Beremenden rendőrök és katonák sorakoztak fel – a hadsereg két, gépfegyverekkel felszerelt Hamvee-jának támogatásával, hogy ne futhasson be magyar területre több mint 10 horvát busz, tömve bevándorlókkal. Később viszont magyar járművekhez kísérték az autóbuszokat, és az utasok átszálltak. Ugyanez történt Magyarbólyon a horvát vonattal is. Egy rendőr azt mondta, hogy a magyar szerelvényről Hegyeshalomban úgy is le kell szállni, ám később a riporternek letagadta, hogy tudná a pontos célt. Az osztrák belügyi tárca szóvivője közben tagadta, hogy bármilyen értesítést kaptak volna a magyar hatóságoktól. A horvát belügyminiszter ugyanakkor azt közölte, hogy a menekülteket egyszerűen visszaküldték a schengeni övezetbe, hiszen először Görögországban jutottak be az unió területére.

New York Times/Economic Times/Reuters: A görög kormányfő a menekültügy kapcsán igen élesen beszélt Európáról, és főként Magyarországról. Az mondta, hogy az emberáradat kezelésének módja mélyebb válságról tanúskodik a földrészen, amely megfeledkezett alapvető értékeiről. És ha a Földközi-tenger hullámsírrá változik, az Égei-tenger pedig gyermekek holttestét mossa a partra, akkor ott nagy bajok vannak az egyesült Európával, valamint az európai kultúrával. Ciprasz hozzátette, hogy a migránsoknak kell megfontolniuk, milyen kontinensre akarnak eljutni. Oda, hogy Kos szigetén a pék kenyeret oszt az érkezőknek, vagy arra a kontinensre, ahol a magyar miniszterelnök kerítéseket épít és éles lőszert oszt szét. Szerinte ha Európa csak a költségvetési fegyelemre figyel oda és magára hagyja a tagállamokat egy nagyobb krízisben, akkor ez nem az, amiről az alapító atyák álmodtak, és nincs is jövője. 

A legnépszerűbb amerikai hírportál, a Huffington Post közli az Amnesty International (AI) által beszerzett műholdas felvételeket, amelyet mutatják, milyen drámai következményei lettek annak, hogy Magyarország lezárta a déli határt, miközben sok ezer menekült tart Észak-Európa felé. A lépés folytán nagyon sokan rekedtek Szerbiában, ők jelenleg kénytelenek a határ mentén táborozni. Az AI egyik vezetője úgy véli, hogy a törvénytelen magyar akciónak hathatós figyelmeztetésül kell szolgálnia más kormányok számára, milyen perverz dolog úgy kezelni a háború és az üldöztetés elől menekülő embereket, mintha azok veszélyt jelentenének a határ biztonságára nézve. Mint mondta, veszélyes úton halad bármely állam, amely követi ezt a példát.  A képek megörökítik, amint megépültek és benépesültek táborok, ahol fogva tartották az újonnan érkezőket, ám teljesen kihaltak, miután szeptember 15-én életbe léptek az új szabályok életbe léptek.

Ellenzéki magyar képviselők és korábbi magas rangú tisztségviselők attól tartanak, hogy a populista Orbán kormány ürügyként használhatja fel a menekültválság miatt szerzett széleskörű felhatalmazást és még inkább lebontja a jogállamot, illetve lecsap a politikai vetélytársakra – mondta el a Voice of America/Amerika Hangja. A válsághelyzet már 6 megyére, azaz az ország kb. egyharmadára terjed ki. Ara-Kovács Attila külpolitikai elemző szerint a fejlemények nem meglepőek, a hatalom már februárban tudta, hogy hamarosan hatalmas áradat éri el az országot dél felől. Ám plakátkampányba kezdett, hogy felszítsa a migránsellenes érzelmeket, elfojtsa a belső ellenzéket és megtámogassa Orbán Viktor ingadozó népszerűségét. A washingtoni magyar nagykövet cáfolja ezt a véleményt, úgy fogalmaz, hogy a különleges intézkedések nem érintik a civil társadalmat, vagy a kormányellenes oldalt.

Ehhez képest Simonyi András, az egykori Magyar Köztársaság egykori washingtoni nagykövete azt mondja, hogy amikor egyáltalán felvetődik annak a lehetősége, hogy otthonokat engedély nélkül lehet átkutatni, akkor azt kell látni, hogy ha egyszer engedünk a demokráciából, akkor nem tudni, hol áll meg a folyamat. Először egy fél-demokrácia alakul ki, majd diktatúra. A Voice of America tudósítása ennél a pontnál hozza be a képbe a Röszkénél történt incidenst. Utóbbi kapcsán az ENSZ emberi jogi főnöke kijelentette, hogy borzalommal töltik el a magyar fél érzéketlen, egyes esetekben jogsértő lépései, ideértve, hogy nem engedik belépni a menekülteket, letartóztatják, önkényesen elutasítják és visszafordítják azokat. Továbbá, hogy aránytalan erőt vetnek be ellenük, és hogy a jelentések szerint újságírókat támadnak meg, elkobozzák azok felvételeit.

Ara-Kovács Attila úgy gondolja, hogy a bevándorlók csupán eszközül szolgálnak, az igazi cél, hogy megrettentsék a lakosságot. A kampány egyben jól jön a Jobbiknak, amelyre a Fidesznek szüksége van, hogy megőrizze szilárd parlamenti többségét. Magyar Bálint pedig azt teszi hozzá, hogy a miniszterelnök összecsapást kíván kirobbantani a menekültek részéről mert meg akarja erősíteni a hitet, hogy a jövevények veszélyesek, hogy az ország az ő védelmére szorul. A cinikus játék hasznos a számára, ám csak azért válik be, mert az EU láthatólag imkompetens. Ugyanakkor egy befolyásos magyar személyiség névtelenül úgy nyilatkozott, hogy a magyar vezérkar nem ért egyet a hadsereg bevetésével, továbbá sok diplomata is komolyan aggódik, hogy miként hat az ország külső képére a válság. Simonyi szerint van is ok a nyugtalanságra, tehát hogy súlyosan és tartósan károsodik a külső megítélés, miután folyamatosan kedvezőtlen hírek érkeznek az Orbán-féle válságkezelésről, beleértve a menekültekkel szembeni bánásmódot. Márpedig ennek nagyon súlyos következményei lehetnek az ország számára- jegyezte meg.  

Daily Telegraph-ban olvasható egy 1956-os magyar menekült házaspár lányának írása, aki úgy gondolja, hogy nem minden menekült egyforma, ő maga pedig nem ítélheti el az Orbán-kormányt a kerítés építéséért, mert egy népnek joga van beleszólnia abba, hogy kik alkossák a társadalmat. Monica Porter, akinek édesapja Halász Péter, a BBC magyar adásának egykori vezetője, édesanyja pedig a híres énekesnő, Rácz Vali volt, újságíróként dolgozik Londonban. Mint írja, a határon lejátszódó erőszakos jelenetek szégyent hoznak a kabinet fejére, a magyaroknak a történelem miatt nagyobb megértést kellene tanúsítaniuk a migránsok iránt, mint a legtöbb országnak. Ám a mostani hullámmal érkezők másutt is menedéket találhatnának, nem csak Európában. És ha már itt vannak, miért akarnak mindenáron a németekhez, svédekhez és a britekhez menni? Akik most jönnek, azoknak van pénzük, az igazán reménytelen helyzetben lévők viszont otthon maradtak. De talán a legfőbb különbség 56-hoz képest, hogy napjaink migránsait nehéz lesz, ha nem lehetetlen, beilleszteni – éspedig kulturális és vallási okokból. A szerző nem érti, miért Európára hárul a felelősség, amikor ezek az emberek menedéket találhatnának a Közel-Keleten is, pl. az öbölmenti államokban, vagy olyan muzulmán országokban, mint Indonézia és Malajzia.

Csak az embercsempészeknek jó a határzár: emelik áraikat, és még jövedelmezőbb lesz nekik az üzlet, miután a menekültek összetorlódnak Szerbiában, de vissza bizonyosan nem mennek a Közel-Keletre – írja a Neue Zürcher Zeitung. Magyarország példáján látni, milyen hatása van a bezárkózás politikájának, amitől a gyerekek szenvednek a legtöbbet. A fizikai akadály és az embertelen bánásmód feltartóztatja ugyan a beáramlást, ám az emberek gyorsan találnak más útvonalakat. A szerb–horvát határhoz azonban még nem települtek át a csempészek. Boross Zoltán rendőr ezredes úgy tapasztalta, hogy a bűnözők kisebb csoportokat alkotnak, nem pedig nagy hálózatokat, amelyek a csúcsán mindig a keresztapa áll. Azonkívül profilt váltottak: nem foglalkoznak immár a cigarettával, emiatt Magyarországon felmentek a dohányárak, mert a szállítmányok Szerbiában rekedtek.  Eddig úgy volt, hogy a legkisebb vállalkozók a saját kocsijukkal vitték át a migránsokat a határon, de a nagy kereslet miatt mikro- és kisbuszokat is használtak. A legnépszerűbb az ablak nélküli Fiat Ducato. A hivatásosok megerősítik a lengéscsillapítókat, hogy kívülről ne lehessen látni a raktérben lévő nagy súlyt. Hamis rendszámokat szereznek be. És bár bűncselekménynek számít, ha valaki menekülteket szállít, ehhez képest meglepően nyíltan megy a toborzás. Ennek oka, hogy nehéz a bizonyítás, mármint hogy a sofőr vette át a pénzt. Viszont a határ lezárása átalakította a piacot: kiszorultak az alkalmi csempészek, mert ők nem tudják szavatolni a biztonságot. Tovább dolgoznak viszont a profik, akiket csak a jómódúak tudnak megfizetni. 

A kerítések halálosan veszélyesek Európa jövője számára. Márpedig ha a földrész Orbán Viktor logikáját követi, akkor egyre újabb és újabb határzárak emelkednek, fizikai, politikai, gazdasági és emberi értelemben egyaránt, ám ezek nem képesek megoldani a gondot – áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében. A tranzitországok segélykiáltása érthető ugyan, hiszen miként tudnának megbirkózni a menekültek regisztrálásával, ha arra az erős német államapparátus sem képes. Van némi igazság abban is, amikor Magyarország a kontinens tétlenségére panaszkodik, bármennyire is szégyenletes és ócska Orbán viselkedése és retorikája. A válságra adott magyar válasz azonban természetesen végzetes veszély a földrész jövőjére nézve, éppen azért, mivel annyi híve van a magyar határokon túl is.

Most éppen az uniós tag Horvátország mentén nő ki a földből szögesdrót, és a folyamat nem áll le, ám csak további problémák keletkeznek a kerítésekből. Senki sem tudja, mit kellene hosszabb távon csinálni a népvándorlással. De éppen ezért kellene bár a rövidtávra szóló lépéseknél is összefogni. Tehát a külső határok biztosításában, az érkezők emberhez méltó fogadásában és elosztásában.

A jövő heti EU-csúcs előtt ez azt jelenti, hogy a keleti tagoknak el kellene gondolkodniuk azon: az orosz fenyegetés miatt könnyen rászorulhatnak a többiek szolidaritására. Berlinnek viszont le kellene mondania arról, hogy egy ilyen kérdésben többségi döntéssel fenyegetőzzék.

Die Welt: Európa először látja gyengének Merkelt, akinek pedig teljhatalma van a kontinens ügyeiben. Lehet, hogy legutóbbi gesztusát a keleti tagállamoknak címezte: azaz tudunk mi barátságtalanok is lenni. Lezárjuk a határt és visszaküldjük a menekülteket, ám nem ért el semmit vele. A lengyelek és a magyarok nem hajlandók a terhek megosztására, mert szerintük a kancellár a saját szakállára olyan reményeket keltett a migránsokban, amiket nem tud valóra váltani.

Németországnak szüksége van a szomszédaira, de mindent elkövet, hogy feldühítse őket. Az e heti belügyminiszteri tanácsülés előtt Berlin azzal igyekezett nyomást gyakorolni a partnerekre, hogy már előre közölte: közel a megegyezés. Csakhogy a lengyelek bedühödtek, és jól értesült források szerint a tanácskozáson senki sem állt de Maizière mellé. A német fél nem képes segítséget kérni, ehelyett szolidaritást követel, fenyegetőzik, a többségi döntés bunkóját lengeti. Ha nem születik egységes határozat, az nyilvánvalóvá teszi az EU megosztottságát. A németek fellépése szokatlanul magatehetetlennek látszik és a tanácstalanság ezúttal Európa többi része számára sem marad rejtve.

Nagyon nyugtalanítónak tartja a Magyarország és Ausztria között jelentkező repedést Paul Lendvai a Der Standardban megjelent cikkében. Személyes sorsát felidézve megerősíti, hogy 1956-ban a magyar menekültek csak jót kaptak az osztrákoktól. A két nemzet között évtizedeken át kifogástalan volt a viszony. Ezért különösen aggasztja most, hogy törés mutatkozik a kapcsolatokban.

Az Orbán-kormánynál a válság miatt undorító módon keveredik a cinizmus és a hozzá nem értés, ami túlmegy az erkölcsileg elfogadható határon. Emellett persze épp úgy el kell ítélni, hogy a határon a kétségbe esett tömegből huligánok erőszakos rohamot indítottak a szerb rendőrség asszisztálása mellett, mint ahogy az osztrák jobboldal gyűlöletretorikáját is.