A szerző tanulmánya ekként kezdődik: Az év fordulóján a világgazdaság kilátásait tekintve – sok kétséggel ugyan – az óvatos derűlátás dominál az elemzői várakozásokban. Eddig csupán a harmadik negyedévre vonatkozó GDP-adatok, az októberi bruttó szemléletű gazdaságstatisztikai adatok, valamint egyes novemberi adatok ismertek, és természetesen az eddig készült prognózisok, konjunktúraelemzések. A várakozások egyik sajátossága, hogy – a korábbi évektől eltérően – a fejlett gazdaságok növekedésének némi gyorsulását tartják valószínűnek.
Ezen belül az Amerikai Egyesült Államok múlt évben is érzékelhető GDP bővülésének emelkedő dinamikáját valószínűsítik annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED az év első felében várhatóan megkezdi az eszközvásárlás óvatos mérséklését, azaz szigorítja a jelenlegi laza monetáris politikát. Az Európai Unióban változatlanul az államadósság csökkentése, az államháztartási konszolidáció jelenti a prioritást, ennek ellenére az előző negyedévhez viszonyított GDP adat már a harmadik évnegyedben a recesszió végét jelezte, és ebben az évben már az euró-zónában is szerény növekedés várható. Az új tagországokban ugyanakkor – a balti országokat kivéve – várhatóan valamelyest mérséklődik a növekedés dinamikája.
A feltörekvő országokban a múlt évben némileg csökkent a növekedés üteme, néhány országban megtorpanást is lehetett tapasztalni. Ez a változás visszafogta a külkereskedelmi forgalmat, így átterjedt a világ többi térségére is. A világkereskedelem dinamikája a korábbi évek 5,5% körüli értéke helyett a múlt évben 3%-ot éppen meghaladó mértékre csökkent. A múlt év végén azonban javultak a kilátások, így a fejlődő országok importja ismét nőni kezdett, és ez évben a világkereskedelmi forgalom növekedése várhatóan visszatér az 5% feletti mértékhez. A mérséklődő kereslet hatására a nyersanyagok és az energiahordozók árszintje a múlt év nagy részében csökkent; ez a tendencia az év végén megfordult, ami szintén a világgazdaság élénkülését jelzi. A kínai gazdaság – többször prognosztizált – lassulása nem következett be, feltehetően a múlt évben 7,7%-kal nőtt a bruttó hazai termék, és az idei évre is 7,5%-ot elérő növekedés várható. Lassult viszont az orosz, az indiai és a brazil gazdaság bővülésének üteme, és pillanatnyilag nem láthatóak az élénkülésre utaló jelek sem. Összességében a prognózisok a világgazdaságban némi fellendülést jeleznek előre, és ez örvendetes módon vonatkozik az európai térségre is.
A KSH közzétette a magyar gazdaság harmadik negyedévi teljesítményét tükröző részletes adatokat. A jelentés némileg, 0,1 százalékponttal felfelé módosította az előzetes gyorsbecslés adatait, ennek megfelelően a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest nyers adatok szerint 1,8%-kal, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6%-kal nőtt, az előző negyedévhez képest – szintén szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,9%-kal emelkedett. A magyar gazdaság teljesítménye az év kilenc hónapjában – ugyancsak szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,6%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez mérten. E jelentősnek minősíthető dinamikában a bázishatásnak döntő szerepe van, mivel a tavalyelőtti azonos negyedévben számottevően zsugorodott a gazdaság, a most regisztrált növekedéssel a bruttó hazai termék ismét elérte a két évvel ezelőtti szintet.
A GDP bővülése három tényezőre vezethető vissza… A tanulmány itt folytatódik, tessék kattintani!