Forrás: Anton Bendarjevskiy, Facebook bejegyzése Az iráni háború egyik “mellékhatása”, hogy globális repülési / közlekedési válságot eredményezett. A Guardian szerint a Covid-pandémia óta nem volt ennyire súlyos a nemzetközi helyzet. Eddig, a háború 2,5 napja alatt több mint 7 ezer nemzetközi járatot töröltek, amelyekben több százezer utas érintett.

A “mellékhatás” ugye az iráni reakciók: az őket megtámadó országok (USA és Izrael) és azok bázisai helyett lényegében a teljes közel-keleti térséget támadják ballisztikus rakétákkal és harci drónokkal. Még Ciprust is ért találat, pedig nincsek közvetlenül a térségben. A cél: globális káosz kialakítása, mert valójában USA és Izrael ellen nincs sok eszközük, de a káosz révén próbálnak nyomást gyakorolni az arab országokra, hogy Washingtont a háború lezárása felé tereljék.

A közel-keleti fővárosok a világ legnagyobb utazási hubjai: olyan átszálló központok, ahol emberek százezrei utaznak egyik kontinensről a másikra. Dubai konkrétan a világ legnagyobb repülőtere. Az arab légitársaságok most kivárnak, miközben a többi nagy nemzetközi légitársaság legalább március 8-10-ig minden járatot felfüggesztett a térségbe. És ahogy a mellékelt friss Flightradar24 térkép is mutatja, nem könnyű most légiirányítónak lenni Georgiában vagy Örményországban…

A Covid-válsághoz hasonlóan ez a krízis is jelenleg az utazási cégeket és légitársaságokat érintette a legjobban: Európa legnagyobb utazási cége, a német TUI részvényei 9,6%-ot zuhantak hétfőn, a Lufthansa és a British Airways 5,7 és 5,4%-ot. Az amerikai légitársaságok hasonló mértékben, 5%-ot estek.

Engem mindez egyébként a 2010-es európai közlekedési válságra is emlékeztetett. Emlékszik valaki az Eyjafjallajökull vulkán kitörésére? Jó régen volt már, belegondolni is rossz, a messzi 2010-ben. Ez volt az újkori közlekedés eddigi legnagyobb krízise: egy távoli, izlandi gleccser alatti vulkáni robbanás 2010. áprilisában olyan specifikus porfelhőt hozott létre, amelyet a szél pontosan a világ legforgalmasabb légifolyosói fölé terített, és mivel ez a por tönkretette a sugárhajtóműveket, a hatóságok kénytelenek voltak a teljes európai légteret lezárni. Ekkora mértékű globális leállásra a második világháború óta nem volt példa. 8 nap alatt az Eyjafjallajökull krízis 104 ezer járatot érintett, és több mint 10 millió ember rekedt a repülőtereken. A 8 napi leállás gazdasági veszteségeit pedig legalább 2-2,5 milliárd (!) euróra becsülték.