A kormány torz szociálpolitikájának eredményeként a munkahely elvesztése szinte szükségszerűen vonja maga után a szegénységet, a szegények közel fele, 46%-a a fiatal korosztályból kerül ki – állapítja meg a többi között az elemzés szerzője, dr. Katona Tamás(a képen) okleveles matematikus. A demográfia tudomány kandidátusa, a közgazdaság-tudomány habilitált doktora, az MSZP Baloldali Tömörülés Platform alelnöke az Infovilág rendelkezésére bocsátotta a helyzetkép-blogján megjelent friss összefoglalóját a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról.

Gazdasági növekedés

Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése a fejlett országok gazdaságának stagnálása, némelyek recessziója mellett a fejlődő országok – ezen belül néhány meghatározó gazdaság gyors – bővülésének köszönhető, megváltozóban van. A fejlett gazdaságok továbbra is az államadósság magas szintjével, illetve az államháztartás egyensúlytalanságával küzdenek ugyan, de az eurózóna országaiban már láthatóak a válságkezelés első eredményei. A fejlődő országok bővülési dinamikája az utóbbi másfél évben megváltozott. Kérdés, hogy a fejlődő országokban ciklikus lassulásról van-e szó, vagy a növekedési potenciál megváltozása érzékelhető.

A globális gazdaságnak a közeli jövőre vetíthető kilátásait természetesen most is az Egyesült Államok befolyásolja különösen nagymértékben. A bizonytalanságot az okozza, hogy nem egyértelmű a jegybank szerepét betöltő Fed szándéka a monetáris politika várható – és nyilvánvalóan szükséges – változtatásáról. A Fed olyan eszközvásárlási programot indított, amely jelentős pénzbőséget teremtve elősegítette a gazdasági növekedést. Ez a pénzügyi eszközvásárlás az egész pénzvilágot kedvezően érintette, könnyítette a fejlődő és feltörekvő piacok pozícióját. Ezt a programot azonban várhatóan szigorítani fogja az Egyesült Államok tartalékbankja, mert hosszabb távú fenntartása pénzügyi buborék képződéséhez vezethet. A szigorítás következményeként a pénzbőség csökkenése és a pénzügyi kockázatvállalás mérséklődése prognosztizálható; ebből kifolyólag a tőke ismét a fejlett országok piacán koncentrálódik, következésképpen szigorodnak a kamatfeltételek a feltörekvő piacok, benne Magyarország számára is.

A Nemzetközi Valutaalap összességében 2013-ban a múlt évinél csupán valamivel szerényebb, a jövő évben ennél dinamikusabb, a 2011-i ütemet közelítő növekedést vár. A világgazdaság tavalyelőtt 3,9%-kal, a múlt évben 3,2%-kal bővült. Az IMF még a nyári előrejelzésében is a tavalyival azonos dinamikát várt, a jelenlegi prognózisban ezt 0,3 százalékponttal mérsékelte. Az októberi becslés a jövő évi fejlődési ütemet is némileg, 0,2 százalékponttal visszavette, így a jelenlegi feltételezés szerint a világgazdaság 3,6%-kal növekedhet. A fejlett országok GDP bővülésére készített korábbi prognózis nem változott, eszerint jövőre megfordul a több éves tendencia, és gyorsulhat a GDP növekedésének üteme: az előző két évben mért 1,7%-ot, illetve 1,5%-ot követően az idén 1,2%-kal, jövőre pedig a dinamika elérheti a 2%-ot. Az elemzés szerint az Amerikai Egyesült Államok gazdasági növekedésében ez évben csupán szerény és átmeneti megtorpanás következett be, így az előző két év 1,8%-ot, illetve 2,8%-ot jelentő GDP bővülését követően idén 1,6%-os, a jövő évben pedig ismét – a fejlett gazdaságokban jelentősnek számító – 2,6%-os dinamika valószínűsíthető. A japán gazdaság két évvel ezelőtt recesszióban volt, akkor 0,6%-kal csökkent a GDP. A múlt évben már érzékelhetően, 2%-kal bővült a bruttó hazai termék, és ugyanez a dinamika várható ebben az évben is. A jövő évre ugyanakkor lassulást, 1,2%-os növekedést prognosztizál az IMF szakértő gárdája. Kanadában viszonylag töretlen a fejlődés üteme. A két évvel ezelőtti 2,5%-ot követően tavaly 1,7%-kal nőtt a GDP. Az idei évben várhatóan 1,6%-kal, jövőre ismét nagyobb dinamikával, 2,2%-kal bővül a gazdaság.

Az Európai Unióban az idén stagnál a gazdaság, amely a két évvel korábbi – mai szemmel dinamikusnak tűnő – 1,7%-os növekedésnél kedvezőtlenebb, a múlt évi 0,3%-os recesszióhoz képest pedig előrelépés. Jövőre 1,3%-os bővülést várnak a Valutaalap elemzői. A nyári prognózis az idei évre még szerény, 0,2%-os szűküléssel, jövőre pedig 1,2%-os növekedéssel számolt. Az eurózónában problematikusabb a helyzet: a 2011. évi 1,5%-os GDP bővülést tavaly jelentős, 0,6%-os csökkenés követte, és ez évben is 0,4%-os, igaz, a nyárihoz képest 0,1 százalékponttal mérsékeltebb recessziót várnak, amelyet jövőre 1%-ot elérő GDP emelkedés követhet. Az eurózóna meghatározó gazdaságai közül Németország továbbra is az unió motorjának szerepét tölti be. Noha a két évvel korábbi – akár robosztusnak is minősíthető – 3,4%-os dinamika nem maradt meg, de a tavalyi 0,9%-os, illetve az idei évre várt 0,5%-os GDP növekedés is tekintélyes a mai eurózónában, amelyet jövőre – az eurózóna és az Európai Unió átlagát egyaránt meghaladó – 1,4%-os bővülés követ. Franciaország gazdasága az idén éppen túllép a stagnáló állapoton: a tavalyelőtti tekintélyesnek számító 2%- os növekedést a múlt évben stagnálás követte, míg az idén 0,2%-kal, jövőre 1%-kal nő a GDP. A két kritikus helyzetű dél-európai gazdaság nehezen lábal ki a recesszióból. Olaszországban már két évvel ezelőtt is szerény dinamikával, 0,4%-kal bővült a gazdaság, amit a múlt évben jelentős, 2,4%-os recesszió követett, s ez évben is ennél csak alig enyhébb, 1,8%-os csökkenés várható. Csupán a jövő évre becsülnek – természetesen az idei évre kialakult alacsony bázishoz képest szerény – 0,7%-os GDP bővülést. A spanyol gazdaság már két éve is mindössze a stagnálást jelentő 0,1%-kal fejlődött, míg tavaly már 1,6%-os recesszióban volt, és ez évben is csak alig kedvezőbb helyzet, 1,3%-os csökkenés prognosztizálható. Ezt jövőre is éppen csak nem stagnálás, tehát minimális, 0,2%-os bővülés követi. Az Európai Unió negyedik – saját valutával rendelkező – gazdasága, a brit kedvezőbb helyzetben van: nem csekély nehézségek árán ugyan, elkerülte a recessziót: két éve 1,1%-kal, a múlt évben 0,2%-kal nőtt a bruttó hazai terméke, míg az idei kilátás 1,4%-os, jövőre pedig már 1,9%-os bővülés.

Az eurózóna ötödik legnagyobb gazdasága, Hollandia csak jövőre lesz túl a recesszión: a tavalyi 1,2%-os, illetve az ez évi feltételezett, 1,3%-os csökkenést követően a jövő évben a stagnáláshoz nagyon közeli, 0,2%-kal nő a GDP. Belgium gazdasága a tavalyi kismértékű, 0,3%-os recesszió után ez évben a stagnálást jelentő 0,1%-kal, míg jövőre már 1%-kal bővül. Finnország is második éve recesszióban van: a múlt évben 0,8%-kal, ez évben 0,6%-kal esett vissza a bruttó hazai termék. A jövő évben bekövetkezhet a fordulat a GDP 1,1%-os bővülésével. Ausztriát elkerülte a recesszió: a tavalyi 0,9%-os gazdasági növekedést ez évben szerényebb, 0,4%-os, míg jövőre határozott előrelépést jelentő 1,6%-os dinamika követi. Írországban a sajátos pénzügyi válság meghaladásának jeleként gyorsul a fejlődés dinamikája: míg a múlt évben csupán 0,2%-kal bővült a gazdaság, addig ez évben már 0,6%-kal, jövőre pedig 1,8%-kal emelkedik a GDP. Luxemburgot is elkerülte a recesszió: a múlt évi szerény, 0,3%-os növekedést ez évben 0,5%-os, jövőre pedig 1,3%-os GDP bővülés követheti.

Az IMF prognózisa szerint a súlyos recesszióval küzdő három mediterrán ország közül kettő jövőre kikerülhet a csökkenő zónából, Ciprus esetében ez még nem várható. Görögországban, ahol még most is igen súlyos a gazdaság állapota, a múlt évi 6,4%-os zsugorodás után ez évben is 4,2%-os GDP csökkenést, míg jövőre már 0,6%-os bővülést várnak. Portugáliában tavaly 3,2%-kal esett vissza, míg a prognózis szerint ez évben 1,8%-kal zsugorodik a GDP, ugyanakkor a 2014. évben már 0,8%-os növekedés látszik elérhetőnek. Cipruson még jövőre sem lesz fordulat: a GDP múlt évi 2,4%-os visszaesését idén 8,7%-os zuhanás, míg jövőre újabb 3,9%-os esés követi. A mediterrán térség országai közül Málta helyzete stabil: a múlt évi 1%-os bővülést ez évben 1,1%-os, míg jövőre 1,8%-os GDP növekedés követheti. Még egy országban várható jövőre recesszió: a szlovén gazdaságban a múlt évi 2,5%-os GDP csökkenés gyakorlatilag megismétlődik, az idén 2,6%-kal, jövőre pedig 1,4%-kal eshet vissza a bruttó hazai termék. Szlovákia gazdasága viszonylag gyors ütemben fejlődik: a múlt évben 2%-os volt a bővülés, amely az idén minden bizonnyal 0,8%- os dinamikára változik, jövőre pedig ismét jelentős, 2,3%-os lehet az ütem. Észtország dinamikusan fejlődik: a tavalyi 3,9%-ot követően ez évben 1,5%-kal, míg jövőre 2,5%-kal nő majd a GDP.

Az észak-európai országok közül Svédország gazdasága viszonylag jól teljesít: a múlt évben 1%-kal emelkedett a bruttó hazai termék, amelyet ez évben hasonló mértékű, 0,9%-os, jövőre dinamikus, 2,3%-os növekedés követ. Dánia az idén már nincs recesszióban: a múlt évben még 0,4%-kal zsugorodott a gazdaság, ez évben stagnálás, pontosabban 0,1%-os, míg jövőre már érzékelhető, 1,2%-os bővülés valószínűsíthető. Az eurózónán kívüli visegrádi országok közül Lengyelországban csupán kissé csökken a fejlődés dinamikája: miután a múlt évben 1,9%-kal nőtt a GDP, ez évben némileg szerényebb, 1,3%-os növekedés, míg jövőre ismét jelentősebb, 2,4%-os emelkedés a legvalószínűbb forgatókönyv. Csehország helyzete sokkal nehezebb, csak jövőre várható a recesszió túlhaladása: a tavalyi 1,2% után még idén is feltehetően 0,4%-kal szűkül a gazdaság, amelyet csupán jövőre követhet 1,5%-os bővülés. Az Európai Unióban változatlanul a balti országok növekedése a leggyorsabb. Litvánia bruttó hazai terméke a múlt évben 3,6%-kal nőtt, amelyet ez évben és jövőre egyaránt 3,4%-os emelkedés követ. Lettország gazdaságának gyarapodása kiemelkedő, igaz, ez a 2008-ban kitört válság nyomán elmaradt gazdasági teljesítmény helyreállítási periódusához tartozik még. A lett GDP a tavalyi 5,6%-ot követően ez évben várhatóan 4%-kal, míg jövőre 4,2%-kal bővül. A Balkán országainak korábbi növekedési üteme érzékelhetően lassult. Romániában érződik a gyorsulás: a múlt évi szerényebb, 0,7%-os GDP emelkedést ez évben 2%-os, jövőre 2,2%-os bővülés követheti. Bulgáriában lassabb a dinamika: a tavalyi 0,8%-os bővülést ez évben a bruttó hazai termék 0,5%-os, jövőre pedig 1,6%-os emelkedése válthatja fel. Az Európai Unióhoz idén csatlakozott Horvátország nehezen kerül ki a recesszióból: a múlt évi 2%-os GDP csökkenés után még ez évben is 0,6%-os visszaesés várható, amelyet csak a jövő évben követ 1,5%-os emelkedés.

Az unión kívüli európai államok gazdasági növekedésének dinamikája meghaladja az uniós átlagot. Svájc a múlt évben 1%-kal növelte a bruttó hazai termékét, ez évben 1,7%-kal, míg jövőre 1,8%-kal bővül a gazdaság. Norvégiában a múlt évi jelentős, 3%-os GDP emelkedést ez évben 1,6%-os, a jövő évben pedig 2,3%-os bővülés követi. Izlandon tavaly 1,6%-kal nőtt a bruttó hazai termék, ez évben 1,9%-os, jövőre 2,1%-os növekedés várható. Szerbiában a múlt évi 1,7%-os rec