„A válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar kkv-szektort, így egymás után három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója. A legutóbbi kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben kezdődött felszámolási eljárás; a mindaddig a legrosszabbnak számított 2010 második negyedévében „csak” 4653 felszámolás történt. „Emellett, sajnos, az irányzat is kedvezőtlen, mivel az említett három negyedévben stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót sem vetít előre 2012-re” – mondja a szakértő; szerinte az idén a felszámolások száma akár a 24 ezret is elérheti.

A végelszámolásokat tekintetve is gyászos év volt a 2011., ugyanis 22 958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást kezdeményeztek a tulajdonosok és a cégbíróságok. Esztendővel előtte csaknem tízezerrel kevesebbet, 13 685-öt.

A hosszú ideig alig ismert kényszer-végelszámolás tavaly meghatározóvá lépett elő; 2009-ben a végelszámolások 33, 2010-ben pedig 58 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, 2011-ben a végelszámolások háromnegyedét már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások sokasodása mögött a társasági és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll. „Ez azt jelenti, hogy lényegében elhagyott cégekről mondja ki a cégbíróság: nem működhetnek tovább. Nagyon meglepő ugyanakkor, hogy közülük milyen soknak van lejárt és már soha be nem hajtható adóssága, ami miatt a végelszámolás felszámolásba fordul” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Tavaly az eddig is vesztesnek számított ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez mért aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4, 2010-ben 3,4 százalék volt. Az igazán nagy vesztes ágazat az épület- és egyéb építmény-kivitelezés. Az ezen a területen működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: a cégek 6,18 százalékával szemben kezdeményeztek fizetésképtelenségi eljárást.

Régiónként vizsgálva az ország gazdasági helyzetét, kiderül: a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét térségben jócskán 5 százalék fölött áll. Őket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, és átlag fölötti csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti – 3,7, illetve 3,1 százalékos – csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ezzel alaposan csökkentette az országos átlagot.