A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborokkal kezdődött: a tudatlanságon és félelmen alapuló antiszemitizmus, gyűlölet volt a kezdete, Auschwitz pedig a következmény. Ma emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott, és az okok feltárása, megértése a jelen korszaknak is fontos – mutatott rá.
Kifejtette: ahhoz, hogy az antiszemitizmus tovább támadja az emberek lelkét, a zsidók elleni gyűlöletre tüzeljen, ma már új okok kellenek. Ilyen ok, hogy a zsidó embereket azért kell gyűlölni, mert egy „gonosz, illegitim, gyilkos államot” támogatnak, Izraelt. Ilyen ok az is, hogy a zsidók Izrael alapjának „képzeletbeli, eltúlzott szenvedésüket” tekintik, és ez holokauszttagadás – magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarországon is vannak politikusok, emberek, akik tagadják a holokauszt megtörténtét, és arra törekszenek, hogy újraírják, újraértelmezzék a vészkorszakot.
Ilan Mor továbbá azt is az antiszemitizmus új okai közé sorolta, hogy a zsidók egyesek szerint arra törekszenek, hogy saját halottaik emlékét ráerőltessék másokra, és ezzel más mártírok szenvedését háttérbe szorítsák. A nagykövet szerint a sötét korszak ma is hasznos tanulsága: nem csaphatjuk be magunkat azzal, hogy a jelenleginél rosszabb úgysem lesz a helyzet, valóban „zéró tolerancia kell az intolerancia ellen”.
A diplomata arról is beszélt: a menekültek Németországba érkezése a zsidó közösségben félelmet keltett, hogy erősödhet az antiszemitizmus, de Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy ezeket az aggodalmakat komolyan kell venni, mert az antiszemitizmus elterjedtebb, mint hinnénk, és küzdeni kell ellene, nincs helye a társadalomban.
Ilan Mor elmondta: Európának meg kell értenie, hogy mindenkinek kötelessége harcolni az antiszemitizmus ellen. Nem több emlékműre van szükség, hanem határozott kiállásra az európai zsidó emberek mellett – emelte ki.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem tolerálható „kicsi antiszemitizmus” sem, és a zéró tolerancia, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett, pontosan ezt jelenti. Hiteles szembenézésre van szükség Magyarország történelmével, nem szabad gesztusokat tenni a szélsőjobbnak, tiszta fogalmazás és őszinte beszéd kell – jelentette ki.
Emlékeztetett: a magyar közvélemény évtizedekig kizárólag zsidóügyként kezelte a holokausztot, majd a kilencvenes évektől fokozatosan közügy lett. Sok gesztust tapasztaltak az elmúlt években – mondta, egyebek mellett megemlítve, hogy 2001-től minden évben megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, 2012-t Wallenberg-emlékévvé nyilvánították, 2014-ben emlékévet szerveztek a magyar holokauszt emlékére, az államfő és kormánytagok fontos beszédeket mondtak az elmúlt években, és zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus ellen.
Közölte: úgy tűnhet föl tehát, hogy Magyarországon van „egyfajta szép íve” a történelem feldolgozásának, a szembenézésnek, a felelősség megállapításának, de tapasztalható, hogy „valami nincs rendben”. A Saul fia című film nemzetközi sikereit követően korábbról ismert indulatok törtek fel – tette hozzá. Heisler András véleménye szerint az oktatás és a kultúra megismertetése az egyetlen lehetőség, hogy a magyar fiatalok megismerjék a múltat, Magyarország és a magyar zsidóság összetett kapcsolatát, és ennek ezért mindenkinek tenni kell.
Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: az ENSZ Közgyűlése egyhangú határozatával, amellyel döntött a nemzetközi holokauszt-emléknapról, kötelezte a tagállamokat, hogy emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól, tanítsák a történetét, hogy a jövő nemzedékek is megismerjék az eseményeket. A holokauszt „az egész emberiség elleni merénylet” volt, és a magyar zsidóságot ért népirtás a nemzeti történelem része, kitörölhetetlen és tragikus eseménysor, amellyel erkölcsi kötelesség szembenézni – hangoztatta.
A rendezvényen bemutatták a holokauszt magyarországi áldozatainak névsorát tartalmazó első, budapesti vonatkozású kötetet és a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményi katalógusát.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját az ENSZ Közgyűlése a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A második világháború idején az auschwitzi táborrendszert az SS birodalmi vezére, Heinrich Himmler 1940-i rendelete alapján hozták létre. A holokauszt több százezer magyarországi áldozatának nagy többségét, a vidékről deportált zsidóságot az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban gyilkolták meg. A Vörös Hadsereg mintegy hétezer foglyot szabadított fel 1945. január 27-én.
Szolnok: emléktábla az 1944-ben meggyilkolt zsidó tanulók emlékére
(MTI, 13:14) Emléktáblát helyezett el az 1944-ben elhurcolt és meggyilkolt tanulók emlékére a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium falán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közép-magyarországi területi csoportja a Civil Alap 2014 támogatásával a holokauszt-emlékév részeként szerdán.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz területi csoportjának elnöke a megemlékezésen elmondta: Berger József, Hevesi György László, Kardos György neve olvasható az emléktáblán. Az egykori diákok nem élhették meg, hogy tanuljanak, a küzdelmet, az örömet sem, mert elhurcolták őket, és szörnyű halált haltak – tette hozzá. Hozzátette: a világháborúban elesett hősökkel ellentétben ezekre a gyerekekre eddig nem volt, aki emlékezzék, mert gyilkosaik megölték a diákok családját is, amelyek tagjai mécsest állíthattak volna nekik. Ezt a hiányt az emlékükre állított tábla igyekszik megszüntetni – fűzte hozzá, megjegyezve: a gimnázium élen jár a holokauszt magyarországi oktatásában. – Pogány Gyula, a szolnoki gimnázium igazgatója arról beszélt, hogy az elhurcolt tanulók örök diákok maradnak, akikre az iskola mindig emlékezni fog.
A második világháborúban Szolnokról és környékéről mintegy ötezer embert hurcoltak el; 1500-at a Tisza-parti városból, valamennyien tisztes, becsületes polgárok voltak.
Auschwitzban megemlékeztek a haláltábor áldozatairól
(MTI, 14:12) Auschwitz mindig intő jel lesz, arra figyelmeztet, mi történik, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalom életében gyűlölet uralkodik el, ha megsértik a nemzetközi jogot, és a nemzetközi közvélemény erre nem reagál idejében – jelentette ki az auschwitzi haláltáborban szerdán elhangzott beszédében Andrzej Duda lengyel elnök.
Lengyelországban szerdán megemlékeztek a második világháborús náci német haláltáborok áldozatairól, a központi ceremóniát az auschwitz–birkenaui volt haláltábor területén tartották mások között Andrzej Duda és egykori foglyok részvételével. A tábor felszabadítása 71. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen jelen volt a hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök is.
A túlélők mintegy 80 fős küldöttségében ott volt Zofia Pilecka-Optulowicz, a lengyel ellenállási mozgalom, a Honi Hadsereg (AK) katonájának, Witold Pileckinek lánya. Pilecki önként záratta be magát a táborba, ellenállási sejteket szervezett ott, majd bravúrosan megszökött, és már 1942-ben értesítette a nyugati szövetségeseket az emberirtásról. Ők azonban nem hittek sem az ő, sem Jan Karski, a „futár” ezzel egyidejű beszámolóinak, és nem tettek megfelelő intézkedéseket.
Magyarországot az auschwitzi megemlékezésen – más országok diplomatái mellett – Körmendy Adrienne krakkói főkonzul képviselte, aki szerda este jelen lesz Nemes Jeles László Saul fia című, nagy sikerű, Oscar-díjra is jelölt, minap lengyelországi forgalmazásra került filmje krakkói vetítésén is. Varsó, Krakkó, Poznan és Wroclaw egy-egy mozijában szerda este egyenesben közvetítik a Saul fia strasbourgi vetítését, valamint az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz és a film főszereplője, Röhrig Géza részvételével a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából rendezett ottani vitát.
A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325–330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak.
