Az Európai Kutatási Tanács (EKT) 372 kiváló európai tudós számára egyenként legföljebb 2,75 millió euró nyújtható. A PhD-fokozat megszerzését követően 7–12 év szakmai tapasztalattal rendelkező kiváló kutatók átlagosan 1,91 millió eurós támogatásban részesülnek, mellyel konszolidálhatják kutatócsoportjukat és továbbfejleszthetik leginnovatívabb ötleteiket.
A pályázat nyertesei a többi között olyan kutatásokon dolgoznak, mint a serdülőkori magatartászavarok okainak elemzése, az autizmus és a diszlexia eddig ismeretlen aspektusainak feltárása, vagy a gravitáció és a sötét univerzum einsteini elméleten túlmutató újraértelmezése.
Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „A díjazottakhoz hasonló minden egyes nagyszabású kezdeményezéssel hozzájárulunk ahhoz, hogy Európa a világ laboratóriuma legyen. A legkiválóbb és legötletesebb kutatóink uniós támogatáshoz jutnak, így Európa is naponta részesülhet a tudásba és humántőkébe történő beruházásokból.”
Az EKT elnöke, Jean-Pierre Bourguignon hozzátette: „A konszolidációs támogatásban részesített 372 tudós saját kutatócsoportot alakíthat ki, és megközelítőleg 1500 posztdoktori és PhD-hallgatót vonnak majd be a kutatásokba. Így az Európai Kutatási Tanács ösztönzi a tehetséges kutatók következő generációját is, ami Európa gazdasági növekedésének feltételeként hozzájárulhat az unió versenyképességéhez elengedhetetlen humán erőforrás megteremtéséhez. Örvendetes, hogy a díjazottak között látványosan javult a nők aránya.”
A pályázat által támogatott tudósok 28%-a nő, ami növekvő arányt mutat a 2013-i, előző pályázathoz képest (24%). Az eredményes pályázatok arányát tekintve a nők (15,2%) valamivel nagyobb sikert tudnak felmutatni, mint a férfiak (14,9%). A felhívásra 2528 pályázat érkezett, 15%-át választották ki. A kiválasztott tudósok átlagéletkora 39 év.
EKT-támogatásban bármely nemzetiségű elismert kutató részesülhet, aki Európában tevékenykedik, vagy vállalja, hogy kutatásait áthelyezze Európába. Öt díjazott Magyarországon végzi kutatási projektjét. Egyikük dr. Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, aki már második alkalommal kap kutatási támogatást: 2007-ben az ígéretes fiatal kutatóknak odaítélt pályaindító EKT-támogatásban részesült. Ezúttal mintegy 1,85 millió euró áll rendelkezésére, melyet kutatócsoportja a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia tanulmányozására fordít.
Fertőzés kezelésekor egyes baktériumok ellenállóak lehetnek a felírt gyógyszerrel szemben. Ezzel egyidejűleg előfordulhat, hogy a baktériumok több más gyógyszerrel szemben is kereszt-rezisztenciát alakítanak ki. A további kutatásokat kívánó terület éppen az ellenkező hatás kialakulása: milyen gyakran, és miért fordulhat elő, hogy az egyik orvossággal szembeni rezisztencia más gyógyszerekkel szembeni fokozott érzékenységet okoz. Pál Csaba az EKT kutatástámogatása révén tanulmányozza a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulását, valamint azt, hogy az egyéb gyógyszerkészítményekkel szembeni járulékos érzékenység miként javíthatná a jövőben a rezisztencia kialakulásának enyhítésére irányuló terápiás stratégiákat.
A hazai kutatóbázissal rendelkező további díjazottak:
# Abért Miklós, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet – matematikai kutatás
# Philip Howard, Közép-európai Egyetem – propagandakutatás
# Tijana Krstić, Közép-európai Egyetem – történelmi kutatás a kora újkori Oszmán Birodalomról
# Takács Károly, Magyar Tudományos Akadémia, Társadalomtudományi Kutatóközpont – pletykakutatás
Az Európai Kutatási Tanács angol nyelvű sajtóközleménye itt olvasható.
A támogatásban részesülő kutatók listája, országonkénti bontásban
A támogatásban részesülő kutatók
– fizikai és mérnöki tudományok
– élettudományok
– társadalmi és humán tudományok
Az Európai Kutatási Tanács weboldala
„Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram
