(Írta: Lakatos Zsófia) Holnap, 2025. április 2-án, a Donald Trump által „felszabadulás napjának” nevezett napon új, kölcsönös vámtételeket jelent be az USA azon országokat megcélozván, amikkel a legnagyobb az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi egyensúlyhiánya. (A nyitó képen a hamburgi Német Vámmúzeum/Deutsches Zollmuseum.)

Az egyetemes alkalmazástól való piaci félelmekkel ellentétben a legfrissebb információk szerint csak azokat az országokat veszik célba, amik vámokat vetnek ki az USA-ra, és kereskedelmi deficitjük van vele szemben. A tíz európai országban jelen lévő iBanFirst (a devizaváltás és a nemzetközi fizetések vezető szolgáltatója) elemzi e vámok gazdasági hatásait.

Az iBanFirst számításai szerint az amerikai importra alkalmazandó átlagos vámtétel 4,8%-ról 10,5%-ra emelkedik. Ez magas, bár elmarad a 16,7%-os vámtól, amit Trump gazdasági programjának teljes körű alkalmazása eredményezne, ahogyan azt a választási kampányban bemutatták. Ezzel az újabb emeléssel az átlagos vámtarifa megegyezik az 1947. október 30-i GATT-megállapodások előttivel.

A Trump-kormányzat elsősorban 7 nagy szereplőt vesz célba: az EU-t, Mexikót, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát, Indiát és Kínát, és a globális vámháborúval kapcsolatos kezdeti fenyegetéseknél célzottabb megközelítést alkalmaz.

Nem meglepő módon Kína a leginkább érintett, amivel szemben a vámok átlagosan 10,2%-ról 29,5%-ra emelkednek. Ez még mindig messze van a választások előtt a Kínából importált összes árura kivetett 60%-os vámmal való fenyegetéstől. Minden bizonnyal még nehezebb lesz azoknak az országoknak, amikre eddig szinte egyáltalán nem vonatkoztak az amerikai vámok. Ez a helyzet Mexikóval és Kanadával. A vámok 0,1%-ról, illetve 0,2%-ról 20%-ra, illetve 25%-ra emelkednek. Ez az adó igen nagy hatással lesz az amerikai gazdaságba mélyen integrálódott két országra.

„Az uniós áruk esetében a vámok várhatóan csak szerény mértékben, átlagosan 2%-ra emelkednek. Bár a kereskedelmi korlátok bármilyen növekedése nem kívánatos, ez a kiigazítás sokkal kevésbé súlyos, mint a másokra – Kínára, Mexikóra, Kanadára kivetett vámok. Az EU-beli exportőrök, köztük a magyarországiak számára az új vámok kezelhetők, némi árkorrekcióhoz vagy enyhe árrésnyomáshoz vezethetnek, de nem valószínű, hogy komolyan megzavarják kereskedelmi tevékenységüket” – állítja Alin Latu, az iBanFirst magyarországi és romániai igazgatója.

Ezek a számítások az import rövid távú árrugalmasságának –0,7-es értékén alapulnak. A hosszú távú hatást nehezebb mérni, mivel ismert, hogy a magas vámok bejelentése a fogyasztók helyettesítési stratégiái és a vállalkozások kijátszási stratégiái miatt megváltoztatja a kereskedelmi mérleg szerkezetét.

Az új vámok az amerikai kormányzat szerint egy évtized alatt „dollárbilliókat hozhatnak”. A kínai példa azonban óvatosságra int: a Kínából származó amerikai vámbevételek, miután 2022-ben tetőztek, 2023-ban meredeken csökkentek, ami jól mutatja a vállalkozások alkalmazkodóképességét a kereskedelmi akadályokra adott válaszként.

A gyakorlatban évi 40-45 milliárd dollár körüli összeggel kellene számolni. Ez mindenképpen tetemes összeg, de korántsem elég ahhoz, hogy számottevően csökkentse az amerikai hiányt.