„Jövedelmező üzlet”, „hatalmas összegek”, „projekttámogató hitel” – nem fukarkodnak a csalikkal azok az üzenetek, amelyek az utóbbi hetekben mind nagyobb számban esnek be a vállalkozások e levelesládájába. Angolul vagy gépi fordításban – ragokat és szórendet zagyváló neomagyarsággal – arra buzdítják a cégvezetőket: lépjenek kapcsolatba az állítólag pénzeszsákokon ülő feladókkal.

Mindenki tudja: kincset csak mesében szoktak osztogatni a népnek. No, de mit veszíthetünk, ha mégis írunk a megadott címre? Ha csak tized százalék esélye van annak, hogy pénzhez jussunk, nem megéri elküldeni azt a két sort?

 „Eszünkbe ne jusson válaszolni egy ilyen levélre! – figyelmeztet Szappanos Gábor, a VirusBuster víruslaboratóriumának vezetője. – Csak bajunk származhat belőle. Bármi áll a válaszban, annak már puszta elküldésével megerősítjük, hogy a cím, amelyre a hitegető üzenet érkezett, használatban van. A számítógépes bűnözők felvehetik aktív címeik listájára, s ezzel már önmagában hasznot hajtottunk nekik. Címünket nyilván másnak is eladják, ennélfogva garantáltan több levélszemetet fogunk kapni.”

Nagyra értékelnék a választ… 

Mindenképpen gyanús, ha valaki azt állítja: egy céget képvisel, ám egy magáncímről ír. Az alábbi levél például yahoos feladótól érkezett a VirusBuster postaládájába. Az – egyébként létező – bank valódi vezérigazgatója aligha tenne privát címről ajánlatot.

„Én vagyok Mr. Patrick Chan KW ügyvezeto igazgató és vezérigazgató-helyettes Hang Seng Bank Ltd., Hongkong. Nekem van egy jövedelmezo üzlet javaslatot kölcsönös érdeklodésre számot tartó megosztani veletek; Ez az átruházás a hatalmas összegeket. Megvan a hivatkozást keresési az egyik, hogy illik a tervezett üzleti kapcsolatot. Ha érdekel a munka velem, keressen meg az én privát e-mail ([e-mail cím]) További információk. A választ erre a levélre Legrégebbi nagyra értékelik. [aláírás]

De ez még csak a kisebbik baj. Postafordultával céges vagy személyes adatokat kérhetnek tőlünk, s ha még ezt is megküldjük, könnyen visszaélhetnek velük. Ha pedig végigjátsszuk a játékukat, akkor azon kapjuk magunkat, hogy átutaltunk egy kisebb összeget egy külföldi bankszámlára – mondjuk költségtérítés, ügyintézési díj vagy előleg címén. „És ez valóban a játszma vége. Elkönyvelhetjük a veszteséget” – összegzi az egyetlen hazai antivírus szoftverfejlesztő cég tapasztalatait Szappanos.

Az ilyen típusú, előlegkérő spamet gyakran „nigériainak” vagy „419-esnek” nevezik a biztonsági szakmában. Ez a régóta ismert csalásfajta ugyanis sűrűn indult ki az afrikai országból, s ott a büntető törvénykönyv 419-es paragrafusa vonatkozik rá. S hogy nem csak nálunk fenyegetnek informatikai kockázatok, arra keresve sem találhatunk jobb bizonyítékot annál a hírnél, amely szerint nemrég került a nigériai parlament elé egy hat törvényből álló csomag, amely a „419-es” mellett sok más internetes csalást és visszaélést is büntetendőnek minősített volna. Ennek a történetnek is van azonban egy szépséghibája: a honatyák elutasították a javaslatot.