Stílusos helyszínt választottak a sajtóbeszélgetés helyszínéül a szervezők: a katasztrófavédelem európai szintű múzeumába invitálták az érdeklődőket, hogy a tájékoztatón mérleget vonjanak a mintegy húszezer önkéntes tevékenységéről. Mint Dobson Tibor dandártábornok, MTSZ-elnök elmondta: kiemelkedően felelős munkát látnak el az egyesületi tagok azokon a helyeken, ahol nincs hivatásos, vagy önkormányzati tűzoltóság. Vészhelyzetekben hozzálátnak a beavatkozáshoz, csökkentik, vagy adott esetben meg is szüntetik a kockázatot. Csaknem ezer településen végeznek ilyen mentő, illetve tűzvédelmi munkát. Többnyire szabadtéri tüzeknél, épülettüzeknél van rájuk szükség, de elkel a szakértelmük, ha viharkárokat kell elhárítani, és fakidőlésnél, vagy például a rendkívüli időjárás miatt fellépő nehézségek esetén is számítanak a közreműködésükre.

Önkéntesek nélkül nem is győznék a teendőket a hivatásosok – ezt már Góra Zoltán dandártábornok fűzte hozzá, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében. „Nemcsak a bekövetkezett bajok kezelésében segítenek az önkéntesek, hanem a megelőzésben is” – mondta a főigazgató-helyettes, aki az egyesületek műszaki felszereltségéről is beszélt. Az éves költségvetés 120 millió forintot különített el erre a célra, de júniusban további 100 milliót csoportosítottak át az önkéntesek támogatására és technikai eszközök beszerzésére. A pénz felhasználható laktanya-felújításra és üzemeltetésre is, ahogyan erről a Szent Flórián Önkéntestűzoltó-portál is tájékoztat. Ugyancsak itt olvashatnak az érdeklődők arról, hogy az egyesületek milyen további pályázatokon nyerhetnek pénzt működésük fenntartásához.

Latorcai Csaba helyettes államtitkár (EMMI) szerint csak igazi közösségek birkóznak meg sikeresen a krízishelyzetekkel, amint ez az idei árvíz idején is megmutatkozott. A példás társadalmi összefogás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban is – kiemelkedő a hajlandóság az önkéntességre. Nehezen összeszámolható, de minden bizonnyal sokmilliárdos értéket sikerült megmenteni az áradás okozta katasztrófa mérséklése, elhárítása által – fejtegette az erőforrás-minisztérium vezető munkatársa. Latorcai arra is emlékeztetett, hogy a jövőben az érettségi feltétele lesz a közösségi szolgálat, s ezért máris nagy az érdeklődés a középiskolás diákok körében a 19. században alapított tűzoltó-szövetség iránt.

Csizmadia László, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnöke a civil összefogás példájaként említette a katasztrófavédelem és a lakosság együttműködését az árvízi hetekben. Mint mondta, a NEA terhére az önkéntes tűzoltók nemrég pályázat útján további hétmillió forint támogatást kaptak. A pénzt az egyesületek tűzoltó-találkozók, -versenyek, hagyományőrző programok megrendezésére, illetve szakmai képzésekre fordíthatják.

A Magyar Tűzoltó-szövetséget 1870-ben hívták életre gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére, aki elsőként töltötte be az elnöki tisztséget. Az alapítását követően mintegy nyolc évtizeden keresztül eredményesen működött szövetség 1990-ben újra megalakult. Célja, hogy segítse a tűz elleni védekezést, a hivatásos, önkéntes és létesítményi tűzoltóságok és tűzoltó egyesületek tevékenységét. A szervezet hozzájárul a szükséges személyi, anyagi, tárgyi feltételek megteremtéséhez, segíti a tűzoltóságok nemzetközi kapcsolatainak ápolását. Az országszerte működő önkéntes tűzoltó szervezetek megyei szövetségekbe tömörülve kapcsolódnak az MTSZ-hez.