zömmel akadémiai intézetek költenek el. Örvendetes, hogy a nyertes pályázatok nagy többsége a természettudományokat képviseli (biológiából jelentkeztek a legtöbben), de a pályázatok nagy száma (105) mellett elszomorító, hogy bizonyos intézményekből elenyészően kevesen nyújtottak be pályázatot – fejtegette Pálinkás.
A Lendület-modell úgyszólván felpezsdítette a magyar tudományos életet 2009 óta. Sikerült hazahívni és itthon tartani kiváló magyar tudósokat, akik számos világszínvonalú, nemzetközileg is elismert eredményükkel öregbítették a magyar tudományos élet hírnevét.
Az idei felhívásra két kategóriában pályázhattak a jelentkezők: az önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók. Előnyben részesültek azok a fiatal kutatók, akik az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatok valamelyikére is sikeres kutatási tervet nyújtottak be.
A szigorú zsűri végül 14 fiatal tudóst választott ki. A kutatócsoportok vezetőinek az öt évre elnyert támogatást további versenypályázati forrásokkal kell kiegészíteniük. Öt év múlva az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás, illetve a kutatócsoport-vezető további sorsáról.
A LENDÜLET PROGRAM IDEI NYERTESEI
Szegedy Balázs (39) matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében alakítandó kutatócsoportjával az emberi agyhoz, az internethez, a szociális hálózatokhoz hasonló, nagyon nagy struktúrák statisztikai elemzéséhez szükséges matematikai eszközök kidolgozását tűzte ki célul.
Mócsai Attila (43) kutatóorvos korábban nem látott részletességgel kívánja feltárni a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát, és új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosítását reméli. A gyulladásos betegségek komoly terhet rónak a társadalomra, kialakulásuk mikéntje viszont kevéssé ismert, ami hátráltatja az újabb terápiák kifejlesztését.
Kállay Mihály (39) kémikus kutatásainak célja olyan, a jelenleginél kisebb számításigényű modellek kifejlesztése, amelyek a kísérleti adatokhoz mérhető paraméterekkel szolgálnak a nagyméretű molekulák egyes kémiai tulajdonságairól. A vizsgálatok a nagy- és közepes méretű molekulák olyan jellemzőinek pontos számítására is kiterjednek, amelyek elméleti úton jelenleg nem vagy csak pontatlanul határozhatók meg.
Katona István (40) neurobiológus az agysejtek aktivitását irányító jelpályák molekuláris alkotóelemeit vizsgálja. Az MTA doktorának célja olyan új eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi az, egy adott jelpályában szerepet játszó fehérjék helyének nanométeres pontosságú meghatározását és mennyiségének mérését. Az így kapott molekuláris adatok az adott sejttípusok anatómiai és élettani jellemzőivel együtt az egészséges és kóros folyamatok feltárását egyaránt segítik.
Reményi Attila (40) biológus szakterülete a szerkezeti biokémia. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetében önálló kutatócsoportot alakító tudós célja a rákos és gyulladásos folyamatok kialakulásában fontos szerepet játszó, úgynevezett molekuláris kötőfelszínek feltárása.
Vankó György (45) kémiai fizikus az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban néhány éve alakult kutatócsoportját tudja jelentősen megerősíteni a Lendület támogatásával. A program keretében munkatársaival együtt ultragyors lézer- és röntgenspektroszkópiákkal, illetve elméleti modellezéssel kívánja felderíteni az elektronszerkezet és a működés kapcsolatát molekuláris rendszerekben.
Gyurcsányi E. Róbert (42) fő kutatási területe a kémiai és a bioérzékelés. A Lendület program keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén alapít önálló kutatócsoportot. Célja olyan új kémiai nanoszenzorok fejlesztése, amelyek vírusok, fehérjék, nukleinsavak és ionok rendkívül érzékeny és költséghatékony diagnosztikai célú meghatározását teszik lehetővé.
Berényi Antal (31) neurofiziológus kutatásai egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást alapozhatnak meg. A Szegedi Tudományegyetem tanársegéde a világon először fogja az idegaktivitást regisztráló legmodernebb eljárásokat és a térben fókuszált, az agyi ideghálózatokat a koponyán kívülről érkező elektromos impulzusokkal időzítetten ingerlő (TES) eljárást az epilepsziás rohamok evolúciójának vizsgálatában alkalmazni.
Varga Dezső (36) fizikus a kísérleti részecskefizika eszköztárát szeretné bővíteni. Az ELTE Fizikai Intézetének adjunktusa, aki az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében alapíthat kutatócsoportot, a Lendület program keretében új típusú, gáztöltésű részecskedetektorok kifejlesztését tervezi, amelyek mindenféle ionizáló sugárzás útjáról vagy irányáról precíz képet adnak.
Maurovich Horvát Pál (34) kardiológus szakorvos kutatásai a szívinfarktus korai megelőzését segítik elő. A Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikájának tanársegéde az intézményben létrehozandó kutatócsoportjával a koszorúerekben kialakuló, nagy kockázatú, olykor közvetlen életveszélyt jelentő ateroszklerotikus plakkok (lerakódások) korai felismerését szeretné elérni új biomarkerek és különféle képalkotó módszerek együttes alkalmazásával.
Muraközy Balázs (34) közgazdász a vállalati viselkedést tanulmányozza. A közelmúltban a University of California, Davis vendégkutatójaként dolgozó tudós az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetében a vállalati stratégiákat és versenyképességet vizsgáló csoportot alakít.
Kele Péter (38) kémikus olyan vegyületek kifejlesztését tűzte ki célul, amelyek lehetővé teszik az élő szervezeteket felépítő biomolekulák specifikus módosítását szintetikus kismolekulákkal. Az ELTE adjunktusa az MTA-TTK Szerves Kémiai Intézetében megalakítandó kémiai biológiai kutatócsoportjával olyan jelzővegyületek kifejlesztését tervezi, amelyek széles körben alkalmazhatók lesznek a képalkotó eljárásokban, a biológiai tesztekben, a biokémiai folyamatok követésében vagy akár a korai rákdiagnosztikában.
Patócs Attila Balázs (40) orvos a daganatok kialakulásához vezető genetikai rendellenességeket vizsgálja. A Semmelweis Egyetem kutatója a hormonrendszert és az endokrin mirigyeket érintő, örökletes daganatos megbetegedésekről rendelkezésre álló, hatalmas adathalmaz feldolgozása, valamint klinikai és molekuláris genetikai vizsgálatok révén új kóros folyamatokat és markereket tárhat föl.
Varju Márton (36) Magyarország közpolitikai lehetőségeit vizsgálja az Európa Unió jogrendszerének keretei között. A nagy-britanniai Hulli Egyetemről hazatérő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban kutatócsoportot alakító jogász célja, hogy a tudományterület hagyományos kérdésein és megközelítési módjain túlmutató munkával olyan jogi információkat tárjon fel és tegyen hozzáférhetővé, amelyek megalapozzák Magyarország eredményes európai uniós tagságát.