Holnap népesedési világnap – az emberiség fele szegénységgel küszködik

Az UNICEF Magyar Bizottsága a népesedési világnap alkalmából fel kívánja hívni a figyelmet egyrészt arra, hogy a világ országait igen eltérően érintik a népesedéssel kapcsolatos kihívások, másrészt arra, hogy mindannyiunk közös felelőssége hogy gyermekeinknek és a jövő generációknak egy élhető bolygót és fenntartható gazdasági, kulturális és politikai rendszereket hagyjunk örökségül. 

Öten a hétmilliárdból. Noah Friedman Rudovsky felvétele.

Ez nem csekély feladatot ró ránk, hiszen jelenleg a világnépesség közel fele (48%) él szegénységben – ami azt jelenti, hogy naponta kevesebb, mint 2 dollárt tudnak létfenntartásra fordítani. A szegénység kiugróan magas például Kongóban (80%), Indiában (76%), Ugandában és Pakisztánban (65% illetve 61%). A népességnövekedés a világ szegény országaiban a legjelentősebb, így a jelenleg közel azonos népességű Köngó (68 millió lakos) és Olaszország (61 millió lakos) népességszáma az előrejelzések szerint 2050-re meglehetősen különbözően alakul majd: 149 millióan fognak élni Kongóban, míg az olasz népesség legfeljebb 1 millióval fog emelkedni. Ez azt is jelenti, hogy a szegény országokban és régiókban a gyermekek száma aránytalanul magas (elérheti akár a 40%-ot is), míg Európában és így Magyarországon is elsősorban az „elöregedés” kockázataival és következményeivel kell szembenéznünk.

Fontos, hogy tisztán lássuk, a magas gyermekszám nem jelent automatikusan boldogabb gyermekkort – sőt. Igen nagyarányú, egyes országokban (az európai adatokhoz képest) akár százszoros is lehet a csecsemőhalandóság, az egészséges ivóvízhez és élelemhez való hozzáférés, vagy az alapvető egészségügyi szolgáltatások elérése pedig mind-mind különösen nagy kihívást jelent a gyermeket nevelő családok számára. Az UNICEF tavaly közel 3,5 milliárd dollárt költött a gyerekek segítésére, fejlesztési programjaira. A költségvetés 52%-át a gyerekek életben maradására, egészségügyi ellátására fordította. 21%-ot költött az alapfokú oktatás támogatására. Gyermekvédelmi, a kizsákmányolás és erőszak elleni programokra a költségvetés 10%-át, gyermekjogi programokra 11%-át fordítottuk.

A népesedéspolitika a jóléti államokban, így Magyarországon sem lehet öncélú. Az ország fenntartható fejlődésének feltétele, hogy egy kiszámítható és előrelátható, a demográfiai egyensúly helyreállítására képes népesedéspolitika végrehajtásával, a családok (és azon belül a nők) helyzetének javításával biztosítsuk a pozitív népesedési folyamatokat.

(MTI, 15,14) Az ENSZ számításai szerint a Föld népessége a 21. század közepére kevéssel meghaladja a 9,3 milliárdot, az európai országok többségében – így Magyarországon is – azonban csökken a népességszám 2050-ig – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-t.

A KSH közölte: idén 25. alkalommal ünneplik világszerte a népesedési világnapot, mivel a Föld lakossága 1987-ben július 11-én érte el az ötmilliárdot. A Föld népessége tavaly októberben elérte el a hétmilliárdot, és bár az évszázad második felében lassul a népességnövekedés üteme, 2100-ra a bolygó lakóinak száma várhatóan átlépi a tízmilliárdos határt.

Kiemelték: az európai országok többségében ugyanakkor a népesség csökkenésére lehet számítani. Az előrejelzések alapján Németországban, Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában, Lengyelországban, Portugáliában és Romániában esik vissza leginkább a népesség száma – írták. Hozzátették: ezzel szemben Nagy-Britannia, Franciaország, Írország, Norvégia, Spanyolország, Svédország és Törökország lakosainak száma jelentősen meghaladja majd a tavalyi értékeket. 

Magyarország azon országok közé tartozik, ahol várhatóan csökken a népesség – hangsúlyozták. Mint rámutattak, Magyarország helyzete annyiban kedvezőtlenebb az Európában megfigyeltnél, hogy immár több mint három évtizede folyamatosan csökken a népesség. Az elöregedő és fogyó népességű országban a népesség természetes utánpótlását jelentő termékenység tartósan nem éri el a reprodukciós szintet, és ez magas és lassan javuló halandósági értékekkel társul – írták.

Emlékeztettek: a magyar népesség száma 2011-re 10 millió alá, az 1960-as években mért szintre süllyedt. A lakosság száma az előző népszámlálás óta – Pest és Győr-Moson-Sopron megye kivételével – az ország valamennyi területén csökkent – mutattak rá. Hozzáfűzték: a községekben élők aránya csökkent, a városokban élőké enyhén nőtt, míg a főváros népesedési súlya nem változott.

Kitértek arra is, hogy Magyarországon a 65 évesnél idősebbek aránya 2005-től rendre meghaladta a gyermekekét. 2012. január 1-jén száz gyermekkorúra csaknem 117 időskorú, azaz 65 évesnél idősebb jutott, szemben az egy évvel korábbi 115-tel – írták. 

Kifejtették: az ENSZ szerint 2050-ben 719 millió ember otthona lesz Európa, 20 millióval kevesebbnek, mint 2011-ben. Ezt követően további mérséklődésre számítanak a szakértők, 2100-ra 675 millióra esik vissza a népességszám, így a kontinens részesedése a világ népességéből több mint harmadával csökken a 21. században – mutattak rá.

Kiemelték, a természetes fogyást a nemzetközi migrációs folyamatok mérséklik. Tavaly az EU 27 tagállama közül a népesség száma nyolcban fogyott, közülük hat ország 2004-ben vagy az után csatlakozott a közösséghez. A népességfogyást Bulgáriában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Portugáliában tovább erősítette a kivándorlás okozta veszteség, míg Magyarországon a bevándorlás fékezte a folyamatot – közölték.

Azt a problémát, hogy a felnövekvő generációk lélekszáma szinte Európa-szerte 25-40 százalékkal kisebb szüleik nemzedékéénél, eddig legsikeresebben az ír és a francia társadalompolitika orvosolta – jegyezték meg. Az unióban e két országon kívül Nagy-Britannia és a skandináv országok a legmagasabb, Lettország, Magyarország és Portugália a legalacsonyabb termékenységűek. Dél-, Kelet- és Közép-Európát összességben alacsonyabb termékenységi arány jellemzi, mint Észak- és Nyugat-Európát – foglalták össze.