Siri Ellen Sletner, Norvégia nagykövete kiemelte: fontosnak tartják a kulturális örökség megújítását. Kitért arra, hogy Norvégia aktív résztvevője az európai együttműködésnek, a pénzügyi alappal a közös jövőért vállalt felelősséget is kifejezik. Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az ünnepségen elmondta, hogy a vasúttársaságnak pénzügyi problémák miatt az épített örökség iránt tetemes adósságai vannak. Emlékeztetett arra, hogy az állapot javításáért a MÁV nemrégiben együttműködési megállapodást kötött a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, miután 65 épülete a nemzeti örökség része.
Az ünnepségen elhangzott: a felújított gödöllői királyi váró múzeumi és idegenforgalmi feladatokat is ellát majd. Gémesi polgármester az avatón átadta a város kitüntetéseit a királyi váró felújításában kiemelkedő munkát végzőknek. Gödöllőért ezüstérem elismerésben részesült Siri Ellen Sletner, Norvégia nagykövete.
Gaálné dr. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatójának írása az Infovilág olvasói számára:
A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI VÁRÓ, 1882–2011
A Pest–Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanabban az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s attól kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. Azért, hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak.
A gödöllői földszintes állomásépületet 1867. április 2-án adták át rendeltetésének; később többször átépítették. Kezdettől gondot okozott a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. A „váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt.” Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Fővárosi polgárok szívesen nyaraltak Gödöllőn, ők elsősorban vonattal utaztak, sőt, az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaralónegyed.
Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni. Tehát szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására.
A máig fennmaradt, és a múlt hónapokban végre felújított, neoreneszánsz stílusú Királyi Várót 1882-ben építették. Budapesten a Keleti és a Nyugati pályaudvaron található még Királyi Váró, mindkettő a vasútállomás épületének része; Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra. Egyébként a király utazásaihoz – ha nem volt megfelelő állomásépület – alkalmanként udvari sátrat állítottak föl. A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt.
A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik. A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé.
A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését – Ripka Ferenc leírása szerint – bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A Pest–Gödöllő közötti 34,4 km távolságot 49 perc alatt tette meg a vonat az 1875-ből fennmaradt udvari menetrend szerint. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.
A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké.
Az idén a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót, múzeumi kiállítóhelyet, kávézót és turisztikai centrumot alakított ki benne. A becses építészeti és történelmi emlék sok évtized után végre visszanyerte eredeti fényét. Az utókor dolga, kötelessége, hogy megőrizze, megbecsülje Gödöllő, ország-világ javára.
