Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az új lengyel kormány a nemzetközi kereskedelem és a diplomácia játékszabályainak felrúgásával érvénytelenítette a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, amelynek értelmében a franciák 50 katonai helikoptert szállítottak volna. Ezek után Hollande elnök lefújta küszöbön álló varsói látogatását, a lengyelek pedig minden tender nélkül 21 amerikai helikoptert vettek. Ám az ellentétek túlmennek ezen a sértésen. Érintik a menekülteket, az unió jövőjét, az európai védelmet, a jogállamot és a közös értékeket. Ilyen helyzetben a hármas összejövetel legfeljebb arra lett volna jó, hogy igazolja Lengyelország Európa-ellenes álláspontját.

Ebben a játékban azonban Kaczynski mindent elveszthet. Miközben igen tapintatlan a németekkel és a franciákkal, már nem számíthat a britekre. Ugyanakkor nyílt viszályba keveredett Brüsszellel, miután visszautasította az ajánlásait az alkotmánybíróság ügyében. Az Európai Unióban egyetlen igazi szövetségese van: Orbán Viktor.  A kommunizmus bukása után úgy látszott, hogy a lengyelek az egyik erőközpontot alkotják majd Európában, ám ők az elszigetelődést választották. Kár.

Egy neves amerikai külpolitikai szakértő szerint a következő amerikai elnöknek mindenekelőtt Európával kell foglalkoznia – a többi közt azért, mert az orosz agresszió az egykor egységes földrészt veszélyezteti – írja a Financial Times. Nicholas Burns, aki külügyminiszter-helyettes volt, jelenleg pedig a Harvardon tanít, rámutat, hogy az amerikaiak már most is aggódva nézik azt a komoly, szélsőjobboldali-populista lázadást, amelyhez hasonló az 1930-as évek óta nem volt a kontinensen.

A reakciós Orbán Viktor már hatalomra jutott, a Jog és Igazságosság pedig gondot okoz mind Brüsszel, mind Washington számára. Azon kívül Merkel és mások joggal kérnék a Fehér Ház új gazdáját, hogy az Egyesült Államok fogadjon be az eddiginél lényegesen több menekültet. Végül pedig fontos, hogy az EU a jövő hónapban teljes mértékben hosszabbítsa meg Oroszország elleni szankciókat, mert minden más gyengítené a még hivatalba sem lépett elnök pozícióját.

Az erőszakos orosz fellépés miatt sürgető, hogy Amerika 2017-ben telepítsen csapatokat Lengyelországba és a balti köztársaságokba. Csak így lehet feltartóztatni Putyint, de közben meg kell próbálni együttműködni vele, Irán, Afganisztán, Észak-Korea és Szíria ügyében. Hillary Clinton lenne az a vezető, aki határozottan kiállna az európai partnerek mellett. Ő érti, hogy Amerika sorsa nagyban függ az öreg földrészhez fűződő kapcsolatoktól, főleg válságok idején. Trump ezzel szemben bizonyította, hogy nem lenne képes eleget tenni a felelősségének. Folyamatosan leértékeli a NATO-t, nyilvánosan dicséri Putyint.

A Die Welt írja: szabad sajtónak az is feltétele, hogy a társadalomban igény legyen rá. Ha nagy tömegek nem tartják szükségesnek, akkor olyan robbanás következik be, mint legutóbb a magyaroknál, a lengyeleknél és a törököknél. Magyarországon úgyszólván vége a Népszabadságnak, az osztrák tulajdonos egy Orbán-hű oligarchának adta el a legfontosabb ellenzéki lapot. Ebben az ügyben a Ringier sem szerepel valami jól, mert a kiadó előtte Pecinának passzolta át a tulajdonjogot. Törökországban a hatalom a szabad nyilvánosság legfontosabb orgánumát fojtogatja, Lengyelországban a közmédiát a saját vonalára állította rá a hatalom. De ha egyetlen újság eltűnése ekkora sebet tud ütni a szabad sajtón, akkor a sajtó nem tűnik föl szabadnak e három államban. Azt szokták mondani, hogy a független sajtó a demokrácia biztosítéka. Csak éppen a három példa tanúsítja, hogy ez inkább fordítva igaz: ha nincsenek meg a demokratikus keretek, akkor a sajtó sem lehet szabad. Ám ha a lakosság széles rétegei nem ragaszkodnak hozzá, akkor nem is ér sokat a 4. hatalmi ág.    

Az Európa Tanács Kínzás-ellenes Bizottsága felszólította a magyar kormányt, hogy egyértelműen ítélje el a menekültek bármiféle bántalmazását – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. Az állásfoglalás azután született meg, hogy a testület tavaly októberben soron kívüli látogatást tett Magyarországon és most nyilvánosságra hozta az útról készült jelentést. Eszerint nagyon sok külföldi arról számolt be a ténymegállapító testület tagjainak, hogy a rendőrök megverték őket. A tudósítás emlékeztet arra, hogy főleg a múlt szeptembern akadt olyan nap, amikor akár 10 ezer menekült érkezett magyar földre.

A The New York Times az OECD adatai alapján úgy becsüli, hogy Magyarország 7%-os adócsökkentésre készül, miután Varga Mihály bejelentette, hogy a versenyképesség javítására 5–6 éven belül a szlovák és a cseh szintre kívánják mérsékelni az átlag béradót. Tavaly a magyar adóék 49%-os volt, vagyis a munkáltóknak és alkalmazottnak összesen ennyi adót és járulékot kellett fizetniük, szemben a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 36%-os átlagával. Szlovákiában 41, Csehországban 43%-os a teljes közteher. A tudósítás megjegyzi, hogy a nagyarányú elvándorlás munkaerőhiányt okozott az Európai Unió keleti felén, így a magyar, lengyel és cseh vállalkozások számára igen nehézkes az üres állások betöltése. Nálunk már nőnek a jövedelmek, egyedül augusztusban pl. 6,9%-kal, mivel nincs elég jelentkező  meghirdetett helyekre.