Ma ünnepelte ötödik születésnapját a 2012-ben megnyitott Varázshegy a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Az évforduló alkalmából a 2012-ben születettek ingyen látogathatták a budapesti állatkertet. A Varázshegyben a szokásosnál is több érdekességgel, élménnyel, ismeretterjesztő programmal várták az érdeklődőket, kora délután pedig születésnapi tortával tették emlékezetessé az eseményt. A Varázshegyet formázó, marcipánnal bevont csokoládétorta az Állatkert Alapítványának az ajándéka volt. A torta tetején álló, 5-ös számot formázó gyertyát a Varázshegy dolgozói közösen fújták el, majd fel is szeletelték, hogy az állatkerti munkatársakkal együtt ünneplő gyyerekek százai is megkóstolhassák.
A Varázshegyet a Nagyszikla belsejében alakították ki. Ez a szikla eredetileg 1912-ben épült, ám bemutatási célra egy évszázadon át csak a felszínét, illetve a sziklát övező kifutókat, használták, hatalmas belső terének csak egészen kis hányada, az oroszlánok téli szálláshelyéül szolgáló egykori Oroszlánbarlang volt látogatható. Holott már 1909-ben, a Nagyszikla tervezésekor az volt a szakmai programot kidolgozó igazgató, dr. Lendl Adolf elképzelése, hogy a szikla hatalmas belső csarnokaiban természettudományi tárgyú kiállítást hozzanak létre. A tervek között szerepelt például egy bálnacsontváz felállítása is. Végül ezek megvalósítás elmaradt, az objektum belső tereit évtizedeken át csak üzemi célokra, illetve raktárként használták.
A Varázshegy kialakításával gyökeresen megváltoztak a körülmények: sikerült megoldani a szikla belső terének eredetileg, évszázaddal azelőtt elképzelt hasznosítást, természetesen a mai kor igényeinek megfelelő formában.
A Varázshegy kialakítása 2010 februárjában kezdődött, az ünnepélyes alapkőletétel 2010. december 8-án volt. Az építés, a terek berendezése, a kiállítások létrehozása, illetve az állatok beszoktatása több mint két évig tartott.
A Varázshegy nem csupán bemutató komplexum, hanem egy történetet is „elmesél”, amely arról szól, hogy az élővilág milyen sok formában jelenik meg, és miként alakult ki ez a sokféleség a földtörténet évmilliói során, és hogy hogyan alakult az ember és az élővilág kapcsolata a múlt évezredekben.
A Varázshegy egyes bemutatóhelyei közül az Őstenger az élet születésével foglalkozik, az Időalagút az élővilág fejlődéstörténetével, az Élet iskolája pedig azzal, hogy mi mindent lesett el az emberiség az élővilágtól. A Parányok világa bemutatóhely az élővilág mikrokozmoszába nyúlt betekintést, az Óriások csarnokában pedig a legnagyobb testű élőlényekről tudhat meg érdekességeket a látogató. A Kolónia galériában a szervezett közösségekben élő, sőt államalkotó állatokkal lehet megismerkedni, a Sötétlabirintus pedig azt mutatja meg, hogy miként alkalmazkodnak az élőlények az éjszakai életmódhoz, akár a teljesen fénytelen környezethez. A Csillagtér az „Állatok akcióban” című izgalmas állatbemutató állandó helyszíne, és itt vetítik a térhatású (3D) filmeket. A Varázshegyhez csatlakozik az állatkerti zoopedagógiai munka központja, a Darwin-labor is.
A Varázshegyben bemutatott sokféle állat közül a különféle tengeri állatok, például a ráják különösen nagy népszerűségnek örvendenek, annál is inkább, mert a programok keretében még rájasimogatásra is lehetőség nyílik. Ugyancsak népszerűek a sivatagi vakondpatkánynak is nevezett csupasz turkálók, a bájos megjelenésű gundik, vagy éppen a fáradhatatlan szorgalmú levélvágó hangyák.
A bemutatót még szemléletesebbé tevő modellek közül a legnagyobb érdeklődés az óriás ámbráscet életnagyságú modelljét övezi. A húsz méter hosszú modellt Székely Kata szobrászművész készítette. Ugyancsak sokan csodálják meg a neandervölgyi ősembercsaládot, amelynek élethű figuráit Katus György alkotta meg.
A Varázshegy megnyitása óta eltelt öt esztendőben mintegy hárommillióan keresték fel ezt a bemutató komplexumot. A Varázshegy dolgozói több tízezer külön programot, bemutatót, látványetetést, foglalkozást tartottak ez idő alatt. Maga a bemutató is fejlődött a megnyitás óta, új állatokkal, új látványelemekkel egészült ki. Emellett a Varázshegyben bemutatott állatfajok közül jó néhányat (pl. csupasz turkáló, kéregpatkány, gundi, denevérek, ráják, ékes ősdarázs stb.) számos alkalommal sikerült szaporítani is.
- a Nagyszikla 1909 és 1912 között épült;
- a Varázshegyet 2010–12 között építették meg a Nagyszikla belsejében;
- a Varázshegy kialakítása 1,3 milliárd forintba került, amelyből 896 millió forint származott európai uniós forrásból;
- a Varázshegy éppen öt évvel ezelőtt, 2012 májusában nyílt meg;
- öt év alatt hárommillió állatkerti látogató kereste fel a Varázshegyet;
- a Varázshegyben 3200 négyzetméteren összesen 16 tematikus bemutatóhelyet alakítottak ki;
- az állandó látnivalók mellett minden nap 14 külön ismeretterjesztő programot, állatbemutatót, látványetetést, 15 térhatású (3D) vetítést tartanak a Varázshegyben
- az órás ámbráscet modellje 20 méter hosszú, kétezer kilogramm;
- az „Állatok akcióban” című állatbemutatóban szereplő ormányos medvék a Csillagtérben kifeszített kötélen öt év alatt több mint 100 kilométert tettek meg