A Fővárosi Állat- és Növénykert madármentő tevékenységének köszönhetően a közeli múltban több sérült, orvosi 
ellátásra szoruló madarat szállítottak a kert mentőhelyére a Hortobágyi Nemzeti Park górési madárrepatriáló 
állomásáról. Az egyikük, egy kifejlett fehér gólya (Ciconia ciconia) vizsgálatakor kiderült, hogy sérülése lőtt seb; az 
állatorvosok meg is találták a lövedékeket, illetve az ólomsörétet a madár testében. Négy ólomdarabot mutatott ki a 
röntgen-felvétel, ebből kettő a légfegyverekhez használt szoknyás lövedék, kettő pedig nagyobb kaliberű sörétes 
fegyverből származó ólomsörét. A meglőtt gólya természetesen megfelelő állatorvosi kezelésben részesült, és bár jó 
állapotban van, mivel az egyik lövedék épp a hollóorrcsontot (os coracoideum) érte, valószínűleg már nem lesz 
röpképes.

A fehér gólya Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke 100.000 Ft.

A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta folytat kiterjedt madármentő tevékenységet, amely a szárnyasok 
mellett emlősökre (sünök, mókusok, pelék, denevérek stb.) és hüllőkre (pl. mocsári teknősök) is kiterjed. A sérült, 
vagy elárvult állatokat meggyógyítják, kondíciójukat felerősítik, s ha az állatok állapota lehetővé teszi, ismét 
szabadon engedik őket. A múlt évtizedben a Magyarországon mentett madarak kétharmadáról a Fővárosi Állat- és 
Növénykert szakemberei gondoskodtak. Egyedül a tavaly 82 madárfaj 623, 13 emlősfaj 296, valamint 4 hüllőfaj 44 
egyedét vitték be mentett állatként a kert természetvédelmi mentőhelyére.

Miért lőnek gólyára?

Sok jó érzésű ember számára valószínűleg érthetetlen, miért lő bárki is gólyára. Hiszen közismerten 
természetvédelmi oltalom alatt álló fajról van szó, ráadásul Magyarországon számos kulturális hagyomány is kapcsolódik a madárhoz, sőt annak védelméhez is. Már az óvodások is tudják, hogy a „magyar gyerek” gyógyítani szokta a gólyát, még ha mások bántják is.

A természetvédelmi szakemberek azonban a múlt években azt tapasztalják, hogy némelyek kifejezetten helytelenítik, ha a gólyák lakóhelyük közvetlen közelében fészkelnek, hiszen ez némi szennyeződéssel, madárpotyadékkal is együtt járhat. Akadnak, akik ilyenkor légpuskával, vagy más eszközökkel igyekeznek a madarakat elzavarni, ami igen sajnálatos, hiszen nem is olyan régen még büszkeségre okot adó eset volt, ha valakinek a portáján, akár a villanypóznán, akár a kéményen, akár másutt gólya fészkelt.