GKI-előrejelzés: csökken a fogyasztás és a beruházás

Ennek fenntarthatósága azonban kérdéses, így nem biztos, hogy jövőre kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A jelenleg kedvező hazai pénzpiaci helyzet bármikor jelentősen romolhat.

Az IMF és az OECD után novemberben az Európai Bizottság is rontotta az EU várható 2012–13. évi növekedését (miközben az USA-ét emelték). Eszerint az idén 0,3%-os visszaesés, jövőre 0,4%-os növekedés várható.

A magyar gazdaság az átlagosnál sokkal rosszabb teljesítményt nyújt, ami a kiszámíthatatlan – a befektetői biztonságot, belföldi keresletet és hitelezési tevékenységet egyaránt súlyosan rontó – gazdaságpolitika következménye. Erre figyelmeztetett az IMF és az Európai Bizottság, és ezzel indokolta újabb leminősítését a Standard and Poor’s is. Az ipari kivitel emelkedik, de a belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye jellemzően az idén és jövőre is visszaesik. Az idén 1,5%-os recesszió lesz, jövőre stagfláció várható.

A KSH lakossági felmérése szerint a foglalkoztatottak száma 2012. augusztus-október folyamán 71 ezerrel, 1,8%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Ha azonban figyelembe vesszük a közmunkások számának több mint 30 ezres gyarapodását, a külföldi munkavállalás és a fekete foglalkoztatás terjedését, akkor a valódi (adózó és üzleti) magyarországi munkahelyek száma valójában csökkent. Ezt támasztja alá, hogy a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél az idén január–szeptemberben csaknem 2%-kal, 35 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy éve. Bár a kormányzat egyes munkavállalói csoportok olcsóbbá tett foglalkoztatásától bővülő munkaerő-keresletet remél, ez a piac szűkülése mellett alighanem csak illúzió marad.

A reálkeresetek az idén szeptember végéig 3,7%-kal csökkentek, s az év egészében is hasonló mérséklődés várható. A kiskereskedelmi forgalom gyorsulva zuhan (szeptemberben már több mint 3%-kal). Jövőre 1,5%-os reálkereset csökkenés valószínű, ami a lakossági fogyasztás idei 2%-os visszaesése után újabb 1%-os mérséklődést okoz. A befektetői bizalom hiánya és az elkezdett nagy projektek befejeződése következtében a beruházások visszaesése folytatódik, az idei 4% után 2%-os lesz. Az infláció az újabb adóemelések miatt – a csökkenő vásárlóerő ellenére – alig lassul, az idei 5,9%-ról 5,5% körülire, de valójában a gyorsulás sem zárható ki.

A jegybanki alapkamat folyamatos, 6%-ra való csökkentése hozzájárult az állampapír-hozamok csökkenéséhez, bár ezt elsősorban a nemzetközi likviditás látványos bővülése tette lehetővé. Ugyanakkor a belföldi piac és a hitelezés befagyása miatt ez nem segíti a növekedést, miközben erodálja a jegybank iránti bizalmat.

A kormány láthatóan nem akarja az IMF–EU-megállapodást, ennek híján viszont a finanszírozás drága és kockázatos marad. Fennáll a veszélye a forint gyengülésének és a kamatok emelkedésének.

A GKI PROGNÓZISA 2012–13-RA

^1.  Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

^2.  2012. I. félév

^3.  2012. I-X. hó

^4.  2012. VIII-X. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM

Figyelmébe ajánljuk Petz Raymundnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatójanak írását: Elveszett illúziók az ingatlanpiacon; tessék kattintani!