A februári építőipari cégstatisztika szerint egy hónap alatt éppen annyi cég szűnt meg, mint egy évvel azelőtt. Ebből akár az is következhetne, hogy az építőipari mélyrepülés stagnálásba fordult, de a kedvező adat csak a legutóbbi hónapra érvényes: a tendencia továbbra is az ágazat mélyülő válságát mutatja. A múlt három hónapban átlagosan 468 cég szűnt meg havonta, hetedével több, mint a tavaly februárban mért három hónapos átlag. „Az ágazati megrendelés-állomány továbbra is zsugorodik, ezért arra számítunk, hogy a március ismét növekedést hoz a megszűnések számában” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.
Az alkalmazotti létszámadatok megerősítik az előrejelzést. Az építőipari vállalatok alkalmazásában lévő bejelentett munkavállalók száma 239 ezer, 16 ezerrel kevesebb a tavaly februári értéknél. „Ebből a szempontból február hagyományosan gyenge hónap, de ilyen alacsony értéket 2010. július óta nem regisztráltunk” – mondja az Opten igazgatója. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően egyre több vállalkozás teljesíti adminisztrációs kötelezettségeit, és a regisztrált létszámok, még a stagnáló iparágak esetén is, enyhe növekedést mutatnak.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szerint a megrendelésszámok a magasépítési szektorban csökkennek továbbra is látványosan, az egyéb építési szektorokban is a legjobb esetben stagnálnak. A valóság azonban még a megrendelési volumenek csökkenésénél is drasztikusabb képet mutat: a megrendelések 15–20 százalékából ugyanis nem lesz tényleges teljesítés, és ezek az arányok ellehetetlenítik az építőipari vállalatok működését. Koji az elmúlt időszak pozitívumaként emelte ki az új építőipari ágazati kollektív szerződés aláírását, a rezsióradíj szabályozását, illetve a tervezett teljesítést szabályozó jogszabályi változásokat. Ezek együttesen visszaszorítják az inkorrekt üzleti magatartást.
Az Opten, amely tagja a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ), ezúttal megvizsgálta azt is, hogyan alakultak a cégek megszűnése mögötti okok azóta, hogy tavaly márciusban megváltozott a cégtörvény, és a kényszer-végelszámolásokat a kényszertörlések váltották fel a cégbírósági gyakorlatban. Az adatokból világosan kirajzolódik, hogy a kényszertörlések idővel egyre nagyobb szerepet játszanak majd a megszűnésekben. Az áprilistól érvényes új szabályozás eredményeképpen a második negyedévben92, a harmadikban 252, a negyedikben pedig már 528 kényszertörlési eljárást indítottak a hatóságok, és számuk feltehetően a következő negyedévekben tovább emelkedik
A kényszertörlések térnyerésével párhuzamosan máris csökken azoknak a cégeknek a száma, amelyeknek a megszűnése mögött végelszámolás vagy felszámolás áll. A harmadik negyedévben még a megszűnések 12 százaléka volt végelszámolás – zömében kényszer-végelszámolás – következménye, az utolsó negyedévben az arány 9 százalék alá csökkent.
Ha lassan is, de csökken azoknak a megszűnéseknek a száma, amelyeket felszámolási eljárás következményeként hirdetnek ki a cégbíróságok. Arányuk az összes megszűnésen belül fél év alatt 76-ról 71 százalékra mérséklődött. „A jelenség hátterében az áll, hogy a kényszertörlések ritkábban fordulnak át felszámolásba, mint azelőtt a kényszer-végelszámolások. Az új eljárás esetében ugyanis feltétel, hogy az érintett cégben maradt vagyon fedezze legalább a felszámolás költségét. Márpedig ez a feltétel sok esetben nem teljesül” – mondja az Opten ügyvezető igazgatója.