A napokban közzétett jelentés, a GE [a GE sokoldalú, globális infrastrukturális, média- és pénzügyi szolgáltató cég, mely a világ legégetőbb problémái megoldásának segítését tűzte ki célul egyebek között a repülőgépmotor-gyártás, az energetika, a pénzügyi szolgáltatások, az egészségügyi diagnosztika és a televíziós műsorsugárzás területén. A GE több mint 100 országban tevékenykedik, és több mint 300 000 munkatársat foglalkoztat világszerte] első globális innovációs barométere szerint a 21. században nagy horderejű változások várhatók az innovációban: minden eddiginél nagyobb súlyt kap a helyi igények kielégítése, az egyének és a kisvállalkozások egyesítik alkotóerejüket, stratégiai partnertársulásokká kovácsolódnak. A GE világméretű innovációs barométere című tanulmányból kiderül: „az innovációs szabályok változóban vannak, és ennek megfelelően a hozzánk hasonló cégeknek is változtatniuk kell a stratégiájukon, hogy versenyképesek maradjanak, növekedni tudjanak, és érdemben hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez – jelentette ki Beth Comstock, a GE alelnöke. – Az innováció csak akkor tud kibontakozni, ha olyan új innovációs paradigmát alakítunk ki, amely ösztönzi az összes szereplő – legyen akár kicsi, nagy, állami vagy magánszervezet – közötti együttműködést, táplálja a kreativitást, és a helyi szükségleteket kielégítő megoldásokra helyezi a hangsúlyt.”

Az innovációs optimizmus paradoxona

A felmérésben részt vevő vállalatvezetőket arra kérték, hogy nevezzék meg azt a néhány országot, amelyik szerintük az innovációs tevékenységek élharcosa. A lista élére az Egyesült Államokat helyezték 67 százalékkal, ezt követte Németország (44%), Japán (43%); a negyediknek befutó Kína 35 százalékot kapott. A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, milyen mértékig gondolják úgy a vállalatvezetők, hogy az innováció javítja országaik lakosainak életminőségét, és mennyire tartják valószínűnek azt, hogy ez a javulás a jelenlegi feltételek alapján bekövetkezhet. Érdekesség: a többi ország által az innováció élharcosának tartott első négy ország egyike sem bizonyult optimistának az innováció erejével és lehetőségeivel kapcsolatban. Kína és Japán is „pesszimistának” találtatott, az Egyesült Államok és Németország az optimizmus és a pesszimizmus között félúton a „hagyományokhoz ragaszkodónak” bizonyult. 

A paradoxon egyik lehetséges oka az adott országok által vélt, az innováció útjában álló akadályokban keresendő. Kínában például a válaszadók 56 százaléka szerint több pénzügyi támogatásra lenne szükség az állami hatóságoktól. Japánban a válaszadók 36 százaléka szerint együtt kellene működni az egyetemekkel és a kutatólaboratóriumokkal a termékfejlesztés területén. 

A GE innovációs útja 

A GE számos olyan kezdeményezésbe fogott, amely korunk globális igényeivel összhangban mozdítja elő az innovációt. A cég például 2010-ben meghirdette a „GE ecomagination Challenge” elnevezésű versenyét, amelynek keretében 200 millió dollárt biztosít a vállalkozók, kutatók és a kkv-k közötti együttműködés segítésére az innováció ütemének gyorsítására. A kategóriájában az egyik legnagyobb verseny jelenlegi szakaszában a háztartások gazdaságos áramellátására keresik a legjobb ötleteket. 

Az innováció újfajta jólétet teremt 

A felmérés részvevői egyöntetűen a virágzó gazdaság fontos mozgatórugójának tartották az innovációt. A vállalatvezetők kilencvenöt százaléka úgy vélte, hogy az innováció a versenyképesebb nemzetgazdaság legfőbb motorja, 88 százalék szerint pedig az innováció kínálja a legjobb módszert új munkahelyek teremtésére az országaikban. Bár nem új az a nézet, hogy az innováció növeli a jólétet, a felmérés rávilágít arra, hogy változóban van a jólét fogalmának tartalma. A vállalatvezetők több mint háromnegyede (77%) úgy vélte, hogy a 21. század legfontosabb innovációi sokkal inkább az emberi szükségletek kielégítését célzó újítások, mint például az egészségi állapot javítását vagy az energiabiztonságot növelő megoldások lesznek, semmint a legtöbb profitot hozó találmányok.

Szerintük az innováció az elkövetkező 10 évben számos területen – a többi között az egészségi állapot (87%), a környezetminőség (85%), az energiabiztonság (82%), és az oktatáshoz való hozzáférés (81%) területén – lehet katalizátora az állampolgárok életminősége javításának. 

Új szereplők, új szabályok

A felmérés rámutatott arra, hogy a hagyományos innovációs eszközök változóban vannak: nagyobb hangsúlyt kapnak az egyének és a kis- és középvállalkozások (kkv-k), és nagyobb igény mutatkozik az együttműködésre. A válaszadók 75 százaléka egyetértett abban, hogy a 21. században a cégek az eddigitől “gyökeresen eltérő” módon végzik majd innovációs tevékenységüket. Ugyanekkora százalék vélekedett úgy, hogy az egyének és a kkv-k most legalább annyira innovatívak lesznek, mint a nagyvállalatok; 86 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a 21. századi innováció a több szervezet közötti partnertársulásról fog szólni, szemben az egyetlen szervezet által elért sikerekkel. Ugyanakkor a vállalatvezetők 76 százaléka szerint az innovációt a helyi piaci igényekre kell szabni. 

A válaszadók azt is kiemelték, hogy az ötletgazdagság, az alkotókészség az innováció elengedhetetlen eleme. Tízből csaknem 7 válaszadó (69%) vélte úgy, hogy az innovációt ma már sokkal inkább az emberi kreativitás viszi előre, semmint a magas szintű tudományos kutatás; 58 százalékuk pedig egyetértett abban, hogy a cégek fokozottabb innovációs tevékenységének legfontosabb eleme a minél több “nem sablon szerint” gondolkodó munkatárs megléte.