Az antiszemitizmus nem a zsidók, hanem Európa problémája – írja hosszú elemzésében a Foreign Policy amerikai szaklap, rámutatva, hogy igen komoly a veszély, mármint hogy az érintett pártok nem csak saját országukat, hanem az uniót magát is destabilizálják, bár a legtöbb közülük odahaza csak csekély támogatottságot tud felmutatni.

A magyaroknál és a görögöknél azonban kiaknázzák a gazdasági elégedetlenséget, illetve a bevándorlókkal szembeni ellenséges érzületeket, hogy befolyáshoz jussanak. Több nagy párt felkarolta ezeknek az erőknek bizonyos törekvéseit és rájátszott az előítéletekre, miközben úgy tesz, mintha szemben állna ezekkel a szervezetekkel. Erre ékes példa az, ami a Jobbikkal történt, amelynek igazi természetét illetően nem lehet semmiféle kétség. Kovács András közvélemény kutató szerint egyértelmű összefüggés van a Jobbik és a Magyarországon uralkodó zsidóellenesség között.
Orbán Viktor és a Fidesz nyilvánvalóan figyelte a fejleményeket és 2010 óta alapvetően átvette a Jobbik programját, az általános jobbratolódás részeként előmozdítva az antiszemitizmust. Két évvel ezelőtt már a rivális 12 fő politikai pontját ültette át a gyakorlatba. Dalos György azt mondja, ma már nincs világos elválasztó vonal a „fiatal demokraták” és a Jobbik gondolkodásmódja között.

A miniszterelnök azonban kettős játékot űz: egyik pillanatban elítéli az antiszemitizmust, a következő pillanatban táplálja. A Zsidó Világkongresszus tavalyi budapesti tanácskozásán nem volt hajlandó bírálni a Jobbikot. Szentmihályi Szabó Péter nagyköveti jelölésével pedig a szolidaritás jelét küldte a szélsőjobbnak. Nem tudni, hogy ezek a lépések mennyire járultak hozzá az erőszakos gyűlölet bűncselekmények elharapózásához, mert a kormány nem készít megbízható statisztikákat. Ám nem kétséges, hogy a fokozódó nacionalizmus és a romaellenes megnyilatkozások súlyosbítják a gyűlöletet, ami már eddig is egy sor erőszakos akcióhoz vezetett, lásd a roma gyilkosságokat.

Nem véletlen, hogy a Jobbik, a görög Arany Hajnal és a többi szélsőséges párt Oroszország mögé sorakozott fel. Putyin azt reméli, hogy megingathatja ellenfeleit, és olyan politikusokat küldhet Brüsszelbe, akik az unió lebontásán, nem pedig kibővítésén dolgoznak. Európa persze nem 1939-et ír, de az antiszemitizmus erősödése súlyos emberi jogi gond, és ha a kormányok nem szállnak komolyan szemben a szélsőséggel, akkor még rosszabb lesz. Az országok becsapják magukat, ha azt hiszik, hogy a demokrácia meggyengítése nélkül lehetnek engedékenyek ezen a területen. Ha nem sikerül direkt módon megoldaniuk a kérdést, az meggyengíti az országokat, az uniót, a transzatlanti partneri viszonyt, ellenben megerősíti Oroszországot.

A magyar kormány még nem reagált az Európa Tanács jelentésére, amely szerint az országban az utóbbi időben még inkább tapasztalható hátrányos megkülönböztetést a cigányokkal, zsidókkal, melegekkel és más kisebbségekkel szemben, de a hatalom általában élesen vissza szokta utasítani az ilyen bírálatokat – írja a New York Times. A jelentés akkor látott napvilágot, amikor tanulmányok szerint az országban terjed a szegénység, és Orbánt sok helyről azzal vádolják meg, hogy gyengíti a demokratikus normákat…

A rubel árfolyamának zuhanása jelzi, hogy Kelet-Európa kockázatos a befektetők számára – jelenti a Bloomberg. A térség megszenvedi az orosz helyzetet, mert erősödik az aggály, hogy tovaterjednek az oroszországi bajok. A Société Générale egyik londoni elemzője arra emlékeztet, hogy ezek a gazdaságok már betagozódtak az unióba, ám változatlanul szállítanak az orosz piacra, továbbá rá vannak utalva a világ legnagyobb energia-exportőrének olajára és földgázára. Vagyis valós a veszélye annak, hogy megfertőződnek. A régióban egyre inkább az látszik, hogy lelassul a növekedés. A szakértő szerint ezek az államok megérzik, ha Oroszország recesszióba süllyed, vagy ha elrendeli a tőke ellenőrzését…
Az Európa-ügyi miniszterek úgy határoztak, hogy a jövőben évente egyszer összeülnek és megvitatják a jogállamiság helyzetét, ami arra szolgál, hogy megállapítsák az olyan jogsértéseket, mint amilyenek nemrégiben Magyarországon és Romániában történtek – olvasható az EurActiv-nál. A Bizottság korlátokba ütközött, amikor megpróbálta, hogy ilyen esetekben a tagállamok orrára koppinthasson. Egyértelmű, hogy a tagállamok nem adtak külön felhatalmazást a testületnek az országok értékelésére…

„Amikor a vállalatoknak Orbán ajkán kell csüggeniük” címmel számol be a Neue Zürcher Zeitung lap a vasárnapi árusítás betiltásáról. Úgy fogalmaz, hogy Magyarország a külföldi szupermarket-láncokat veszi célba, és hogy az érintett törvények mutatják: mennyire kiszámíthatatlan módon avatkozik bele a kabinet a gazdasági életbe. „Nem világos, hogy a Fidesz miért karolta fel meglepetésszerűen a kereszténydemokraták javaslatát. Azt kell feltételezni, hogy a kormánypárt álláspontja Orbán hatására módosult ebben a kérdésben. Érdemi vita nem volt és nem mérték fel a várható hatásokat sem. A cégek képviselői a jogalkotás szeszélyes voltát és kiszámíthatatlanságát tartják a magyar gazdaságpolitika rákfenéjének…  

A Die Weltwoche című svájci hetilap tudósítója Záhonynál annak járt utána, mennyire hatékonyan ellenőrzik a magyar határőrök az unió keleti határait. A tudósító olyan területként írja le a vidéket, ahol a szegény és a koldusszegény találkozik. Egy magyar rendőr pl. havi 350 eurónak megfelelő összeget keres, ezért a hivatalnokok általában másodállást vállalnak. A környéket a mezőgazdaság határozza meg, de virágzik a cigarettacsempészet is. A haszonkulcs elérheti akár az 500 százalékot is. A szállítmánnyal sokszor romák lépik át illegálisan a határt. A többi szervezetten megy, mármint hogy az áru eljusson Nyugatra. Errefelé az illegális bevándorlás nem jellemző, az főleg Szerbia felől fordul elő. Keleten az első számú feladat a csempészek visszaszorítása. A beregsurányi határőrparancsnok azt mondja, azért kell ellene küzdeni, mert a nyereségből a bűnbandák gyorsan egyéb hálózatokat hoznak létre, pl. ember- és drogkereskedelem. Ezért a jelszó: nulla tolerancia.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!