A még december 12-én hozott, ám csak ma nyilvánosságra hozott határozatot dr. Zavodnyik József, a Versenytanács döntéshozatal-támogatói csoportjának vezetője ismertette újságírókkal. Tizenegy irodaszer-forgalmazó vállalkozás 2008–11. között összesen 19 pályázaton – közte közbeszerzési tendereken – áraik rögzítése és/vagy piacfelosztás céljából egyeztetéseket folytattak egymással. Az ajánlati árak 160 ezer–kétmilliárd forint közöttiek voltak.
A versenyhatóságot egy informátor tájékoztatta a tizenegyek mesterkedéseiről. Bírói engedéllyel a GVH emberei mindenekelőtt egy 2011. szeptemberi, hajnali rajtaütés alkalmával foglaltak le okirati bizonyítékokat, amelyeknek szakértő elemzése alapján született meg a döntés. A legfőbb vád a kartellezés. A versenytörvény kimondja: tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
A GVH az irati bizonyítékok (stratégiai dokumentum, e-mail levelezések) alapján megállapította: 2008-ban a Budapiért Zrt., a Gyárt-ker Kft., az I-COM Iroda-Kommunikáció Kft., az ITV Albatech Kft., a Papirosz Kft. és a Medi-Print Kft. áraik egyeztetése és piacfelosztás, valamint ehhez kapcsolódóan üzleti titoknak minősülő információk cseréje céljából stratégiai együttműködési megállapodást kötött. A vállalkozások célja az volt, hogy a közbeszerzési és a versenypályázatok során a status quót fenntartsák, illetve növeljék piaci részesedésüket. Ebből a célból egyeztettek arról, hogy indulnak-e adott tenderen, illetve az indulás részleteiről tájékoztatták egymást. Emellett a Budapiért Zrt., a Gyárt-ker Kft. és az ITV Albatech Kft. 2009-ben háromoldalú egyeztetéseket is folytatott piacfelosztás céljából.
A 2011. szeptember 6-án kezdődött eljárás a Versenytanács 2013. december 12-i döntésével zárult: irodaszert forgalmazó tizenegy vállalkozás esetében jogsértés állapítottak meg, négy vállalkozással szemben megszüntették az eljárást, mert nem volt megállapítható jogsértés.
Az egyes irodaszer-forgalmazókkal szemben kiszabott bírságok:
Gyárt-ker Kft. „fa.” 600 000 000 Ft
Budapiért Zrt. 274 200 000 Ft
Papirosz Kft. 33 500 000 Ft
I-COM Iroda-Kommunikáció Kft. 33 000 000 Ft
Papírbázis Kft. 25 900 000 Ft
ITV Albatech Kft. 16 200 000 Ft
Medi-Print Kft. 9 200 000 Ft
SCHWABO Zrt. 6 300 000 Ft
Leporelló-3D Termelő és Szolg. Kft. 2 500 000 Ft
REGÁL Kft. 1 800 000 Ft
Active Office Kft. 1 000 000 Ft
Dr. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke újságírók előtt elmondta: a bírságok kiszabásakor döntő súlyként esett latba, hogy az árrögzítés és a piacfelosztás kőkemény kartellnak minősül és a vállalkozások a jogsértő magatartásukkal nagymértékben korlátozták a versenyt. A versenyhatóság figyelembe vette az adott jogsértő tender esetében a vállalkozások együttes piaci részesedését, továbbá súlyosító körülményként értékelte, hogy az egyes vállalkozások magatartása közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódott-e, valamint ténylegesen bekövetkezett-e piaci hatása a jogsértő összejátszásnak.
Magyarázatként elhangzott: a versenykorlátozó megállapodások legsúlyosabb esetei a titkosan megvalósított, úgynevezett kőkemény versenykorlátozások. Ezek a megállapodások a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac versenytársak által történő felosztására (ideértve a versenytárgyalási összejátszást is), vagy termelési, eladási kvóták meghatározására vonatkoznak, s éppen ezért sem kivétel, sem mentesség alá nem eshetnek. Közéjük tartoznak a közbeszerzési vagy koncessziós eljárásokkal összefüggő megállapodások, összehangolt magatartások is.
Újságírói kérdésre adott válaszból kiderült, hogy a mostani kartellügy felderítését szolgáló informátort a kiszabott bírság egy százaléka (tízmillió forint) illeti meg; a „nyomravezetői jutalom” után ma még személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az Infovilág munkatársának kérdéseire adott válaszok: a GVH határozatai elleni fellebbezések igen nagy többségét, 80-90 százalékát elutasítják a bíróságok. A kartellezés fő területei a beruházások és az informatika. Évente öt-nyolc kartellügyben dönt a versenyhatóság, ami a hivatal vezetője szerint csak a jéghegy csúcsa, miután a becsült összes kartellezésnek legföljebb tizenöt százalékát sikerül földeríteni. Ez az arány megegyezik az európai uniós átlaggal.
Az irodaszer-forgalmazók kartellügyében hozott határozat nyilvános, mintegy 150 oldalas változata megtalálható a Gazdasági Versenyhivatal honlapján. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-43/2011.
