Bár Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is elmondta, későn született a megállapodás, de sok ágazatban már várták az ajánlást, amely így fontos iránytű.
A megállapodást Rolek Ferenc, Gaskó István és Varga Mihály mellett Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke látta el kézjegyével.
Gaskó az aláírás előtt emlékeztetett arra, hogy május 21-én a VKF monitoring bizottságában egyetértettek abban, hogy 2013-ra is legyen általános bérajánlás a versenyszférában, hiszen a rendszerváltás óta szinte minden évben tudtak ilyen megállapodást kötni. Kifejtette, hogy az elmúlt öt évben a munkavállalók reálkeresete csökkent, 2013-ban azonban már emelkedés indulhat annak köszönhetően, hogy ha nem is jelentősen, de meghaladja az infláció mértékét a bérajánlás.
Elmondta, hogy az ajánlásban konkrét szám nincs, de egyértelmű az utalás a 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergencia-program 3,1 százalékos inflációs előrejelzésére.
Gaskó jelezte: a gazdasági szereplők az ajánlásokat eddig komolyan vették, és még most sem késő ajánlást tenni, hiszen vannak ágazatok – villamosenergia-ipar, vasúti közlekedés, bányászat – ahol várják a megállapodást. Kifejtette: a munkavállalói oldal reméli, hogy a versenyszféra azon területein, ahol még nem volt idén bérfejlesztés, alkufolyamatok indulnak a bérekről. Ő is kiemelte, hogy a foglalkoztatás megőrzésének prioritása van, vagyis a béremelés nem mehet a munkahelyek rovására.
Rolek Ferenc hangsúlyozta: a VKF az elmúlt időszakban komoly munkát végzett, hatékony egyeztetési fórumnak bizonyult, és képes volt a megállapodásokra; ebbe a sorba illeszkedik a bérajánlásról most aláírt egyezség is.
„Sokaknak már kicsit késő a bérajánlás”, sok helyen már megkapták a béremelést, „de vannak ágazatok, vállalatok ahol ez még mindig elkel” – fogalmazott. Rolek kitért arra is, hogy nagyon bizonytalan a gazdasági környezet, a makro-előrejelzések sokat változtak az utóbbi hónapokban. Emlékeztetett arra, hogy az inflációs várakozás 5 százalék körül volt, amikor az idei minimálbérről megállapodtak, a konvergencia-programban 3,1 százalék szerepel, a legfrissebb előrejelzések 2 százalék körül vannak. Ebben a változó környezetben helyes is, hogy rugalmas megállapodás született – vélekedett az MGYOSZ alelnöke.
Varga Mihály kifejtette, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról a múlt év végén már megszületett a megállapodás; akkor a kormány úgy vélte, hogy a garantált minimumon túli béremelés mértékéről elsősorban a szociális partnereknek kell megállapodniuk, ehhez csatlakozhat egyetértés esetén a kormány, és ez történik most is.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás jelzi azt, hogy Magyarországon mindenki felelősséggel fordul a legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdések felé; a szociális partnerek is átérezték a felelősséget, és hozzájárultak a társadalmi béke megőrzéséhez. Varga kiemelte: a kormány 2010-ben kitűzött két legfontosabb célja volt kivezetni az országot az adósságcsapdából, valamint megőrizni, és lehetőség szerint bővíteni a foglalkoztatást.
A válság ellenére a munkahelyek száma nem csökkent Magyarországon, sőt kismértékben emelkedett, de még tovább kell növelni. Varga Mihály jelezte: óriási eredménynek tartja, hogy a társadalmi béke megőrzése mellett gazdasági téren is sikerült eredményeket elérni. Magyarország az önkormányzati rendszer, az oktatás, valamint az egészségügy területén véghezvitt átalakításoknak köszönhetően három év után sokkal jobb helyzetben van, mint korábban.
A miniszter szólt arról is, hogy a szociális partnerekkel közösen kialakított munkahely-védelmi cselekvési terv eredményei már láthatók: összesen csaknem 720 ezer munkavállaló foglalkoztatásához tudtak hozzájárulni a kedvezményekkel az idei első fél évben.
MSZP: tovább drágul a megélhetés
(MTI, 17:21) Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma és a pedagógusok nettó átlagbére is csökkent a 2010-i kormányváltás óta – közölte az MSZP szóvivője hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Török Zsolt arról is beszélt, hogy a Fidesz-kormány intézkedései miatt tovább nőnek a megélhetési költségek.
A szocialista politikus arra reagált, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője közölte: a kormánypárt nemcsak béremeléssel segíti a munkavállalókat, hanem rezsicsökkentéssel és a családi adórendszerrel is.
Török azt mondta: noha a Fidesz azt állítja, a munkavállalók pártján áll, a 2010-i kormányváltáskor 3 millió 400 ezren dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, volt körülbelül 100 ezer közmunkás, és nagyjából 150–200 ezren vállaltak munkát külföldön. Ma viszont 3 millió 200 ezer az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma, 200 ezer a közmunkásoké, és van félmillió, külföldön dolgozó „gazdasági menekült”. Hozzátette, hogy a munkavállalók 82 százaléka rosszul járt az egykulcsos személyi jövedelemadóval. Kiemelte, hogy a pedagógusok nettó átlagbére 2010-ben még 133 ezer forint volt, mostanra viszont 128 ezerre csökkent.
A szóvivő közölte, a nettó minimálbér mindössze hétszáz forinttal nőtt a kormányváltástól 2012 végéig, miközben az egy főre jutó létminimum 75 ezerről 86 ezer forintra emelkedett.
Arra reagálva, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn írta alá a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást, az MSZP szóvivője azt mondta: gratulál a kormánynak, hogy július közepére sikerült megkötni „a kiváltságos szervezetekkel” az idei évre szóló bérmegállapodást, a szocialisták azonban ezt másként, jóval korábban és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, valódi konzultáció után tették volna meg.
Török Zsolt beszélt arról is, hogy a Fidesz-kormány miatt drágábbá vált a megélhetés, többe kerülnek az élelmiszerek. Az elektronikus útdíj bevezetése miatt pedig – a terméktanács véleménye szerint – további 5-10 százalékkal nőhet a baromfitermékek ára – fűzte hozzá. A szóvivő szerint mivel az e-útdíjat a benzinszállítóknak is meg kell fizetniük, ez tovább drágítja az üzemanyagokat, azok ára pedig beépül a termékekébe.
Török szólt arról, elfogadhatatlan, hogy meghívásos pályázaton válasszák ki azokat az üzemeltetőket, akik tíz vidéki kaszinóra szerezhetnek koncessziót. Úgy fogalmazott: a kormányoldal a trafikmutyi után kaszinómutyira készül, saját „vazallusainak” akarja juttatni az engedélyeket, pedig korábban korlátozni akarta a szerencsejáték-ipart. Az MSZP nem támogatja, hogy magántőke bevonásával kaszinók létesüljenek, ez csak állami beruházással, állami felügyelet mellett fogadható el – jelentette ki.
A szocialista szóvivő kérdésre válaszolva közölte: a párt levéltitoksértés miatt feljelentést tett, miután a kuruc.info pénteki írása szerint egy MSZP-alkalmazott (az oldal szerint Mesterházy Attila titkárnője) olyan képet küldött szét kollégáinak, amelyen az olvasható: „Támogatom az otthonszülést. Magyarok Magyarországon, cigányok Indiában”. Török Zsolt közölte: a képet – amelynek tartamától elhatárolódott – korábban jobboldaliak próbálták feltenni az MSZP és Mesterházy Attila Facebook-oldalára. Az említett levél erre a veszélyre hívta fel a figyelmet, így küldője – aki nem közszereplő, és bár a pártnak dolgozik, nem a pártelnök munkatársa – helyesen járt el. A kuruc.info írását náci provokációnak minősítette a szóvivő.
