A családiház-tulajdonosoknak több mint a fele energiatakarékosság okán újítja fel ingatlanát, de az építésszel terveztetők is elsősorban csak a kiviteli tervek elkészítését és az engedélyeztetésben való részvételt várják el a szakembertől, az anyagok beszerzésében való közreműködést már nem. Ennek eredménye pedig az, hogy az ingatlan megtervezett és kivitelezett energiahatékonysági teljesítménye látványosan eltér egymástól, így a tulajdonos a fűtésszámlán keresztül akarata ellenére is tovább kénytelen költeni otthona melegére.
Az emelkedő energiaárak és a csökkenő reálkeresetek idején épületeink energiahatékonysági fejlesztése nem úri hóbort, hanem gazdasági kényszer, amely ráadásul lélegeztető gépen tartja az erősen gyengélkedő építőipart, hiszen napjainkban – a KSH adatai szerint – a felújítás céljából felvett lakossági hitelek összege (25,5 milliárd forint) tavaly már meghaladta az új lakások építésére igényelt hitelekét (23.7 milliárd forint). Az új építkezések csökkenését mutatja az is, hogy az idén szeptember végéig 6509 lakás épült, ötödével kevesebb, mint esztendővel előtte. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7794 volt, nyolcadával kevesebb, mint 2011. január-szeptember között.
A Knauf Insulation kutatatása is az ingatlantulajdonosok által felismert szükségszerűséget bizonyítja, hiszen a felmérésben megkérdezett családiház-tulajdonosok 54%-a energia-megtakarítás, azaz a fűtésszámla csökkentése végett fogott a felújításba és csak másodsorban kényelem (36%), illetve az ingatlan küllemének (30%) a javítása céljából. A felújítás közben a családiház-tulajdonosok 35%-a ablakot cserélt, 29% a fűtést korszerűsítette, 28%-a tető-/padlásszigetelést, ugyanennyi homlokzati szigetelést végeztetett; minden negyedik felújíttatta háza tetőzetét a fűtési költségek csökkentése reményében.
Egy önmagától kitekeredő üveggyapot padlásszigetelés elhelyezéséhez nem kell szakértelem, a homlokzati szigetelés méretezéséhez, a fűtés-korszerűsítés kialakításához és kivitelezéséhez már igen. A véleménykutatást végeztető cég szakemberei is meglepődtek, amikor kiderült: a felújításba kezdő családiház-tulajdonosok 2/3-a egyáltalán nem kéri építész, tervező segítségét.
Bár az esetek harmadában, amikor a megrendelő igényt tart építész vagy tervező szakértelmére (pl. kiviteli tervek elkészítése, engedélyeztetés), már csak néhányan kérik a „teljes szakmai szolgáltatást”, azaz a közreműködést az energiahatékonysági paramétereknek megfelelő építőanyagok és termék kiválasztásában. A ma már széles körben és számtalan felhasználási területre alkalmazható szigetelés kiválasztása ugyanis alapvető a tervezett energiahatékonysági cél eléréséhez.
Jórészt ugyanis a helyes szigetelőanyag kiválasztáson múlik a siker. A Knauf Insulation kutatásában megkérdezett családiház-felújítók kétharmada számára a szigetelőanyagok hőszigetelő képessége a legfontosabb szempont, ugyanakkor döntő hányaduk nem (vagy rosszul) ismeri a szigetelőanyagok legfontosabb tulajdonságainak jelzését. A hővezetési tényező (lambda érték) fogalmával a megkérdezettek alig ötöde van tisztában – közülük is csak minden második tudja, hogy ez az érték annál jobb, minél alacsonyabb. A szigetelőanyagok hővezetési ellenállásának (R érték) fogalmát pedig mindössze 100-ból 2 felújító (!) ismeri. Ennek ellenére az esetek átlagosan háromnegyedében a szigetelőanyagokat a megrendelő, vagyis az ingatlan tulajdonosa saját maga vásárolja meg.
A hővezetési tényező (lambda – λD érték – W/m2×K): a szigetelőanyag alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, meghatározott idő alatt. Minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelő képesség.
A hővezetési ellenállás (R-érték): egy adott szerkezet hővel szembeni ellenállását, tehát a szigetelőréteg hatékonyságát mutatja. Minél nagyobb az ellenállás értéke, annál jobb a hőszigetelés.
A hőátbocsátási tényező (U-érték – W/m2×K): egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet.
A kivitelezők az esetek negyedében vásárolják meg a felújításhoz szükséges szigetelőanyagokat, ám elsősorban a kereskedők ajánlatai és nem a tervező által meghatározott műszaki szempontok szerint döntenek, vagyis az ár, mint szempont a minőség elé kerül. A szóban forgó kutatásból kiderül az is, hogy 100-ból mintegy 60 családi ház homlokzat szigetelését végzi szakkivitelező vagy generálkivitelező, a fennmaradó 40-en ezt a munkafázist is a tulajdonos saját maga.
„Az építész által megtervezett és a kivitelező által megvalósított felújítások sokszor nem a tulajdonos által elvárt megtakarítást eredményezik, vagyis az épület tervezett és valós energiahatékonysági teljesítménye látványosan eltér egymástól” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ennek oka nem csupán az, hogy az ingatlantulajdonosok nem követik az építész szakemberek által kiszámolt és megtervezett műszaki specifikációkat, vagy saját maguk végzik a hőszigetelő rendszerek beépítését, hanem abban is, hogy e rendszereket egymással nem harmonizáló elemekből válogatják és állítják össze” – tette hozzá a szakember.
Napjainkban a gyártók már nemcsak hőszigetelő anyagot, de az adott hőszigeteléssel műszaki szempontból jól együttműködő alapozót, ragasztót, dryvit üvegfóliát és vékonyvakolatot is gyártanak. E komponensek együttes alkalmazásának előnye, hogy az ingatlantulajdonos így a rendszer egészére vonatkozóan kap garanciát a gyártótól.
Habár a a családi házat felújítók 72%-a még mindig polisztirollal szigeteli otthona homlokzatát, haladásnak tekinthető, hogy a megkérdezettek 57%-a komplett szigetelő rendszert alkalmaz a homlokzati hőszigeteléshez, amely már önmagában nagy lépés a tervezett és a megvalósult rendszerek energiahatékonysága közötti különbség csökkentésében.
