Háromszázezer-millió forintot kapnak a multik, a határon túli beruházások és az egyházak

(Tóth Csaba Tibor / merce.hu) Immár nem csak teljesen üres a tavasszal a járványvédekezésre létrehozott ún. gazdaságvédelmi alap, de a portfolio.hu által észrevett rendelkezés értelmében, az eredetileg 923 milliárd forintot tartalmazó tartalék terhére egy ma reggeli kormányrendelet most újabb 297,2 milliárd forintot írt le, főleg a külgazdasági- és külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium nagyvállalatoknak és „versenyképesség-növelésre”.

Ahogy írják, így az alap terhére már 2 379 000 millió forintot költöttek el az áprilisi létrehozása óta, holott az eredeti, főleg önkormányzati bevételek elvételével és az őket sújtó „szolidaritási adóval” létrehozott előirányzata csupán 923 000 millió forint volt. Így a túlköltekezés immár 2,5-szeres.

Ugyanakkor, mint eddig, a kormány most sem közvetlenül a dolgozók segítésére költi az összeget.

A mostani, közel 300 000 millió legfőbb tétele ugyanis a pénzügyminisztérium által a nagyvállalatok beruházásának támogatására költhető, összesen 80 000 millió forint,

  • Kap 70 000 milliót Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztériuma is, hogy „koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatást” oszthasson majd ki,
  • 47 700 milliót kapott ugyanez a minisztérium „a külgazdaság fejlesztésére”,
  • és további 35 000 milliót „határon túli gazdaságfejlesztési programokra”.
  • A gazdaságvédelmi alap régi és örök nyertese a miniszterelnökség egyházi épített örökség védelme programja: most 18 000 milliót folyósítanak neki.
  • A miniszterelnöki kabinetiroda újabb 16 000 milliót fordíthat majd a turisztikai ágazat megmentésére a járvány alatt,
  • 9300 millió forintot a belügyminisztérium kap a kormányzati kommunikáció technikai fejlesztésére,
  • és az egészségügy csak itt, a lista alján jelenik meg, az EMMI is kap 4900 millió forintot, a betegápoló irgalmasrendi „projektekre”.

Ezenkívül 3900 milliót költhet a miniszterelnökség „kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok” támogatására.

Az eredetileg az alapba berakott 923 000 millió forint már 2020 áprilisára elfogyott, ezek után a kormány különböző rendeletek útján folyamatosan a gazdaságvédelmi alap terhére vonta le és számolta el a legnagyobb kiadásait. Kirívó tételnek számított például, amikor ugyancsak innen, 126 000 millió forint értékben csoportosítottak át forrásokat, akkor is a KüKüm és a Pénzügyminisztérium kapta a legnagyobb összegeket, de belefért 18 000 millió forint a magyar honvédségnek is.

A járványvédekezés céljából létrehozott alap eredeti deklarált céljai szerint otthoni munkahelyeket védene meg, ám folyamatosan kiemelt tétel a nyár óta a kiadások között a „külföldön sikeres magyar vállalatok” feltőkésítése, és a nagyvállalatok – köztük döntő részben multinacionális cégek – ezermilliókkal támogatása. Most is ez volt a legnagyobb tétel.

Ismert az is, hogy még november 17-én, éppen az EU-s koronavírus-mentőcsomag és hétéves költségvetés elleni lengyel és magyar vétó bejelentésének másnapján Szijjártó Péter videokonferencián egyeztetett a Magyarországon befektető legnagyobb német vállalatok vezetőivel. A konferencián a miniszter kiemelte, a járvány idején a magyar kormány

a munkahelyek védelmét, és a „stratégiai iparágak” kiemelt támogatását tartja a legfontosabbnak, és így német nagyvállalatokkal a kormány további 25 új beruházásról is tárgyalnak, amelyben – mint immár látszik – rengeteg állami támogatás is segíti majd ezeket a cégeket.

A német nagyvállalatok és a magyar kormány gyümölcsöző viszonyáról, és arról, mindez hogyan szerez értékes „barátokat” Orbán Viktornak, mikor EU-s fórumokon kell jogállamiságot, és a törvények betartását érintő kritikákkal, szankciókkal szembenéznie, részletesen beszámol Panyi Szabolcs Így fűzte be Orbán Európa nagyhatalmát című, a Direkt36.hu-n megjelent cikke is.

Ugyanakkor a kormány látszólag sem az osztrák, sem a német járványvédekezési modellt nem veszi át, közvetlenül a dolgozók megsegítésére igen keveset költ: Ausztriában például a lezárások miatt állásukat szüneteltetni kényszerülők bérének 80%-át megtéríti az állam, Magyarországon csak a szálloda- és vendéglátóiparban, és itt is legföljebb 50%-ig.