A vizsgált időszakban 847 ezer külföldi vendég 2 millió 232 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és az éjszakák száma egyaránt 11%-kal haladta meg az előző évi szintet. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül kizárólag az olasz vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben Németországból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Oroszországból, Romániából, Franciaországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők vendégéjszakáinak száma nőtt.
A külföldivendég-forgalom jórészét realizáló szállodákban, a négycsillagos kategóriában számottevő növekedést regisztráltak a szálláshelyek, a vendégek száma 16, a vendégéjszakáké 14%-kal bővült. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három- és egycsillagos egységekben kevesebb, míg az öt- és kétcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek 2010 azonos időszakához képest. A külföldi vendégek számának emelkedése – a balatoni, a közép- és dél-dunántúli régió kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt. Január 1-jétől fél éven keresztül Magyarország első alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökség várhatóan látványos turisztikai forgalmat és bevételeket gerjeszt hazánk számára. Az elnökség idején a külföldről érkező vendégek elsődleges úti célja Budapest. Az év első négy hónapjában a főváros szállodáiba érkezett külföldiek és az általuk eltöltött éjszakák száma 11, illetve 10%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés 3, illetve 5 százalékponttal meghaladja a tavalyi évben regisztrált fellendülést. Az érkező vendégek fogadására kijelölt – négy-, illetve ötcsillagos – konferenciaszállodákban a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 14%-kal emelkedett.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 959 ezer belföldi vendég 2 millió 144 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt emelkedett (5%-kal) az egy évvel korábbi időszakhoz mérten. A belföldivendég-forgalom 78%-át fogadó szállodákban 10%-os növekedés figyelhető meg mind a vendégek, mind az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az év eleji alacsony vendégforgalom miatt a vendégéjszakák száma 21%-kal csökkent, a belföldivendégszám visszaesése a kilenc turisztikai régióból kettőt érintett.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában a külföldi vendégek esetében 2%-kal, míg a belföldieknél 7%-kal emelkedett. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága kedvezőtlen képet mutatott az év első négy hónapjában. Január–áprilisban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma – főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének köszönhetően – 18%-kal romlott, a wellness-szállodákban – a kapacitásnövekedés ellenére – 2%-kal mérséklődött az éjszakák száma az elmúlt évihez viszonyítva.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 9%-kal.
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 39%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 56%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 45%-os foglaltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 3 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 48%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 26%-os kihasználtsággal működtek.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 9%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–áprilisban összesen 62 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 32 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára
13 495, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 5260 forint volt. Az ötcsillagos kategóriában az előző év azonos időszaki értéket 13 százalékponttal meghaladó foglaltság, illetve a szállodai átlagárak 7%-os növekedése a (bruttó) REVPAR-mutató 30%-os emelkedését eredményezte április hónapban. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–áprilisban 8400 és 27 800, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2900 és 16 300 forint között alakult (ami körülbelül 32–105, illetve 11–62 eurónak felel meg). Áprilisban átlagosan 265 forint volt egy euró, csakúgy, mint egy évvel korábban; az első négy hónap átlagában viszont 1%-os gyengülést mutatkozott.
Kínálati oldalon 2011. április 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2269 volt, ezen belül a 839 szálloda 50 ezer szobával, a 866 panzió közel 10 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 564-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken áprilisban közvetlenül közel 27 ezer személyt foglalkoztattak, ami 1%-kal meghaladja az előző év azonos időszakának adatát.
Megjegyzés: a 2009. október 20-án hatályba lépett 239/2009-es kormányrendelet alapján 2011-től megszűnt a szálláshelyek kötelező osztályba sorolása. A kötelező kategorizálás helyébe az ún. védjegyrendszer került, melynek kialakításában és működtetésében főszerepet kapnak az egyes szálláshelyek érdekeit képviselő szövetségek. A gyorstájékoztatóban alkalmazott szállodai kategóriák, illetve azok tartalma jelenleg nem egyezik meg a Magyar Szálloda Szövetség által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. A védjegyrendszerhez nem csatlakozó szállodák a meghatározott moratórium értelmében 2012. június 30-ig használhatják a jelenlegi csillag megjelöléseket. A KSH ezt követően hitelességi okokból csak akkor közöl majd osztályba sorolás szerinti részletes adatokat, ha az érintettek döntő többsége csatlakozott a védjegyrendszerhez.
