Hasonló gyűjtemények számos országban fellelhetők, afféle miniatűr építmények formájában, ám Kínában a műalkotásokat majdnem eredeti nagyságukban készítették el, egész pontosan 90 százalékos méretarányos változatban.
A park 23 kilométerre fekszik Sanghajtól, talán ezért, és a drága belépő miatt a látogatottsága elmaradt a vállalkozók várakozásától. Így a nyitás után egy-két évvel be is zárták. Jelenleg a helyiek termesztik a megmaradt zöld felületeken növényeiket és úsztatják vízi szárnyasaikat a jobb napokat látott medencékben.
Persze nem csupán a Millenniumi Emlékmű áll a parkban, ott láthatók az egyiptomi piramisok, a holland szélmalmok, Dávid szobra Firenzéből, és az USA dél-dakotai, sziklába vájt elnökportréinak kicsinyített mása is. A „mi” emlékművünk közelében álló oszlopsorban egyesek a berlini Brandenburgi kaput vélik felfedezni, mások szerint az a bécsi Schönbrunn parkját megkoronázó építmény másolata lehet.
A Hősök tere ékének kópiája ugyancsak megdöbbenti a kevés magyar arra járót a rajta álló szobrok, illetve az alájuk készített domborművek precíz kidolgozásával. Annál sajnálatosabb, hogy ezek is – mint a park egyéb nevezetességei – romlásnak indultak.
Ez akkor is szomorú, ha tudjuk: a szervezők nem kértek annak idején engedélyt nagyra törő tervük megvalósításához, legalábbis a magyar illetékesektől nem.
A Millenniumi Emlékmű ugyanis kiemelt állami műemléki védettséget élvez, a nemzeti identitás jelképe, ezért valamilyen hozzájárulást kellett volna kérniük a magyar államtól.